Graham Hancock egyik legnagyobb hatású könyve az Istenek kézjegyei. A heves vitákat kiváltott munka egy nagyszabású nyomozás krónikája, amelyet Hancock arra az elméletre épít fel, hogy a prehistorikus időkben létezett egy ismeretlen, virágzó civilizáció. Úgy véli, a titokzatos jelek és írások a múltból üzenni akarnak nekünk. Apránként, mint egy óriási kirakós darabkáit illesztgeti össze egyesével a világ nagy rejtélyeit – többek között a Nazca-vonalakat, az egyiptomi és közép-amerikai piramisokat, az Antarktisz alatt húzódó elveszett kontinenst –, és egy olyan új tablóképpé kovácsolja, amely gyökereiben kérdőjelezi meg az emberiség őstörténetéről alkotott eddigi tudásunkat. Hancock mindeközben nagy mesélő is, könyve igazi kalandregénybe oltott tudományos munka, amely lélegzetelállító utazásra invitálja az olvasót. A több mint húsz éve töretlenül népszerű Istenek kézjegyei új kiadása a szerző kiegészítéseivel, egy vele készült BBC-interjúval és a radiokarbonos kormeghatározásról szóló tanulmánnyal egészül ki.

Az olvasó bizonyára örömmel veszi kézbe a kötetet, amely az izgalmas és nagy sikert aratott Istenek kézjegyei után Graham Hancock második, Magyarországon megjelenő műve. Izgalmakban és fordulatokban ezúttal sem lesz hiány, hiszen a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy felkutassa az ótestamentumi időkben elveszett legértékesebb zsidó ereklyét, a frigyládát. Két éven át tartó intenzív kutatás során Hancock keresztül-kasul beutazta Etiópiát és Egyiptomot, de a kutatás szálai Jeruzsálembe és a franciaországi Chartres-ba is elvezették. Megszállott kutatása közben számos korábbi elméletet cáfol meg és számos új elméletet állít fel maga is, melyekre a tőle megszokott alapossággal sorakoztatja fel az érveket és bizonyítékokat. Hancockban ezúttal sem csalatkozunk – a szerző neve garancia rá, hogy az elsőtől az utolsó oldalig jól szórakozzunk, és közben rengeteget tanuljunk.