-
A földönkívüli kislány
0Egy hűvös szeptemberi reggelen a szél belökte Miki szobájának ablakát, és valami beesett a szőnyegre. Egy apró, rózsaszín galacsin, ami hirtelen megmozdult, nyújtózott egyet, és megszólította Mikit. A nyolcéves, meglehetősen magányos kisfiú élete ettől a pillanattól gyökeresen megváltozik.
-
Csak álltunk és sírtunk
0A korabeli visszaemlékezéseket olvasva nem lehet kétségünk arról, hogy az első bécsi döntés az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (ők persze korántsem voltak olyan boldogok) azonban – hiszen 1945 után ez nem volt ildomos – sohasem beszlétek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Szerencsére korabeli kiadványokban, asztalfiókokban, később kiadott kötetekben mégis fellelhetők 1938 őszi napjainak lenyomatai: szövegek és fotók. Ezekből nyújtunk most át az olvasóknak egy csokorra valót, amely talán 8 évtizeddel a történtek után is átélhetővé teszi az akkori történéseket.
-
Furafalvi kajlaságok
0Több mint egy évtizede már, hogy Keszeli Ferenc, hajdan több tízezres példányszámban megjelent gyerekkönyvei” hozzáférhetetlenek.
Nagyjából mostanában émek szülővé azok az egykori gyerekek, akik szeretettel emlékeznek a csetlő-botló mezei nyúlról, Kajla Fülöpről és a társáról, Etüskéről, a sündisznóról szóló mesékre, azok az időközben felnőtt gyerekek, akik Keszeli Ferenc „falucsúfoló” verseiből tanulták meg anyanyelvükön a saját szülőföldjük, Csallóköz, Mátyusföld, Gömörország magyar helységneveit akkor, mikor ezeket a falvakat tilos volt magyarul szólítani.
Keszeli Ferenc meséi, gyerekeknek írott versei bízvást ma is sok tízezer szlovákiai magyar fiatal szülő és nagyszülő, sok magyar pedagógus és nevelő lelkében, emlékezetében élnek, de ha a szerző egykori könyveit keresik, bizony hiába keresik azokat, legfeljebb néhány féltve őrzött, megviselt példányra lelnek a könyvtárakban.
Keszeli Ferenc most a másfél évtizede megjelent könyveinek anyagát s újabb verseit adja közre a „Furafalvi kajlaságok” című gyűjteményben azzal a szándékkal, hogy az időközben világrajött magyar gyerekek is megízlelhessék a fordulatos, sok nyelvi derűvel fűszerezett meséket, az anyanyelvünk mérhetetlen gazdagságából vett szójátékokat, a magyar nyelv rejtelmeiből feltáruló szellemes nyelvi szerkezeteket, a bravúros rímeket, a gyermeklira egyedülálló leleményeit. -
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó)