-
-
A gyalui vártartomány urbáriumai
0Az eredeti papírborítók hátrakötve. Törölt állományi pecsétekkel.
-
-
-
A szépművészet hármas útján
0Orbán István munkásságában három jól elkülöníthető, de egymással azért szoros összefüggésben levő, egymást támogató vonal rajzolódik ki: a művészi, a pedagógiai és a művészetszervezői. Nem volt könnyű mindháromban helytállni, minőségit alkotni. Grafikusként a kompakt kompozíciók világában alkotott egyedit, rajzait nézegetve szövetszerű képi világ bontakozik ki előttünk. A munkák másik jellemzője a hangsúlyos fényárnyék játék. Ám ez is sajátos módon valósul meg: a fény sosem közvetlen formájában jelenik meg, hanem mindig visszaverten, egy tárgy, egy sejtelmes alak hajlatát emeli ki, villantja elénk mindig erős árnykeretbe foglalva. Egyedi Orbán István-i vonás, ahogyan az írást szerkesztette képpé, nevek, szavak, mondatok, versek bukkannak fel és vesznek szem elől rajzaiban. Újabb egybeformáló, szintetizáló példával állunk szemben akkor, amikor a plasztikai és a logikai világ egymásba játszatását csodálhatjuk. A képiség és a szövegszerűség egyszerre fejti ki hatását, kiegészítve egymást, a kényes alá-fölérendeltségi viszonyt mellőzve. Tanárként Orbán István azt vallotta, hogy a mai művészet – és ezen belül a képzőművészet – befogadásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a vizuális jelek kommunikációs struktúrákba való rendeződésének mikéntjét, a képzőművészet ábécéjét már kicsi korban elsajátítsák a gyerekek, másképp művészeti analfabéták maradnak. A kolozsvári Báthory Gimnáziumban éveken át fél ezernyi diákot nevelt a szépművészetek megértésére, megszeretésére. Művészetszervezőként legfőképp Balaskó Nándor és felesége, Osváth Zsuzsa művészi hagyatékának ápolása és népszerűsítése volt a célja Orbán Istvánnak, de rendezett kiállítást és tanulmányt szentelt Kádár Tibornak, a kolozsvári főiskola „rebellis üstökösének” is. Sütő Ferenc
-
-
-
Erdélyi írók almanachja. 1920. évre. [1. évf. ]
0A 81-103. oldalon hirdetésekkel. Reményik Sándor, Dutka Ákos, Szini Lajos, Zsolt Béla, Ligeti Ernő, Huzella Ödön és mások írásaival.
-
-
-
Három játék
0A nagy erdélyi magyar író három színjátéka, melyekkel új hangot hozott a mai magyar színpadra, s új utat vágott a zsákutcába jutott modern magyar drámaírásnak. A székely népi élet színes talajából nőnek ki e színjátékok mondanivalói és emelkednek a mindenki számára üzenetet hozó nemes emberi gondolatig.
E kiadás csak az Erdélyi Szépmíves Céh pártoló tagjai és előfizetői számára készül. Könyvárusi forgalomba nem kerül. -
-
Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom?
0Kelemen Lacinak dedikált példány! 1942.04.23. Hozzá tartozik: Az Ellenzék napilap fejléces papírján gépelt és a szerző által aláírt levél, amelyben a kötetét ajánlja.
-
-
Kőbe írt Kolozsvár
0„Amint az ember a gondolatait jelekkel rögzíthette, megjelentek a feliratok, az emléktáblák. A régi idők emléktáblája azonban nem a mai értelemben vett, bizonyos neves személyiségről való megemlékezés volt, hanem elsősorban sírfelirat vagy fogadalmi szobor, tábla felirata, amely az elhunyt, illetőleg a készíttető nevét tartalmazta. A sok száz évvel Kolozsvár előtt létezett római Napoca területéről számtalan ilyen, kőbe vésett szöveg került elő.
Kolozsvárt az első, máig a helyén levő, a XV. század első feléből való, bibliai idézetekből álló felirat a Szent Mihály-templom főbejárata mellett olvasható. A reneszánsz idején a módos háztulajdonosok nevükön vagy névjegyükön kívül egy-egy életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondást vésettek házuk kapuja, valamelyik ajtaja, ablaka fölé. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a XVI. századi számos kőkerti sírfeliratról sem. Ez utóbbi, mára becses magyar nyelvemlékekből mindössze három maradt eredeti helyén. Az első – építési – emléktábla Kolozsvárt 1450-ből való.” -
-
-
-
-
-
Szilágysomlyó
0Szilágysomlyó múltja, története szinte minden somlyói lakos gyermekkorában, későbbi éveiben benne van, mert évszázadok óta ennek fennmaradt épületei örökös tanúk, bizonyságtevők.
-
-
-