-
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyar sajtó története I.
0Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka
-
A magyar sajtó története II/1-II/2.
0Írták:
II/1.: Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Várady Géza
II/2.: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János -
A magyarságtudomány kézikönyve
0A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét – például a szokás- és hitvilágot – tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
-
-
Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus
0Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.
-
Bevezetés Magyarország geológiájába
0Magyarország geológiájának megértéséhez s méginkább tanulmányozásához nélkülözhetetlenül szükség van a környezet földtani felépítésének legalább áttekintő ismeretére. E tekintetben a Bevezetés Magyarország geológiájába c. munka hézagpótló jelentőségű. A történetiség a geológiának alapvető sajátossága. Vonatkozik ez a megismerés-történet kiemelkedő szerepére is. Ezért szentelt a szerző jelentős teret ebben a könyvben Magyarország földtani felépítésének alapvető kérdése: a nagyszerkezet illetve a szerkezetfejlődés megismerés-történetének.
-
-
Eltemetett dicsőség
020. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet (a szovjet atombomba az amerikai hű mása a sikeres kémkedésnek köszönhetően), alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét.
Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. -
Fedics Mihály mesél
0Ortutay Gyula Fedics Mihály meséinek közreadásával iskolát teremtett: a népi egyéniségkutató iskolát. Fedics az első magyar mesemondó, akinek nemcsak meséivel találkozunk a könyv lapjain, hanem életkörülményeire, egyéniségére is fény derül. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény első köteteként, 1940-beb jelent meg először a könyv. Az akkori kiadói viszonyoknak megfelelően igen kis példányszámban. Ortutay Gyula iránti tiszteletből az Akadémiai Kiadó most második kiadásban teszi közzé ezt a magyar folklórkutatásban korszakalkotó, ritkaságszámba menő könyvet.
-
Fényes Elek
0Fényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.
-
Magyar – Olasz szótár / Vocabolario Ungherese-Italiano
0Az új magyar-olasz kéziszótár a korábbi, Koltay-Kastner Jenő-féle nagyszótár anyagára épülve és ezt az anyagot korszerűsítve a mai nyelvállapotot tükröző legmodernebb szóállományt tartalmazza. Szótárunk elsősorban a hazai olaszul tanuló, olasz nyelvet használó, nyelvvizsgára készülő közönségnek készült. A több mint 60 ezres címszóállományú szótárban jelentős szerephez jut a gazdasági, társadalmi és technikai változásokat követő szakszókincs, s nagy hangsúlyt fektettünk az élőnyelvi példák bemutatására. Helyet kapnak a szótárban a mai magyar és olasz nyelvbe újonnan bekerült, gyakran használt idegen eredetű szavak is.
-
Magyar Néprajz VI.
0A kötet szerzői: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Vargyas Lajos
-
-
-
-
-
Művelődés a XVIII. századi Magyarországon
0Ez a nagyszabású kísérlet egy évszázad hazai kulturális fejlődését áttekinthető koordináta-rendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalom modelljének mozgásával. Két egymást követő időrendi szakaszban tekinti át a művelődés legkülönbözőbb szektorait a világnézettől az oktatáson, tudományokon, szépirodalmon, zenén át a képzőművészetig figyelemmel arra, hogy az adott társadalomban vertikálisan legalább három szintet kell megkülönböztetnünk. A második szakasz rajzolja meg részletesen azt az újat, amit a szerző a XVIII. század nagy pozitívmának tekint: a felvilágosodás kibontakozását.
-
-
Olasz – Magyar szótár / Vocabolario Italiano-Ungherese
0Az új olasz magyar kéziszótár a korábbi, Herczeg Gyula-féle nagyszótár anyagára épülve és ezt az anyagot korszerűsítve a mai nyelvállapotot tükröző legmodernebb szóállományt tartalmazza. Szótárunk elsősorban a hazai olaszul tanuló, olasz nyelvet használó, nyelvvizsgára készülő közönségnek készült. A mintegy 50 ezres címszóállományú szótárban jelentős szerephez jut a gazdasági, társadalmi és technikai változásokat követő szakszókincs, s nagy hangsúlyt fektettünk az élőnyelvi példák bemutatására. Helyet kapnak benne a mai olasz nyelvbe újonnan bekerült, gyakran használt idegen eredetű szavak is.
-
Sopron építészete a 19. században
0Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
Veszprémi regeszták
0Előszó: A „VESZPRÉMI REGESZTÁK” -kal – az egyetemi történeti tankönyv előmunkálatainak a keretében – XIV. századi oklevélpublikációink anyagát óhajtjuk kiegészíteni egy összefüggő okirat-csoport kivonatos közzétételével.