-
-
-
-
Magyarország panaszainak megoltalmazása
01 500 Ft„Magyarország panaszainak megoltalmazása a bécsi jezsuiták ellentmondó hamisságaival szemben, azoknak a mód nélküli rágalmaknak a toldalékokban való cáfolatával, amelyekkel a felséges fejedelem, Bethlen Gábor személyét vádolják néhány, Németországban kiadott, gyalázatos könyvecskében”
-
Magyarország panaszainak megoltalmazása
0800 Ft„Magyarország panaszainak megoltalmazása a bécsi jezsuiták ellentmondó hamisságaival szemben, azoknak a mód nélküli rágalmaknak a toldalékokban való cáfolatával, amelyekkel a felséges fejedelem, Bethlen Gábor személyét vádolják néhány, Németországban kiadott, gyalázatos könyvecskében”
-
-
Más hangok, más szobák / A fűhárfa / Hidegvérrel
0800 FtNovellákkal robbant be csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye a Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Költői és rejtélyes világ, csodálatosan burjánzó kertek, vad erdőségek, érthetetlen varázslatok országa, az amerikai Dél bontakozik ki Truman Capote kisregényéből: a valóságnak egy tizenhárom éves kisfiú képzeletvilágán átszűrt filmszerűen mozgalmas képe. Furcsa lények élnek e különös világban, béna apa, hisztérikus mostoha, beteg művész-nagybácsi, veszekedős kamaszlány s egy álomból-valóságból formált kisváros sok más különös alakja. Capote meghökkentő sikerének titka elsősorban abban keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos biztonsággal ötvözi össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá jellemzők: a világ konkrét valóságát a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban fogalmazza át. Ezt az írói célkitűzését legmaradandóbban talán A fűhárfa című kisregényében valósította meg. A Hidegvérrel egészen más jellegű alkotás, műfaját maga az író így határozta meg: tényregény. Egy 1959. novemberében Kansas államban elkövetett többszörös gyilkosságról ad számot, méghozzá úgy, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.
-
Meghívás kivégzésre
01 200 FtCincinnatus C. az egyetlen átlátszatlan ember az átlátszó lények között: az egyetlen ember a fantomok városában. Halálos bűn ez ebben a különös, a nácizmus és a bolsevizmus borzalmait parodisztikusan egyesítő, de leginkább mégis sajátosan nabokovi világban. Cincinnatust halálra ítélik, bezárják egy erődbe, s még azt is elvárják tőle, hogy barátkozzon össze kínzóival és majdani hóhérjával. Ám Cincinnatus csak saját lelkének hangjára figyel, valamilyen lélekmélyi és e világon túli titkot akar megfejteni. Sikerül-e, sikerülhet-e egyáltalán a titok megfejtése és az élettelen bábok viágából való menekülés? A regény talányos, felkavaró és zavarba ejtő befejezése mindent megmagyaráz, és mégis nyitva hagy minden kérdést. Nabokov a „legmeseszerűbb” és „legköltőibb” művének nevezte ezt a regényt; a Lolita volt a kedvence, de a Meghívás-t értékelte a legtöbbre. Lázasan, ihletetten, két hét alatt vetette papírra – 1935-ben, Berlinben, amikor egyre inkább megfogant benne a gondolat, hogy a bolsevik Oroszországból való menekülés után a roskatag, totalitárius Európából is menekülnie kell. A Lolita és a Végzetes végjáték után ez a harmadik magyarul megszólaló Nabokov-regény: a varázslómester egyik legvarázslatosabb műve.
-
-
Naplók, levelek
01 200 FtByron olyan életet élt, hogy mellette a kor és korunk írói valamennyien sápadt szobaembereknek vagy kicsiny sürgőforgóknak látszanak. Az élet ormain járt; előkelő, gazdag, szép és csodálatosan okos volt, minden lépését felháborodás és világraszóló mániákus rajongás kísérte, hölgyek elájultak, amikor belépett egy terembe, maga a pápa foglalkozott szerelmi bonyodalmaival, palotát tartott, hadjáratot vezetett, és amikor meghalt, Goethe a Faust-ba beillesztett gyászénekkel siratta el. Évtizedeken át Európa legfontosabb embere. Mégsem tartozik az írófejedelmek sorába – inkább talán az irodalom Prince of Wales-e volt, és meghalt, mielőtt királyi örökébe léphetett volna.
-
Néró
0800 FtEz a hatalmas korabeli anyagra támaszkodó szigorúan történelmi regény egyúttal nagyon szép. A szerzőnek sikerült mindvégig megőriznie valamilyen megfoghatatlan, objektív tónust, s mindez úgy hangzik, mintha sok szólamú zeneművet szólaltatna meg. Ő maga nem mond ítéletet az emberekről és eseményekről – az olvasó maga alakítja ki ítéletét az író által gondosan feljegyzett szavak és tények alapján. Ennek a csodálatra méltó kornak erkölcseit és szokásait bámulatos érzékletességgel mutatja be a szerző. A könyv legszebb fejezete az, melyben részletesen leírja Agrippina halálát. Talán nem volna ilyen hatásos, ha nem kísérné Puteoli, Baiae és Bauli ennyire pontos leírása. Azáltal, hogy Néró iszonytató gaztettét, talpnyalóinak aljasságát és a császári udvar véres ripacskodását ebbe az elragadó, szelíd tájba ágyazza bele, a mindmáig fennmaradt paloták pompájával és a villák meghitt nyugalmával – ez a kontraszt különösen megkapó erejű.
-
-
-
Nyomorultak I-II.
01 600 FtA romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét.
-
Odüsszeia
0800 Ft„… Sós levegő csap meg Odüsszeusz nevének hallatára. Szirének, Kirké énekét halljuk s emberek beszédét, egész és igaz emberekét. De vízi istennők kiáltását és madarakét is, és nem mindig lehet tudni, melyik hang melyiké volt. Odüsszeusz és a tenger, a tengerből az, amit ember megközelíthet és még valamivel több, s a tengerből az, ami emberhez szólhat – egyek… Keleti nyugalomvágy és nyugati nyugtalanság ötvözete Odüsszeusz, az európai ember – hiszen többek között, ezért is olyan kedves nekünk. A Szirének énekét meghallgatja, de odakötözteti magát hajója árbocához, mert saját útjához ragaszkodik. Kíváncsisága viszont mindig nagyobb, mint félelme… Az eposz az a varázsszőnyeg, mely akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud – mert vers volta röpíti: s szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán. Kapaszkodjunk fel erre a szőnyegre. Mert nemcsak olvasmányaink segítségével és anyagával – az ő segítségükkel is – építjük tovább önnön személyünket, hanem önnön személyünkből is sokat ajándékozunk olvasmányaink hőseinek. Az idő múlásával gyakran úgy fordulhat a helyzet, hogy egy-egy tulajdonságunkat már csak egyik ilyen hős őrzi, mi magunk már nem. Odüsszeuszt ne tévesszük szem elől, mert ha egyszer mégis ezt tennők, akkor ő büszkén és mozgékonyan, eleven töprengéssel és gyors cselekedettel, kalandvágyától messzire űzetve, bosszúból és leleményesen, legszebb énünket vinné magával.”
-
Odüsszeusz világa
0800 FtAz ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb élő kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, azóta is ott él; az antik gazdaság és történelem professzora Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.
-
Példás elbeszélések
0800 Ft„Azt képzelte magáról a szerencsétlen, hogy mindenestül üvegből van, és elképzeléséhez képest, mihelyt valaki közeledett hozzá, szörnyűséges kiáltozásban tört ki, értelmes szavakban és mondatokban mindenkit kérve kért, hogy valamiképpen oda ne menjenek hozzá, különben összetörik, mert ő … fejebúbjától a talpáig üveg.”
-
Pillangó
01 800 Ft1969 májusában jelent meg Párizsban Charriére regénye, s 1970 márciusáig egymillió példányban fogyott el. Minden idők egyik legnagyobb francia könyvsikere csakhamar más országokban is elindult a siker útján, és bestseller lett az angolszász piacon, Spanyol-, Olasz- és Nyugat-Németországban is; megfilmesítésének jogáért százezreket kínálnak. De ki a szerzője ennek a kirobbanó sikerű regénynek? Egy Henri Charriére nevű hatvanöt éves, venezuelai sztriptízbár-tulajdonos, egy délfrancia tanító fia, akit 20 éves korában a haditengerészetnél valami csekélységért két évre egy korzikai büntetőszázadba vezényeltek. Szabadulása után minden kapu bezárult előtte, ezért Párizsba ment, és ott kiadós kasszafúrások kieszelésével foglalkozott. 1931-bcn azonban Pillangót (ez volt az alvilági beceneve) egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az Ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, de betyárbecsületből nem árulta el az esküdtszéknek. Ettől kezdve szinte eszelős rögeszme rabja lett: mindenáron meg akart szökni a fegyenctelepről, hogy bosszút álljon az ügyészen, az esküdteken, a rendőrökön és a hamis tanúkon, azokon, akik az „enyészet útjára” küldték. Ezzel elkezdődött Pillangó fantasztikus kalandsorozata, tizenkétszer próbált megszökni, végül tizenhárom év múlva, a tizenharmadik kísérlete sikerült, és letelepedett új hazájában, Venezuelában. Minden képzeletet felülmúló kalandjait, Dumas, Victor Hugo fantáziáját túlszárnyaló izgalmas börtönéveit mondja el példátlan sikerű könyvében, amelyben szörnyű, de igaz képet fest a dél-amerikai francia fegyenctelepek borzalmas és csak 1948-ban felszámolt — módszereiről. Pillangó, azaz Henri Charriére, ha nem is igazi író, igazi mesélő. Az iszonyú rémségeket, a vidám históriákat, a fantasztikus kalandokat pontosan és lenyűgözően írja el. Az olvasó úgy érzi, hogy ott ül a szerző mellett, és lélegzet-visszafojtva hallgatja e tizenhárom év fordulatos, megrázó és magával ragadó történetét.
-
Prozac-ország
01 000 FtElizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és William Styronnal együtt a „depresszió-irodalom” legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy „rock-and-roll könyvet” akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A „regény” végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír – a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is „meggyógyították”, de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az „igazi” depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást – mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő – két könyvet publikált a Prozac-ország óta.
-
-
Rákóczi-eposz
0800 FtKözel ezer versszakból álló elbeszélő költemény Erdély romlásáról. A cselekmény a II. Rákóczi György 1653. évi moldvai hadjáratától a fejedelem 1658-as hősi haláláig terjedő történelmi eseményeket öleli fel. A mű középpontjában álló Rákóczi fejedelem nem annyira eposzi hős, mint inkább nagyravágyásban vétkes, de bukásában felmagasztosuló tragikus figura. Alakja, sorsa előrevetíti a Tündérország–Erdély hamarosan beteljesülő tragédiáját is. A mű nem valódi eposz, de több históriás éneknél. A szerző kétség kívül jól ismerte a Szigeti veszedelmet, históriájának eposzi elemeit elsősorban onnan merítette. A történetformálás – Kovács Sándor Iván megfigyelése szerint – bizonyos mértékig a mártíréletrajzok bűnbeesés-bűnhődés-vezeklés-megtisztulás-megigazulás sémáját követi. A vérével a szászfenesi csatateret megfestő fejedelem az országa megváltásáért magát feláldozó, keresztény uralkodó archetípusának jellegzetességeit hordozza. Belső adatok alapján a mű keletkezését az 1670-es évek közepére tehetjük. A magát meg nem nevező szerző Kemény János környezetébe tartozó, katolikus vallású erdélyi főúr. Kilétének kiderítésére már többen is kísérletet tettek: Szigeti Csaba Felvinczi Zsigmond szerzősége mellett érvelt; mi sokkal meggyőzőbbnek érezzük Szakolczai Attila érvelését, aki Kornis Gáspár személyét sejti a mű hátterében. Kornisra teljes egészében ráillik a feltételezett szerzőről alkotott „fantomkép”; gyakorlott íróember, személyesen ismerte Zrínyi Miklóst, megfordult Csáktornyán, sőt, valószínűleg a diplomáciai összekötő szerepét is betöltötte a horvát bán és Kemény János között. Legdöntőbb érv talán az az elfogult tisztelet, amelyben a Rákóczi-eposz részesíti Kornis Jánost, Kornis Gáspár atyját {>}. Nincs adatunk rá, hogy a kortársak vagy a közvetlen utókor ismerték volna ezt a művet. Kézirata a XX. század elején bukkant fel az irodalomtörténész Lukinich Imre környezetében. Ez a kézirat azonban időközben elkallódott. 1927-ben Dézsi Lajos lemásolta, és bő tartalmi ismertetést közölt a műről az ItK hasábjain. A Dézsi-féle másolat teljes szövege csak egy bő évtizede jelent meg teljes egészében (A Rákóczi-eposz, kiad. SZIGETI Csaba, Bp., 1987). Jelen szövegközlésünk alapja ez a kiadás, a szöveget átírtuk modern helyesírásra, a nagyszámú értelemzavaró másolási hibától pedig igyekeztünk megtisztítani. Furcsa módon a másolat egyik triviális félreolvasata – „Pallas” helyett „Malaszt” – irodalomtörténészek sorát indította töprengésre a megszemélyesített Kegyelem mibenlétét és poétikai funkcióit illetően. Eltértünk a mű szokásos tagolásának hagyományától is, amennyiben az bevezető rövid, 34 strófás szövegegységet nem első éneknek, hanem invokációnak, előhangnak tekintettük. (Figyeljük meg, ebben a kis, allegorizáló előjátékban a szerző „belepozicionálja” magát művébe: a vonakodó poéta a sértődött Achilleusz vagy Delimán szerepében tetszeleg.) A szöveg átírásában Lukács Katalin volt segítségemre. Az itt közölt szöveg bármilyen további felhasználásához kettőnk engedélye szükséges.
-
Rámájana és Mahábhárata
02 000 FtAz utókor a rablóból megtért legendás hírű szent Válmíki nevéhez fűzi a Rámájanát. A Mahábhárata állítólagos szerzője pedig Vjásza, de a név maga is azt jelenti: „összeszerkesztő, gyűjtő”. Minden bizonnyal nem egy ember alkotta ezeket az eposz óriásokat, csak a népképzelet ereje kapcsolja őket egy-egy élő személyhez: így teszi hitelesebbé, értékesebbé. A két eposz nagy történelmi eseményeket rögzít: az árja népek nagy bevándorlását Indiába és a hódító hadjáratokat, amelyek során elfoglalták Dél-Indiát és a mai Ceylont. Az eposzok nemcsak a régi India történelméről őriztek meg értékes adatokat, hanem megismerhetjük belőlük az indusok életét, szokásait, világnézetét is. Baktay Ervin hozzáértéssel és nagy műgonddal foglalja össze a hatalmas terjedelmű eposzokat, megőrizve az eredeti művek költői szépségét.
-
-
-
Római történetírók
01 200 FtSzerb Antal azt vallotta magáról, hogy soha nem volt irodalomtörténész, hanem író, aki néhány könyvének tárgyául az irodalomtörténetet választotta. A nagy ókori történetírók ebben szinte kivétel nélkül az ő elődei: elsősorban valamennyien írók voltak, a prózastílus és a kompozíció mesterei. A római irodalmat, amely a görögöknél jóval szegényebb nagy költőkben és drámaírókban, történetírói emelték a göröggel azonos rangra. Persze lehet őket az elbeszélt események tudósítóiként is olvasni, és egyikük se tiltakozna ellene. De nem gondolták, hogy a régi dolgokról – ahogy Livius írja – bárki is biztosat tudna mondani, vagy hogy a maga korának eseményeiről – Tacitus kiváló megfogalmazása szerint – indulat és elfogultság nélkül írhatna. Kétségtelen hitelességük nem a forráskritika mérlegére tett adatok hitelessége, hanem a művész kezével megfestett képé. Az írásművészet ismert csodája ez: a történeti forráskutatás iránt meglehetősen közömbös Liviusnak Scipio és Hannibal szájába adott – a valóságban így soha el nem hangzott – beszéde nem mond mást és kevesebbet az i. e. 3. század végének e két világhatalmáról, mint Mommsen tudományos művének megfelelő fejezetei, csak másképp: elfelejthetetlenül, mert a forrásadatok tanulságai végesek, a művészi ábrázolás mélysége megmérhetetlen. Aki – mint annyian a német klasszicizmus óta – legföljebb a görögök közvetítőjének érdemét hagyja meg a római irodalomnak, ne Vergiliust hasonlítsa össze Homérosszal, hanem Tacitust Thuküdidésszel. Az európai próza szinte valamennyi színe ott van a nagy történetírók palettáján, s valamennyi műfaját ők keverték ki. A kötet mint írókat mutatja be Róma legnagyobb historikusait, a válogatás írásművészetük, építésmódjuk sokszínűségét dokumentálja egy-egy teljes művükkel vagy művük kerek részletével.
-
Romantika
07 500 FtRüdiger Safranski kiváló írásai a német kultúra nagyjairól, Schillerről, Heideggerről, Nietzschéről a laikus és a tájékozottabb olvasóközönségnek egyaránt kivívták a tetszését, kedvcsinálónak is nagyszerűek, de az elmélyedni vágyóknak is sok új, érdekes adalékkal szolgálnak. Ebben az összefoglaló művében nem csupán rendszerezi egy nagy korszak kiemelkedő személyiségeit és műveit Kant, Fichte, Schelling, E. T. A. Hoffmann avatott ismerőjeként, hanem a német irodalmi romantikán túltekintve a „romantikus” szemlélet továbbélését, új alakváltozatait is nyomon követi úgyszólván napjainkig. Újraolvas egy egész korszakot – mai perspektívából. Így komponál nagyszabású tablót, melyen helye van Marxnak, Wagnernak, Thomas Mann-nak is, nemkülönben a 19. és 20. század történelmi fejleményeinek. A németség határain belül maradva, de filozófiára, zenére, életformára, mentalitásra, divatra is kitérve Safranski a tőle megszokott könnyed modorban nyújt teljes világképet.
-
Rommel
01 800 FtErvin Rommelről, a Sivatagi Rókáról, a II. világháború német mintahadvezéréről – akárcsak valamennyi német háborús személyiségről – nehéz objektív portrét rajzolni, Ralf Georg Reuth, neves német történész mégis erre tesz kísérletet olvasmányos, de gondos kutatásokon alapuló életrajzában. Rommel tipikus tagja volt annak a nemzedéknek, amely tele lelkesedéssel és a győzelem biztos tudatában harcolt az első világháborúban és amelynek lelkén gyógyíthatatlan sebet ütött a „tőrdöfés”, a váratlan békekötés. A nagypolitika, a stratégia, a világháború valódi céljait végzetesen félreértő, naivságig gyanútlan hadvezért ismerhetünk meg a tábornagy személyében, aki újszerű, hol zseniális, hol félresikerült elképzeléseivel, az alkalmazott meglepetés-effektusokkal hihetetlen sebességgel hágott mind feljebb a katonai ranglétrán. A propaganda, a reklámipar első igazán jelentős „imázsépítése” is az ő nevéhez fűződik, a Goebbels-féle propagandagépezet ugyanis lassanként a német erő és győzelem szinonimájává tette az egyre jobban elkomoruló szemléletű Rommelt, hogy ezáltal is elterelje a német lakosság figyelmét a tragikus orosz hadjáratról. A Führerért gyermekien rajongó és mellette végsőkig kitartó Rommelt végül éppen bálványa kényszeríti arra, hogy önkézzel véget vessen életének. A legendák Rommelének időszaka azonban még csak ezután kezdődik.
-
-
Sámán
02 000 FtA Sámán a tizenkilencedik században játszódik, a Cole család két nemzedékének életét s az Egyesült Államok létrejöttében játszott érdekfeszítő szerepét követi nyomon. 1839-ben dr. Robert Judson Cole politikai okoknál fogva menekülni kényszerül szülőhazájából, Skóciából, s az Újvilágba hajózik. Először Bostonban folytat orvosi gyakorlatot, majd Illinois-ban telepszik le mint orvos és birkatenyésztő. Gyerekkora óta megszállottja az amerikai indiánoknak, nem is nyugszik amíg rá nem talál a szauk törzs utolsó, életben maradt képviselőire, akik elnevezik Fehér Sámánnak, és egyszer s mindenkorra megváltoztatják életét. Rob J. legnagyobb tragédiája fiának, Robert Jefferson Colenak, azaz Sámánnak süketsége. Sámán élete nem könnyű. Először meg kell tanulnia beszélni, hogy megállja helyét a hallók világában, aztán meg kell küzdenie egy olyan társadalom előítéleteivel, ahol a fizikai másság nagyon is számottevő tényező. Mire Sámánt befogadják, s belőle is nagyszerű orvos válik, a Cole család, akárcsak a legtöbb amerikai, belekeveredik Észak és Dél konfliktusába. Ez a nagylélegzetű családregény egy alakuló nemzet mindennapjainak állít hiteles emléket. Hol gyöngéd, hol hátborzongató az a leírás, amit a két Cole doktorról kaptunk, az asszonyokról, akiket szerettek, a brutális gyilkosságokról, a hozzá nem értés sötét századaiból végre kiemelkedő orvostudományról és azokról a szenvedélyes emberekről, akik komoly áldozatokra is hajlandók, hogy őszinte hitük diadalra jusson. Noah Gordon ezért a regényéért – amely eddig tizenöt nyelven jelent meg, bestseller volt Spanyolországban, Olaszországban, és csak Németországban kétmillió példány kelt el belőle – megkapta az Amerikai Történész Társaság James Fenimore Cooper-díját, valamint a német Bertelsmann Könyvklub „Az év írója” díját.
-
-
-
Szibériai garnizon
01 000 FtJaroslav Hasek Svejk, a derék katona és Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényeivel említik egy lapon a milliós példányszámban elkelt, először 1927-ben, Kolozsvárott megjelent Szibériai garnizon-t. A jogász végzettségű, újságíróként elhelyezkedő Markovits Rodion (1884-1948) saját és egykori katonatársai tapasztalatai alapján írta meg kollektív riportregényét az első világháború küzdelmeiről, a kelet-szibériai hétéves hadifogolylét mindennapjairól és a hazatérés viszontagságairól. Nemcsak a téma, de a megírás módja is – a kisember szemszögéből elmesélt történet abszurd és szatirikus hatást kelt, miközben sohasem didaktikus vagy ítélkező – kirobbanó sikert eredményezett: a hatalmas olvasói érdeklődés miatt a kiadó alig győzte utánnyomni a könyvet; két év alatt tizennégy országban adták ki, lefordították többek között német, angol, francia, olasz, kínai, finn, holland és román nyelve. Külföldön, például Olaszországban azóta is keresett mű, nálunk politikai okokból elfeledkeztek róla néhány évtizedre. A Szibériai garnizon nyelvi és látásmódbeli elevenségének nem ártott az idő, ahogy a benne foglalt történelem- és létszemlélet is kortárssá – klasszikussá – avatja.