Ahogy az Árpád nagyfejedelem vezette törzsi szövetség a Kárpát-medencét birtokba vette, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugati irányból határos keresztény frankok ellenséges magatartása miatt… A nyugati kereszténység kezdettől kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban, kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a maradéktalan kiirtásukban látták az egyedüli megoldást… A frank gyermek király, Lajos, aki hallgatva a főpapságra, beleegyezett abba, hogy Kr. u. 907 nyarán, három oszlopban óriási hadsereg induljon a magyarok földjére, hogy egyszer s mindenkorra letöröljék őket a föld színéről… A gyermek király dekrétumot adott ki, amelynek legfontosabb kitétele egyben a hadjárat legfőbb célja: „Ugros eliminandos esse!” –, azaz: „ A magyarok megsemmisítendők!” Árpád nagyfejedelemnek egyetlen választása maradt: ha felveszi a kesztyűt… Ismerje meg Ön is, miként készült már fel évekkel a támadás előtt, az első nyugtalanító hírektől kezdve a törzsszövetség a nagy háborúra! Hogyan állította maga mellé Árpád nagyfejedelem az itt lakó rokon avarokat, a szlávokat és más töredékeket, miként képezte és szervezte őket ütőképes hadakba, és hogyan teremtették meg ennek anyagi hátterét? A POZSONYI CSATA ízig-vérig olyan fordulatos, monumentális történelmi kalandregény, amely plasztikusan tárja az Olvasó elé a korabeli történéseket, bemutatja a magyar pusztai harcmodort, a fegyverzetet és megmutatja azt a maga nemében világviszonylatban is különleges taktikai érzékkel megvívott, hősies csatát, amelynek következtében a XI. század első harmadáig nem mert nyugati sereg a magyarok földjére támadni… A 907-es pozsonyi csata hiteles információk szerint az USA katonai tanintézeteiben – a történelem más nagy csatáihoz hasonlóan – hadtörténeti témakörben konzultációs anyagként szerepel.