-
Chronica Hungarorum (reprint)
04 500 FtA magyar könyvnyomtatás ötszázadik évfordulójának tiszteletére hasonmás kiadásban jelenik meg Hess András Budai krónikája, a Chronica Hungarorum, az első magyar nyomtatott könyv. Az érdekes történeti művet Horváth János fordította magyarra, az első magyar nyomtatványt, jelentőségét és kalandos életútját pedig Soltész Zoltánné tanulmánya ismerteti. A tizenötödik században Mátyás király Magyarországa az egyetlen ország, amelyben első nyomtatványként a nemzet krónikája látott napvilágot. Az ötszázadik évfordulón méltó emlékezésül hadd idézzük Hess András szavait magáról és hősies vállalkozásáról: „Óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes. Ugyanis mindenki a szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, és honának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni: hogy azok milyen életet éltek; és hogy utánozza, ha valami nevezetest és említésre méltót talál benne; ha pedig megismeri, hogy azok némely dolgot nem szerencsésen intéztek, ezen okulva, óvakodjék tőle.”
-
-
Drámák
01 200 FtPeter Weiss 1916-ban született egy Berlin melletti kisvárosban. 1934-ig Berlinben élt, ekkor szüleivel együtt Angliába emigrált. 1936-ban visszatért Prágába, ahol a Művészeti Akadémián tanult. 1939-ben Svédországba költözött, itt élt nemrég, 1982-ben bekövetkezett haláláig. Svédországi lakhelye, svéd állampolgársága azonban sohasem gátolta abban, hogy mindig, mindvégig németnek érezze magát, és személyes ügyeként kezelje e nép valamennyi bűnét és erényét. A nagy történelmi eseményeket, forradalom és reakció összecsapását, napjaink politikai üzelmeit, az európai filozófiai gondolkodást és irodalmat is mindig ebből a nagyon is meghatározott szemszögből nézte. Pályáját nem drámaíróként kezdte, hanem elbeszélésekkel és egy regénnyel (A kocsis testének árnyéka). Hárman mennek beszélgetnek című írásának formája azonban már nagyon megkö-zelíti a drámai formát: három szereplő beszélget az élet értelméről, emlékeikről.
-
Elbeszélések
02 500 FtKözel fél évszázad telt el Franz Kafka halála óta. Összes regényének – Amerika, A per, A kastély – megjelenése után most az eddig legteljesebb Kafka-elbeszélésgyűjteményt bocsátjuk közre. Kötetünk tartalmazza mind a szerző életében, kötetben vagy folyóiratban megjelent darabokat, mind Kafka kéziratban – sokszor töredékben – maradt kisprózáját.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Glamoráma
02 400 FtGlamoráma – azaz hírességek, sztárok, csillogó egyéniségek panorámája. Ezt kínálja új, fergeteges cselekményű könyvében Bret Easton Ellis: kandi kíváncsiságunk kielégítését, hogyan élnek, hogyan szeretnek, ölelnek, ölnek, üzletelnek a sztárok, egy új világ új, veszélyes elitje… A szerző könnyed, csipkelődő szatírának induló regényéből végül kafkai hangulatú vízió bomlik ki, amelyben úgy kavarognak korunk „hősei”, a film- és popsztárok, topmodellek, rendezők, producerek, sportolók, divattervezők, mint konfettik egy végtelen buliban… vagy mint egy felrobbantott repülőgép utasai.
-
-
-
-
-
-
Hemingway világa
0450 FtErnest Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.
-
-
-
Hrabal arcai
0600 FtA kortárs cseh irodalom, egyben a közép-európai életérzés egyik legmarkánsabb, legegyénibb képviselője Bohumil Hrabal (1914), akinek a műveit a hatvanas évek közepétől ismerhette meg a nagyvilág és a hazai közönség. Írásai a tragikomikus szituációkba állított, bizarr humorral megrajzolt, a társadalom perifériáján élő emberek mindennapjait idézik – Hrabal kifogyhatatlan mesélőkedvét, kiszámíthatatlan-abszurd cseh iróniáját is bemutatva. Vele készített exkluzív interjút – nem kis nehézségek árán – Varga Attila újságíró 1993-94-ben, hogy a személyes beszélgetés tanulságaival egészítse ki a megannyi nemzetközi díjas író, a világszerte ismert és elismert botrányhős portréját.
-
Így látták
01 000 FtAz emberiség újabbkori történelmének talán Amerika felfedezése volt a legnagyobb megrázkódtatása. Nemcsak azért, mert ekkor tárult fel előttünk a már majdnem teljes földgolyó, és más irányba fordult az érdeklődésünk, kereskedelmünk, tevékenységünk, egész fejlődésünk, hanem azért is, mert az óvilági és újvilági ember – az első ámulat múltán – ádázul összecsapott, és ebben a küzdelemben nagy kultúrák, virágzó társadalmak mentek veszendőbe. Mit láttak, mit éreztek győztesek és legyőzöttek a tusakodás éveiben? Mindeddig jobbára az óvilági győztesek – a korai gyarmatosítók – szava hallatszott. Ebben a kétrészes gyűjteményben – vagy egy történelmi pörben? – most „a másik fél”, a legyőzött is megszólal, XVI. századi mexikói azték krónikák feleselnek kortársi spanyol krónikákkal, és ketten kétfelől világítják meg a Hódítás festői-véres viszontagságait.
-
Ivan Gyenyiszovics egy napja
01 000 FtAz Ivan Gyenyiszovics egy napjá-t első ízben 1963-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A következő esztendőben írta róla Lukács György: „… A múlt feltárása nélkül nem tárható fel a jelen, Szolzsenyicin műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja jelentős előjátéka annak, hogy az irodalom újból önmagára találjon a szocialista jelenben. (…) Szolzsenyicin tette abban rejlik, hogy egy tetszés szerinti tábor eseménytelen napját irodalmilag a még le nem győzött, íróilag még nem ábrázolt múlt szimbólumává tette. Noha maga a tábor a sztálini korszak legszélsőségesebb kiéleződése, Szolzsenyicin szürkére művészien szürkével festett részletét a sztálini hétköznapok jelképévé emelte. ez éppen a költői kérdésfeltevés miatt sikerült neki: Milyen követelményeket támasztott ez a kor az emberekkel szemben? Ki védte meg emberi lényét? Ki mentette meg emberi méltóságát és integritását? Ki – és miként – állt helyt? Ki őrizte meg emberi szubsztanciáját? Hol görbült, hol tört el, hol semmisült meg? Mivel Szolzsenyicen rigorózusan a közvetlen tábori életre szorítkozott, a kérdést egyidejűleg tudta egészen általánosan és egészen konkrétan feltenni. (…) Szolzsenyicin elbeszélése véleményünk szerint mérföldkövet jelent majd a jövő felé vezető úton.”
-
-
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
