-
-
Három játék
06 000 FtA nagy erdélyi magyar író három színjátéka, melyekkel új hangot hozott a mai magyar színpadra, s új utat vágott a zsákutcába jutott modern magyar drámaírásnak. A székely népi élet színes talajából nőnek ki e színjátékok mondanivalói és emelkednek a mindenki számára üzenetet hozó nemes emberi gondolatig.
E kiadás csak az Erdélyi Szépmíves Céh pártoló tagjai és előfizetői számára készül. Könyvárusi forgalomba nem kerül. -
Házsongárdi séták
01 200 FtAzok a szekeresek, akik 1622-ben Bethlen Gábor (1580-1629) fejedelem megbízásából ökörszekerekkel kapaszkodtak fel a meredek országúton a Feleki-tetőre, hogy értékes szállítmányukat, a gondosan ládákba csomagolt különböző tudományokat tartalmazó könyveket, és a Németországból érkezett súlyos nyomdai felszereléseket Kolozsvárról tovább szállítsák Gyulafehérvárra, nem tudhatták, hogy közel négyszáz év múlva adatközlés fejlődése olyan eredményt ér el, hogy a világhálón keresztül, a számítógép segítségével, minden erőfeszítés nélkül bárhova eljuthat a kultúra. Mi sem tudhatjuk, hogy mi fog történni az elkövetkező években. Egyet azonban már most tudunk: annak a népnek van jövője, aki ismeri a múltját, és ápolja ősei hagyatékát.
-
Hetedíziglen
0800 Ft„Sok-sok generáció tűnik el úgy, hogy az utódok ha akarnák sem tudnák kideríteni kilétüket, sorsukat, történetüket. Talán ha nem lett volna a madéfalvi vérfürdő, ha nem lett volna SICULICIDIUM, én sem tartottam volna érdemesnek e könyv megírására ennyi időt és energiát latbavetni. Lehet, hogy bizonyos támpontok hiányában nem jártam volna sikerrel. A be nem avatott olvasó is gyanítja, hogy ezt a történetet egy lázadó, Moldvába menekült, majd Bukovinában is letelepedett székely kései leszármazottja írja.”
-
-
Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom?
012 000 FtKelemen Lacinak dedikált példány! 1942.04.23. Hozzá tartozik: Az Ellenzék napilap fejléces papírján gépelt és a szerző által aláírt levél, amelyben a kötetét ajánlja.
-
-
-
Kőbe írt Kolozsvár
03 600 Ft„Amint az ember a gondolatait jelekkel rögzíthette, megjelentek a feliratok, az emléktáblák. A régi idők emléktáblája azonban nem a mai értelemben vett, bizonyos neves személyiségről való megemlékezés volt, hanem elsősorban sírfelirat vagy fogadalmi szobor, tábla felirata, amely az elhunyt, illetőleg a készíttető nevét tartalmazta. A sok száz évvel Kolozsvár előtt létezett római Napoca területéről számtalan ilyen, kőbe vésett szöveg került elő.
Kolozsvárt az első, máig a helyén levő, a XV. század első feléből való, bibliai idézetekből álló felirat a Szent Mihály-templom főbejárata mellett olvasható. A reneszánsz idején a módos háztulajdonosok nevükön vagy névjegyükön kívül egy-egy életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondást vésettek házuk kapuja, valamelyik ajtaja, ablaka fölé. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a XVI. századi számos kőkerti sírfeliratról sem. Ez utóbbi, mára becses magyar nyelvemlékekből mindössze három maradt eredeti helyén. Az első – építési – emléktábla Kolozsvárt 1450-ből való.” -
-
-
-
Legyőztem az egészséget!
0650 FtE kötet teljes anyaga saját kertemben termett. Itt-ott persze, odébb toltam a kerítést… Tisztelt Bíróság! Beismerem, hogy penészgombaként elburjánzó humorom kitűnő táptalajra lelt a nagy elődök árnyékában. Miért éppen a mauritiuszi Dodó madárra esett a választásom? Mert éppen arra jártam… És eképp kívántam felhívni a világ figyelmét a kihalt állatok védelmére. M.T. Tudjuk, a Pesti Kabarét nem hazudtolva meg, Kolozsvár is a kelet-európai humor egyik fellegvára. Az isteni Bajor Andor és az úgyszintén isteni Sinkó Zoltán nyomában Marosán Tamás a Romániában íródó humoros irodalom legfrissebb és legerőteljesebb hajtása. Francois Bréda
-
-
-
Nagyenyedi Demokritus I.
02 400 FtA Nagyenyedi Demokritus Hermányi Dienes József (1699–1763) református lelkész, író 18. századi anekdotagyűjteménye, amely a korabeli erdélyi mindennapok, a nagyenyedi kollégiumi élet és a társadalmi visszásságok humoros, csipkelődő krónikája. A mű az erdélyi magyar próza egyik jelentős, anekdotázó darabja.
-
-
Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek
01 600 FtA nemzeti kisebbségek problémája iránti érdeklődés a nyugati, döntően angol nyelvű politikaelméleti irodalomban valamikor a múlt század hetvenes éveiben élénkült meg. A teoretikus érdeklődésnek ez a fokozódása egybeesett a Nyugat-Európában ekkoriban bekövetkező „etnikai reneszánsszal”: eladdig asszimilálódottnak hitt kulturális vagy nemzeti közösségek, mint például a bretonok, fölfedezték eleik kultúráját, és tudatos erőfeszítést tettek nyelvük és hagyományaik újraélesztésére. Másfelől ugyanerre az időszakra tehető Nagy-Britanniában is a nemzeti ellentétek végletes kiéleződése, a brit birodalmi gondolat s nemzeteszmény hanyatlása. A politikai gondolkodásnak a probléma iránti érzékenységét ugyanakkor a Nyugat-Európába történő betelepedési folyamat is fokozta. Ennek nyomán megjelentek a nagy nyugat- és közép-európai államokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban olyan etnikai közösségek (észak-afrikai arabok, indiaiak, törökök), melyeknek kultúrája szerkezetében is eltért a domináns európai kultúrától, s amelyeknek hagyományai rendszerirn egy illiberális szokásrendszert testesítettek meg. Ezek a csoportok másfelől igen hevesen követelték szokásaik és hagyományaik jogi elismerését. Ez az elméletben jogfilozófiai vitákat eredményezett, illetve felvetette a multikulturalitás problémáját: ti. azt a kérdést, hogy illiberális közösségi hagyományok élvezhetnek-e jogi elismerést a liberális államokban. Noha ezt a jogi megerősítést az említett közösségek a jogalkotásban és a joggyakorlatban ritkán kapták meg, követeléseik ráirányították a figyelmet az egyes európai országokban élő „őshonos” kisebbségek rendezetlen helyzetére is. Minthogy ezeknek a közösségeknek a nyelvhasználatra, anyanyelvű oktatásra, politikai képviseletre, autonómiára stb. vonatkozó igényei nem vetettek fel hasonló, a kulturális másságból fakadó problémákat, követeléseiknek az egyes államok rendszerint helyt is adtak.
-
-
Romon virág
02 000 FtHALK HANG HALOTTAIMHOZ Piroska Testvér, A földben s az égben, Te por a porban, Fény az üdvösségben – Anyámmal együtt ugy-e megbocsáttok, Hogy nem hintem a sírotokra mind Ágyam mellől e tengersok virágot? Könyörögtetek, tudom, ott fenn értem, S imátok Istent közelebb találta, Mint bárkié e borús földi téren. Tudom, gyakran meglátogattatok Ha éjjel zajtalanul nyilt az ajtó, S vigasztalást, enyhülést hoztatok. Mennyi rózsám van, s hány látogatóm – Ők elmennek s a rózsák hamva hull, De Ti velem maradtok mindörökké, Örök rózsákkal, láthatatlanul.
-
-
-
Szabad Vagy I-II.
01 600 Ft„Nem is tudom pontosan, hányan ültünk az asztalnál. Fele az ebédlő világosságában ragyogott, fele elveszett a tornác homályában. Lehettünk vagy harmincan, mi Ernyeiek, mikor engem és Danit búcsúztattak. Én Enyeden érettségiztem, Dani Vásárhelyt. A családi tanács egész nyáron, pártokra oszolva, tárgyalta: mi legyen belőlünk. Mimagunk is eleget elmélkedtünk ezen. Egyikünk sem érzett határozott hajlamot a számbavehető életpályák iránt. Daniban az ősi Ernyei-ösztön viaskodott a család magasröptű terveivel. Legszívesebben otthonmaradt volna, a földnél. Éppen olyan bolondul szerette, mint apja s testvérei. De a familia nőtt, terebélyesedett, a föld pedig akkorácska maradt, amennyit még Dani nagyapja, az öreg Énok meg tudott állítani belőle. Különben is, ha benne magában nem, a többiekben annál inkább dolgozik az Ernyeiek másik, nyugtalanító ösztöne, hogy valami nagyot műveltessenek vele a világban. Szerencsétlenségére olyan ésszel tréfálta meg az Úristen, hogy minden csak úgy beleragad. Nem sok megerőltetésébe került, hogy a vásárhelyi Kollégyom első diákja legyen…”
-
-
-
Szilágysomlyó
0800 FtSzilágysomlyó múltja, története szinte minden somlyói lakos gyermekkorában, későbbi éveiben benne van, mert évszázadok óta ennek fennmaradt épületei örökös tanúk, bizonyságtevők.
-
-
Torockó útikalauz
01 200 FtA szikilák körül eleven világ: Ne legyen csak a múlté. Vonzza hát a kút, a kő, a rejtőzködő régi város – farsangon – farsang temetésén túl is – az otthonteremtő emberek sokaságát! Ezt kívánóm e könyv szerzőjével együtt. – Egyed Emese
-
Történeti tartószerkezetek illusztrált szakszótára
03 000 FtSzabó Bálint (Kv., 1944. ápr. 9.) – építészeti szakíró. *Szentimrei Judit fia, *Szentimrei Jenő unokája, ~ Gyula és ~ Zsolt testvére. Középiskoláit a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban végezte (1961), ugyanott, a Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát (1966), majd doktori fokozatot (1984), a budapesti Műszaki Egyetemen pedig műemlékfelújító szakmérnöki diplomát (1996). Szakmai pályáját a kolozsvári Műszaki Egyetem tartószerkezeti laboratóriumában kezdte 1974-ben, később adjunktus, 1996-tól docens az Építőmérnöki Kar Vasbetonszerkezetek Tanszékén; 1998 óta a műemlékvédelemben nagy fontosságú történeti tartószerkezetek rehabilitációjának oktatója. Tagja a Műemlékrestaurátorok Országos Egyesületének (1995-től), elnöke az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének (1996-tól), alapító igazgatója az 1996-ban létrehozott Transilvania Trust Alapítványnak, vezetőségi tagja az ICOMOS Román Nemzeti Bizottságnak. Szakpublikációi többnyire román nyelven jelentek meg, így P. Rus és T. Hodişan társszerzőkkel közös kötete: Elemente şi structuri din beton armat. Teoria şi aplicaţii (Kv. 1986). Bevezetés a történeti tartószerkezetek felújításelméletébe c. tanulmánykötete több mint 50 (a magyar mellett román és angol nyelvű) dolgozatot tartalmaz (Kv. 1998). Kutatási területén alapműnek számító munkája: Történeti tartószerkezetek illusztrált szakszótára (Kv. 2005. Magyar–román–angol.) Kivitelezett vagy kivitelezés alatt álló műemlékrestaurációs tervei közül fontosabbak: az árkosi Szentkereszty-kastély (1969), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium (1969), a besztercei evangélikus templom (1992), a szilágysomlyói Báthory-vár (1994), a dévai ferences kolostor (1994), a nagyenyedi Bethlen Kollégium (1995), a munkácsi Rákóczi vár (1996), a kolozsmonostori római katolikus templom (1998), a bonchidai Bánffy-kastély (1998-tól), Torockó falurehabilitációja (1999), a kolozsvári Mátyás-szobor.
-
-
-
XIX. századi úti grafikák / Grafische Reisebilder im 19. Jahrhundert
01 200 FtEzzel az albummal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából – ha jelképesen is – visszaadunk a Közönségnek egy töredéket abból a kincsből, amelyet valaha alapítói és a későbbi idők lelkes adományozói az erdélyi közösségnek adományoztak. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum egykori képtárának néhány, erdélyi tájakat, városokat ábrázoló Rohbock-metszetéról van szó, amelyek annak idején az Erdélyi Múzeum-Egyesület értékes gyűjteményeinek részét képezték, s amelyek, miután az Egyesületet 1949-ben a kommunista állam egy törvénnyel megszüntette, a Kolozsvári Történelmi Múzeumba és a mai Lucián Blaga Központi Egyetemi Könyvtárba kerültek. A maga korában ismert német művész, Ludwig Rohbock megrendelésre készítette el azt a grafikasorozatot, amelyhez tartoztak, s amely az akkori Magyarország és az Erdélyi Nagyfejedelemség jelesebb városait és nevezetesebb tájait ábrázolta. Illusztrációi voltak ezek az ábrázolások a Magyarország és Erdély eredeti képekben című kiadványnak, amely a földrajztudós Hunfalvy János szövegeivel 1856-1864 között, három kötetben jelent meg. Az acéllemezre metszett Rohbock-rajzok nem csak ebben a könyvben, hanem mint önálló levonatok is forgalomba kerültek, így az érdeklődőknek módjuk volt arra, hogy egyesével vagy sorozatban megvásárolják őket. Ez esetben ugyanaz történt, mint Szathmári Pap Károlynak azzal a portrésorozatával, amelynek darabjait a művész az 1842-es erdélyi országgyűlés követeiről készített, s amely nemrég jelent meg új kiadásban Murádin Jenő gondozásában. És nem csak főúri családok gyűjteményeiben őrződtek meg ilyen darabok: polgári lakásokban is gyakran találkozhattak velük a kortársak, berámázva, a családi fényképek – vagy régebbi idoléból egy-egy nevezetesebb családtagról készült festmény – társaságában, hogy az idő múltával, az adományozók jóvoltából, közkinccsé legyenek.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
