-
Jellemrajzok
01 000 FtPlatón és Arisztotelész tanítványa, az athéni Lükeion nagy tekintélyű vezetője, Theophrasztosz Jellemrajzok című könyvecskéjében a világirodalom első tipológiáját alkotta meg. Egy-egy magatartási mód címszava alá sorolva felvonultatta az általános emberi viselkedésformák képviselőit: a tettetőt, a hízelgőt, a szószátyárt, a rémhírterjesztőt, a fukart, a hencegőt, a gyávát, a rágalmazót, a haszonlesőt s a többieket. Eleven, szellemes kis karcolatai a ma emberét is mélyebb önismerethez segítik.
-
Joséphine
01 800 FtTrois-Ilets, egy kis falu Martinique szigetén, 1778-ban. A híres karibi jósnő, Eliama kunyhójába két fiatal lány lép be. A jövőjükre kíváncsiak. A látogatók egyikét jól ismeri a jósnő. Marie-Rose Tascher de la Pagarie, a közeli cukornád ültetvény urának tizetöt éves leánya ő. Eliama hosszan fürkészi a felé nyújtott reszektő tenyeret, aztán felemeli tekintetét és csodálattal néz a fiatal lányra. – Nemsokára férjhez mész – mondja halkan –, ez a frigy nem lesz boldog, megözvegyülsz, és akkor… több leszel, mint egy királyné! A jósnő igazat mondott. Marie-Rose egy boldogtalan házasság után valóban többre vitte, magasabbra jutott még egy királynénál is. Császárné lett belőle, a franciák eslő császárnéja, Joséphine néven. A bájos, szeretetre méltó, eszes kreol nő 1796-ban ment feleségül Napóleon Bonaparte, illetve akkor még Napóleon Buonaparte tábornokhoz, akinek ha nem is mindig hű, de ügyes és hatékony segítőtársa volt a hatalomhoz vezető úton. S bár Napóleon 1809-ben elvált tőle, mert Joséphine nem ajándékozhatta meg a várva várt trónörökössel, a franciák császára első hitvesére emlékezve őszintén, szívéből mondta: – Páratlan Joséphine! Minden nő közül őt szerettem legjobban. Erről a különleges képességű és sorsú, népek-nemzetek történelmét formáló-befolyásoló szépasszonyról szól a kiváló francia történész, André Castelot tudományos igényű, ám vérbeli szépíróhoz méltóan érzékletes, már-már mesébe illő fordulatokban, intimitásokban és eddig ismeretlen részletekben bővelkedő monográfiája, amely remekül kiegészíti, tovább rajzolja a Napóleon-sorozat első 2 darabját, a Napóleon és Napóleon és a nők című művét.
-
-
-
Kegyetlenség és civilizáció
01 000 FtA római birodalom szellemi öröksége átjárja egész kultúránkat. Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket. Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai. A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban.
-
Költészet és valóság
01 200 FtAmikor 1808-ban megjelentek a Cotta kiadónál tizenkét kötetben Goethe összegyűjtött művei, Goethében felvetődött a kérdés, mi foglalja egységbe ezt a sok különféle indításra keletkezett és különféle arculatú művet. Válaszul önéletírásba fogott, amelyben születésétől Weimarba érkezéséig beszélte el életét. „Életem leszűrődése az egész – mondta művéről maga Goethe Eckermann-nak -, s az egyes esetek, melyeket elmondok, csak arra szolgálnak, hogy általános megfigyeléseket, magasabb igazságot szolgáljanak… Úgy vélem, szimbólumai vannak benne az emberi életnek. Valóság és költészet-nek neveztem a könyvet – így hangzott eredetileg a címe -, mert magasabbra irányulva fölemelkedik az alacsonyabb valóság világából… Életünk egy-egy ténye nem aszerint számít, mennyiben igaz, hanem aszerint, mennyiben jelentett valamit.” A Költészet és valóság úgyszólván pedagógiai regény, mint a Wilhelm Meister, csak benne nem egy képzeletbeli alak sorsa, hanem az írói személyes életének teljes valósága értelmeződik át költői üzenetté.”
-
-
Lestat, a vámpír
03 000 FtLouis, Claudia, Lestat, Armand – ismerőseink az Interjú a vámpírral furcsa, misztikus világából. A Vámpírkrónikák második kötetében ismét találkozunk velük, ám a történet központi alakja ezúttal Lestat, a forradalom küszöbén álló Franciaország egyik elszegényedett arisztokrata családjának sarja. Farkasokkal vív élethalálharcot, zsarnok apjával és gyűlölködő fivéreivel hadakozik, mígnem a titokzatos Magnustól hajmeresztő körülmények között megkapja a „Sötét Ajándokot”, s egyszerű halandóból a Földön valaha is élt legerősebb, a vámpírlét szabályainak fittyet hányó halhatatlanná válik. Nyughatatlan természetétől hajtva keresi a választ a fajtáját fenyegető tragédia okaira, kutatja Azokat, Akiket Őrizni Kell, s közben megismeri a vámpírok keletkezésének és elterjedésének történetét, sajátos vallásuk és rítusaik több ezer évre visszanyúló elemeit. Lestat napjainkban egy befutott rockzenekar rajongva tisztelt énekese és menedzsere – emiatt kerül aztán halálos veszedelembe… A végkifejlet megdöbbentő, az előzmények ismeretében azonban egy cseppet sem váratlan. Ε horrorjelenetekben bővelkedő regény egyben a különféle természetfölötti lények és a vámpírok egyes kasztjainak történelme is. Az Interjú a vámpírral közvetlen folytatása, ám annak ismerete nélkül is érthető, lebilincselően izgalmas és borzongató olvasmány.
-
-
-
-
-
Magyarország panaszainak megoltalmazása
01 500 Ft„Magyarország panaszainak megoltalmazása a bécsi jezsuiták ellentmondó hamisságaival szemben, azoknak a mód nélküli rágalmaknak a toldalékokban való cáfolatával, amelyekkel a felséges fejedelem, Bethlen Gábor személyét vádolják néhány, Németországban kiadott, gyalázatos könyvecskében”
-
Magyarország panaszainak megoltalmazása
0800 Ft„Magyarország panaszainak megoltalmazása a bécsi jezsuiták ellentmondó hamisságaival szemben, azoknak a mód nélküli rágalmaknak a toldalékokban való cáfolatával, amelyekkel a felséges fejedelem, Bethlen Gábor személyét vádolják néhány, Németországban kiadott, gyalázatos könyvecskében”
-
-
Más hangok, más szobák / A fűhárfa / Hidegvérrel
0800 FtNovellákkal robbant be csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye a Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Költői és rejtélyes világ, csodálatosan burjánzó kertek, vad erdőségek, érthetetlen varázslatok országa, az amerikai Dél bontakozik ki Truman Capote kisregényéből: a valóságnak egy tizenhárom éves kisfiú képzeletvilágán átszűrt filmszerűen mozgalmas képe. Furcsa lények élnek e különös világban, béna apa, hisztérikus mostoha, beteg művész-nagybácsi, veszekedős kamaszlány s egy álomból-valóságból formált kisváros sok más különös alakja. Capote meghökkentő sikerének titka elsősorban abban keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos biztonsággal ötvözi össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá jellemzők: a világ konkrét valóságát a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban fogalmazza át. Ezt az írói célkitűzését legmaradandóbban talán A fűhárfa című kisregényében valósította meg. A Hidegvérrel egészen más jellegű alkotás, műfaját maga az író így határozta meg: tényregény. Egy 1959. novemberében Kansas államban elkövetett többszörös gyilkosságról ad számot, méghozzá úgy, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.
-
Meghívás kivégzésre
01 200 FtCincinnatus C. az egyetlen átlátszatlan ember az átlátszó lények között: az egyetlen ember a fantomok városában. Halálos bűn ez ebben a különös, a nácizmus és a bolsevizmus borzalmait parodisztikusan egyesítő, de leginkább mégis sajátosan nabokovi világban. Cincinnatust halálra ítélik, bezárják egy erődbe, s még azt is elvárják tőle, hogy barátkozzon össze kínzóival és majdani hóhérjával. Ám Cincinnatus csak saját lelkének hangjára figyel, valamilyen lélekmélyi és e világon túli titkot akar megfejteni. Sikerül-e, sikerülhet-e egyáltalán a titok megfejtése és az élettelen bábok viágából való menekülés? A regény talányos, felkavaró és zavarba ejtő befejezése mindent megmagyaráz, és mégis nyitva hagy minden kérdést. Nabokov a „legmeseszerűbb” és „legköltőibb” művének nevezte ezt a regényt; a Lolita volt a kedvence, de a Meghívás-t értékelte a legtöbbre. Lázasan, ihletetten, két hét alatt vetette papírra – 1935-ben, Berlinben, amikor egyre inkább megfogant benne a gondolat, hogy a bolsevik Oroszországból való menekülés után a roskatag, totalitárius Európából is menekülnie kell. A Lolita és a Végzetes végjáték után ez a harmadik magyarul megszólaló Nabokov-regény: a varázslómester egyik legvarázslatosabb műve.
-
-
Naplók, levelek
01 200 FtByron olyan életet élt, hogy mellette a kor és korunk írói valamennyien sápadt szobaembereknek vagy kicsiny sürgőforgóknak látszanak. Az élet ormain járt; előkelő, gazdag, szép és csodálatosan okos volt, minden lépését felháborodás és világraszóló mániákus rajongás kísérte, hölgyek elájultak, amikor belépett egy terembe, maga a pápa foglalkozott szerelmi bonyodalmaival, palotát tartott, hadjáratot vezetett, és amikor meghalt, Goethe a Faust-ba beillesztett gyászénekkel siratta el. Évtizedeken át Európa legfontosabb embere. Mégsem tartozik az írófejedelmek sorába – inkább talán az irodalom Prince of Wales-e volt, és meghalt, mielőtt királyi örökébe léphetett volna.
-
Néró
0800 FtEz a hatalmas korabeli anyagra támaszkodó szigorúan történelmi regény egyúttal nagyon szép. A szerzőnek sikerült mindvégig megőriznie valamilyen megfoghatatlan, objektív tónust, s mindez úgy hangzik, mintha sok szólamú zeneművet szólaltatna meg. Ő maga nem mond ítéletet az emberekről és eseményekről – az olvasó maga alakítja ki ítéletét az író által gondosan feljegyzett szavak és tények alapján. Ennek a csodálatra méltó kornak erkölcseit és szokásait bámulatos érzékletességgel mutatja be a szerző. A könyv legszebb fejezete az, melyben részletesen leírja Agrippina halálát. Talán nem volna ilyen hatásos, ha nem kísérné Puteoli, Baiae és Bauli ennyire pontos leírása. Azáltal, hogy Néró iszonytató gaztettét, talpnyalóinak aljasságát és a császári udvar véres ripacskodását ebbe az elragadó, szelíd tájba ágyazza bele, a mindmáig fennmaradt paloták pompájával és a villák meghitt nyugalmával – ez a kontraszt különösen megkapó erejű.
-
-
-
Nyomorultak I-II.
01 600 FtA romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét.
-
Odüsszeia
0800 Ft„… Sós levegő csap meg Odüsszeusz nevének hallatára. Szirének, Kirké énekét halljuk s emberek beszédét, egész és igaz emberekét. De vízi istennők kiáltását és madarakét is, és nem mindig lehet tudni, melyik hang melyiké volt. Odüsszeusz és a tenger, a tengerből az, amit ember megközelíthet és még valamivel több, s a tengerből az, ami emberhez szólhat – egyek… Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, az európai ember – hiszen többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szirének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme… Az eposz az a varázsszőnyeg, mely akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud – mert vers volta röpíti: s szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán. Kapaszkodjunk fel erre a szőnyegre. Mert nemcsak olvasmányaink segítségével és anyagával – az ő segítségükkel is – építjük tovább önnön személyünket, hanem önnön személyünkből is sokat ajándékozunk olvasmányaink hőseinek. Az idő múlásával gyakran úgy fordulhat a helyzet, hogy egy-egy tulajdonságunkat már csak egyik ilyen hős őrzi, mi magunk már nem. Odüsszeuszt ne tévesszük szem elől, mert ha egyszer mégis ezt tennők, akkor ő büszkén és mozgékonyan, eleven töprengéssel és gyors cselekedettel, kalandvágyától messzire űzetve, bosszúból és leleményesen, legszebb énünket vinné magával.”
-
Odüsszeusz világa
0800 FtAz ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb élő kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, azóta is ott él; az antik gazdaság és történelem professzora Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.
-
Példás elbeszélések
0800 Ft„Azt képzelte magáról a szerencsétlen, hogy mindenestül üvegből van, és elképzeléséhez képest, mihelyt valaki közeledett hozzá, szörnyűséges kiáltozásban tört ki, értelmes szavakban és mondatokban mindenkit kérve kért, hogy valamiképpen oda ne menjenek hozzá, különben összetörik, mert ő … fejebúbjától a talpáig üveg.”
-
Pillangó
01 800 Ft1969 májusában jelent meg Párizsban Charriére regénye, s 1970 márciusáig egymillió példányban fogyott el. Minden idők egyik legnagyobb francia könyvsikere csakhamar más országokban is elindult a siker útján, és bestseller lett az angolszász piacon, Spanyol-, Olasz- és Nyugat-Németországban is; megfilmesítésének jogáért százezreket kínálnak. De ki a szerzője ennek a kirobbanó sikerű regénynek? Egy Henri Charriére nevű hatvanöt éves, venezuelai sztriptízbár-tulajdonos, egy délfrancia tanító fia, akit 20 éves korában a haditengerészetnél valami csekélységért két évre egy korzikai büntetőszázadba vezényeltek. Szabadulása után minden kapu bezárult előtte, ezért Párizsba ment, és ott kiadós kasszafúrások kieszelésével foglalkozott. 1931-bcn azonban Pillangót (ez volt az alvilági beceneve) egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az Ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, de betyárbecsületből nem árulta el az esküdtszéknek. Ettől kezdve szinte eszelős rögeszme rabja lett: mindenáron meg akart szökni a fegyenctelepről, hogy bosszút álljon az ügyészen, az esküdteken, a rendőrökön és a hamis tanúkon, azokon, akik az „enyészet útjára” küldték. Ezzel elkezdődött Pillangó fantasztikus kalandsorozata, tizenkétszer próbált megszökni, végül tizenhárom év múlva, a tizenharmadik kísérlete sikerült, és letelepedett új hazájában, Venezuelában. Minden képzeletet felülmúló kalandjait, Dumas, Victor Hugo fantáziáját túlszárnyaló izgalmas börtönéveit mondja el példátlan sikerű könyvében, amelyben szörnyű, de igaz képet fest a dél-amerikai francia fegyenctelepek borzalmas és csak 1948-ban felszámolt — módszereiről. Pillangó, azaz Henri Charriére, ha nem is igazi író, igazi mesélő. Az iszonyú rémségeket, a vidám históriákat, a fantasztikus kalandokat pontosan és lenyűgözően írja el. Az olvasó úgy érzi, hogy ott ül a szerző mellett, és lélegzet-visszafojtva hallgatja e tizenhárom év fordulatos, megrázó és magával ragadó történetét.
-
Prozac-ország
01 000 FtElizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és William Styronnal együtt a „depresszió-irodalom” legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy „rock-and-roll könyvet” akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A „regény” végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír – a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is „meggyógyították”, de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az „igazi” depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást – mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő – két könyvet publikált a Prozac-ország óta.
-
-
Rákóczi-eposz
0800 FtKözel ezer versszakból álló elbeszélő költemény Erdély romlásáról. A cselekmény a II. Rákóczi György 1653. évi moldvai hadjáratától a fejedelem 1658-as hősi haláláig terjedő történelmi eseményeket öleli fel. A mű középpontjában álló Rákóczi fejedelem nem annyira eposzi hős, mint inkább nagyravágyásban vétkes, de bukásában felmagasztosuló tragikus figura. Alakja, sorsa előrevetíti a Tündérország–Erdély hamarosan beteljesülő tragédiáját is. A mű nem valódi eposz, de több históriás éneknél. A szerző kétség kívül jól ismerte a Szigeti veszedelmet, históriájának eposzi elemeit elsősorban onnan merítette. A történetformálás – Kovács Sándor Iván megfigyelése szerint – bizonyos mértékig a mártíréletrajzok bűnbeesés-bűnhődés-vezeklés-megtisztulás-megigazulás sémáját követi. A vérével a szászfenesi csatateret megfestő fejedelem az országa megváltásáért magát feláldozó, keresztény uralkodó archetípusának jellegzetességeit hordozza. Belső adatok alapján a mű keletkezését az 1670-es évek közepére tehetjük. A magát meg nem nevező szerző Kemény János környezetébe tartozó, katolikus vallású erdélyi főúr. Kilétének kiderítésére már többen is kísérletet tettek: Szigeti Csaba Felvinczi Zsigmond szerzősége mellett érvelt; mi sokkal meggyőzőbbnek érezzük Szakolczai Attila érvelését, aki Kornis Gáspár személyét sejti a mű hátterében. Kornisra teljes egészében ráillik a feltételezett szerzőről alkotott „fantomkép”; gyakorlott íróember, személyesen ismerte Zrínyi Miklóst, megfordult Csáktornyán, sőt, valószínűleg a diplomáciai összekötő szerepét is betöltötte a horvát bán és Kemény János között. Legdöntőbb érv talán az az elfogult tisztelet, amelyben a Rákóczi-eposz részesíti Kornis Jánost, Kornis Gáspár atyját {>}. Nincs adatunk rá, hogy a kortársak vagy a közvetlen utókor ismerték volna ezt a művet. Kézirata a XX. század elején bukkant fel az irodalomtörténész Lukinich Imre környezetében. Ez a kézirat azonban időközben elkallódott. 1927-ben Dézsi Lajos lemásolta, és bő tartalmi ismertetést közölt a műről az ItK hasábjain. A Dézsi-féle másolat teljes szövege csak egy bő évtizede jelent meg teljes egészében (A Rákóczi-eposz, kiad. SZIGETI Csaba, Bp., 1987). Jelen szövegközlésünk alapja ez a kiadás, a szöveget átírtuk modern helyesírásra, a nagyszámú értelemzavaró másolási hibától pedig igyekeztünk megtisztítani. Furcsa módon a másolat egyik triviális félreolvasata – „Pallas” helyett „Malaszt” – irodalomtörténészek sorát indította töprengésre a megszemélyesített Kegyelem mibenlétét és poétikai funkcióit illetően. Eltértünk a mű szokásos tagolásának hagyományától is, amennyiben az bevezető rövid, 34 strófás szövegegységet nem első éneknek, hanem invokációnak, előhangnak tekintettük. (Figyeljük meg, ebben a kis, allegorizáló előjátékban a szerző „belepozicionálja” magát művébe: a vonakodó poéta a sértődött Achilleusz vagy Delimán szerepében tetszeleg.) A szöveg átírásában Lukács Katalin volt segítségemre. Az itt közölt szöveg bármilyen további felhasználásához kettőnk engedélye szükséges.
-
Rámájana és Mahábhárata
02 000 FtAz utókor a rablóból megtért legendás hírű szent Válmíki nevéhez fűzi a Rámájanát. A Mahábhárata állítólagos szerzője pedig Vjásza, de a név maga is azt jelenti: „összeszerkesztő, gyűjtő”. Minden bizonnyal nem egy ember alkotta ezeket az eposz óriásokat, csak a népképzelet ereje kapcsolja őket egy-egy élő személyhez: így teszi hitelesebbé, értékesebbé. A két eposz nagy történelmi eseményeket rögzít: az árja népek nagy bevándorlását Indiába és a hódító hadjáratokat, amelyek során elfoglalták Dél-Indiát és a mai Ceylont. Az eposzok nemcsak a régi India történelméről őriztek meg értékes adatokat, hanem megismerhetjük belőlük az indusok életét, szokásait, világnézetét is. Baktay Ervin hozzáértéssel és nagy műgonddal foglalja össze a hatalmas terjedelmű eposzokat, megőrizve az eredeti művek költői szépségét.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
