-
A Csallóköz neveiről
01 200 FtPüspöki Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét – a maga korában kiemelkedő szerepet játszó – tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.
-
-
-
-
-
-
A sumir kultúra története
01 600 FtA Kaspi-Aral térségből a vízözönt túlélő al-Ubaid, Arattából az uruki és a Kárpát – medencéből a Jemdet Nasr embercsoportok összeolvadásából létrejött sumír népesség hozta létre a mindmáig kisugárzó káld-sumir kultúrát. Ennek ékírásos jeleivel kezdődött Kr. e. 3500 körül az írott forrásokra támaszkodó történelem.
-
Álmom India
03 000 FtExkluzív fotóalbum egy magyar fotóművész képeivel és egy magyar hindu szerzetes írásaival. Indián nem győznek meglepődni… Egy vallomás, egy életmű. Nem útikönyv, nem tankönyv. Egy fotós és egy szerzetes találkozása. Visszaemlékezés. Hangosan gondolkodik a két szerző. Ez a könyv elmeséli egy nyugati fotóművész és egy nyugati hindu szerzetes rácsodálkozását a megmagyarázhatatlan világra. Két kultúra találkozása…
-
Az utolsó Rákóczi – A titokzatos Saint-Germain gróf
03 000 FtRejtély? Mítosz? Valóság? Fikció? Okkultizmus, spiritualizmus, névanagrammák, beavatások, Mediciek, a rózsakeresztes Signor Gualdi, a máltai lovagrend feje, Hompesch herceg, gróf Tzarogy? Vagy Ragoczy? Kabbalista? – És sorolhatnánk még a lehetőségeket, amelyek az alkimista, diplomata, kalandor, kémikus, feltaláló, költő, zeneszerző, orvos, látnok Saint-Germain élettörténete kapcsán felmerültek a kortársak és az utókor fejében. Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának is vélik, az mindenesetre bizonyos, hogy jóslatban előre jelezte a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását. A gróf okkult tudásának forrása homályba vész. Azonban úgy tűnik, hogy nem csupán a legmélyebb bölcsességnek volt birtokában, hanem azt a gyakorlatba is maradéktalanul átvitte. Tökéletesen jártas volt a keleti filozófiákban. A legtitokzatosabb talán az, hogy a halálának hivatalos dátuma után többen látni vélték és találkoztak, beszélgettek vele. Tőle eredeztették a „szabadság–egyenlőség–testvériség” eszméjét, melyet aztán egyik későbbi társadalmi vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni. A húszas években a német-svájci Langeveld járt utána a „köd”-nek, és megírta az azóta is egyedülálló életrajzot, mely most jelenik meg először Magyarországon. Fordította Nagy Nóra.
-
Beszél az írás – Kézírásunk rejtett üzenetei
01 200 FtA grafológiai gyakorlatban az aláírás gyakran az egész életutat felvillantja, különösen művészek és nagyon kreatív emberek esetében, amikor nem az olvashatóság, hanem az önkifejezés hangsúlyozódik, s a tudattalan képszerűen, pecsétszerűen formálja meg azt. József Attila aláírásai korszakonként változtak, ebben az életszakaszban elámulhatunk egy igen különös formán. A párhuzamos vonalak közé szerkesztett aláírás alapján sínekre asszociálhatunk, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy egész életét végigkísérte a vasúttal való kapcsolat, verseiben is gyakori motívum a sín, a vonat, a pályaudvar. Egyik gyermekkori játéka és élménye volt a vonatok alatti bújócska. A makói diákévek alatt ráfeküdt a sínekre, a sorsszerű véletlen mentette meg az életét. A születésétől a haláláig tartó kapcsolata a vasúttal, mintha anyagi-fizikai síkon megjelenítené egész életének megoldandó feladatát: „sínen lenni”, saját – Isten által kijelölt – pályán haladni akkor is, ha mások el akarják téríteni. (Részlet a Hétszer született költő – József Attila grafológus szemmel című tanulmányból)
-
-
-
-
-
Erdélyország története különös tekintettel mívelődésre I-II.
04 000 FtA magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen.
-
-
-
-
Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken
03 600 FtÁldozó István: 1973-ban Kapuváron született. A Janus Pannonius Tudományegyetemen földrajz-történelem tanári szakon végzett, 1996-tól pedig az újkori és modernkori történelem PhD program hallgatójavolt. A Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának 1997. óta munkatársa. Kutatási területe az 1938-1945 közötti német-magyar hadiipari kapcsolatok. Erről a témáról a Pécsi Tudományegyetemen a Dokto- randuszi Füzetekben már tanulmánya jelent meg, emellett előadásokat is tartott. Magyarország történeti helységnévtára megyei kötetében az egykori Kapuvári Járás településeinek statisztikai adatait állította össze. írásai Győr-Moson-Sopron. Megye kézikönyvében, Fejezetek Győr, Moson, és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kötetben, valamint az Arrabona Múzeumi Évkönyvben jelentek meg. ——– Dr. Filep Antal etnográfus, okleveles muzeológus 1936- ban Szentesen született. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajz Tanszék tudományos főmunkatársa. Az 1950-es évek derekától fő kutatási területe a Kisalföld néprajzi vizsgálata, település-néprajzi elemzése. Folyamatosan foglalkozott a magyar népi építkezés, a településrajz, a történeti etnográfia problémáival. Kutatta a magyar népi kultúra regionali-tásának törvényszerűségeit. Foglalkoztatta a tájtörténet és a térképek történeti, néprajzi, és a légi fotók etnográfiai célú felhasználása. Doktori értekezését Tálasi István akadémikus, egyetemi tanár vezetésével a kisalföldi lakóházak vizsgálatáról írta 1968-ban. Munkásságára nagy hatással voltak Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem tanárai, Vargha László és Major Jenő. Egyetemi stúdiumai alatt Székely György, Sinkovics István, Varga János és Szabad György tanítványaként készült fel a történeti, társadalomtudományi kutatásokra. A magyar nép táji-történeti tagolódása című alapvető történeti, néprajzi mű szerzője közösen Kosa Ferenccel. ——– Dr. Göcsei Imre: 1915-ben született Gyóró községben. A szegedi Állami Polgári Iskola Tanárképző Főiskoláján tanult, majd a Ferenc József Tudományegyetem Apponyi Kollégiumának hallgatója volt. A második világháborúban Dániában került hadifogságba. Hazatérése után a győri Állami Tanítóképző tanára, 1950-1976 között középiskolai szakfelügyelő, s a Zrínyi Gimnázium tanára. A földrajztudományok kandidátusa címet 1975-ben szerezte meg. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztályának elnöke. Első tanulmányát 1943- ban a Kapuvári-Rábaköz földrajzáról írta, kandidátusi disz- szertációja a Szigetköz természet földrajza címen jelent meg. Több alkalommal adott ki ismeretterjesztő műveket, földrajz tankönyveket, emellett a földrajztanítás történetéről is megjelentek publikációi. Ismert műve még a két kiadást is megért „Az ismeretlen vándorai” című értékes tanulmánya. Kitüntetései: Kiváló Tanár (1964), Állami Díj (1973), Lóczy Lajos-emlékérem (1991), Gróf Széchenyi Ferenc díj (1991), Szent László-érem (1995) ——— Nemeséri Lilla: 1978-ban Oroszlányban született. A NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Karának művelődésszervező szakán 2001 -ben szerzett diplomát. Győr-Moson- Sopron Megye Győri Levéltárában 1999. szeptember 1-jén kezdett dolgozni. Szakdolgozata a Tó-, Sziget-, Csilizközi hajómalmok története volt. A könyvben szereplő tanulmány e szakdolgozat rövidített kivonata, amelyet további kutatásokkal egészített ki. 2003 februárjában Budapestre költözött és jelenleg az Országos Tudományos Kutatási Központban dolgozik igazgatási előkészítői munkakörben. ————– Néma Sándor: 1960-ban született Csornán. A szombathelyi Berzsenyi Dániel történelem-könyvtár szakán végzett 1983-ban, majd 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán levéltár szakon szerzett diplomát. 1983 és 1985 között könyvtáros a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban. 1986-tól Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársa, majd 1997 novemberétől igazgatója. Kutatási területe: Győr megye a 18-19. században. Főbb művei: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. (1995), Községi és városi pecsétek Győr-Moson- Sopron megyében a XVIII-XIX. században (1996). Győr- Moson-Sopron Megye Kézikönyvében a megye községeiről szóló rovat szerkesztője. Társszerkesztője a Száz magyar falu könyvesháza sorozat megyei köteteinek, társszerzője a Hédervár című könyvnek. Közreműködője Magyarország Történeti Statisztikai helységnévtára megyei kötetének, és a Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből című kiadványnak. 1990-től a Szülőföldünk Honismereti Egyesület alelnöke, 2003-ban Honismeretért emlékéremmel tüntették ki. ————– Tanai Péter: 1962-ben született Győrben. 1979-ben mechanikai műszerészként végzett a győri Kossuth Lajos Szakmunkásképző Iskolában, majd 1982-ben érettségizett. 1988júliusá- tól a Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményének kezelője lett. A gyűjtemény kezelői szakvizsgát 1990-ben tette le. Munkaköréből következően a tárgyi kultúra emlékeivel foglalkozik, feladata ezek leltározása, rendszerezése és raktározása, valamint a kiállítások rendezésében is közreműködik. Jelenleg a Pécsi Tudomány Egyetem néprajz szakát végzi. Eddig megjelent tanulmányai: 1994 Kajárpéci muzsikusok. Arrabona 31-33., 1998 A győri múzeum néprajzi hangfelvételei 1961-1975 között. Arrabona 36/1 -2., 2001 Sós Antal és dudái. In: A duda a furulya és a kanásztülök, Planétás (Jelenlévő múlt). Technikai szerkesztőként működött közre a Népművészeti örökségünk 2002-ben kiadott Győr-Moson-Sopron megyét bemutató kötetben. ———– Dr. Unti Mária: Az ELTE-n szerezte diplomáját, s a győri Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolájában tanított, majd a későbbiekben a Tanítóképzőben. Ma a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar főiskolai docense. 1990-től 2001-ig a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, Egyetemi doktori disszertációját nyelvészetből (névtan) írta. A Győr-Moson-Sopron megyei földrajzi- név-gyűjtés irányítója, a Csallóköz földrajzi neveinek gyűjtője. Tagja az MTA Magyar Nyelvtudományi Társaságának, a VEAB Nyelvtudományi Munkabizottságának, a Győr Városi Anyanyelvápoló Szövetség elnökségének, a győri Társadalmi Egyesületek Honismereti Munkabizottságának. Tudományos területe: a névtan, ezen belül: Győr-Moson- Sopron megye földrajzi nevei Eddig megjelent főbb munkái: A kapuvári járás, A Csallóköz földrajzi nevei: a dunaszerdahelyi járás, A burgenlandi magyar települések földrajzi nevei.
-
Hidak Győr-Moson-Sopron megyében
0800 FtMegjelenik: Baross híd felavatása 100. és Győr Szabad Királyi Város 250. évfordulójára
Írták: Mentes Zoltán, Galgóczi József -
-
Öt évszázad fekete krónikája
01 200 Ft1676. június 8-án a városbíró elfogatta Deutschler Mihály huszonhat éves, nős, nicki jobbágyot. Különféle bűncselekményekkel vádolta, amelyek között a legsúlyosabb az volt, hogy előző napon megtámadta Ernest Katalin tizennyolc éves hajadon leányt, aki vasárnap a reggeli mise után a Lővér erdőbe ment epret szedni. Deutschler a leányt a cserjék közé hurcolta, ahol az kiáltozni kezdett: „Názáreti Jézus, jöjj segítségemre és ne hagyja el!” Deutschler durván ráripakodott: „Hallgass, te szentségtelen kurva, vagy megöllek!” A leány ennek ellenére sem hagyta abba a kiáltozást, de közben könyörgött Deutschlernek: „Csak az életemet és a becsületemet hagyd meg, odaadom neked mindenemet az utolsó ingig.” A könyörgés mit sem használt, a férfi egy ronggyal betömte a leány száját, földre teperte és megerőszakolta. A bíróság egyhangúan fővételre ítélte. Utána mások elrettentéséül holttestét kerékre kötözték.
-
-
Világkatasztrófák
03 000 FtA Földünkön időről-időre pusztító kataklizmák következménye egy – egy műveltség, világkorszak vége, pusztulása, ám a túlélők élniakarása egy új világ kibontakozását eredményezi. Feltehetően jelenleg is ily történések részesei vagyunk, hisz a világot sújtó természeti csapások igencsak megszaporodtak. Az ember ezeket elkerülendő keresi, kutatja, vajon, mi okozza a természeti csapásokat. Megdönthetetlen bizonyítékokra nemigen lel, ám a Földben, a régészeti leletekben, a régvolt eseményekről szóló legendákban, mítoszokban benne rejlik a válasz. Lefejtve róluk a mesebeli burkot, előbukkan a valós történet, s nemegyszer a bármikor megismétlődhető katasztrófát kiváltó ok. Jelen munka a szerző „A káldeai teremtés-mítosz” c. folytatásaként a legutóbbi vízözönig bezárólag mutatja be a teremtett és az anyaszülte ember életének folyását. Néhány ókori szerző (Sanchoniathon, Bérósszosz, Manethón) megmaradt műve és más források (Szent Biblia, ékiratos vízözön-történetek, néphagyományok) alapján a tíz vízözön előtti ősatyára, illetve korra leosztva összegzi az emberiség történetét. A szakirodalom nemigen foglalkozik vele, csak tudomásul veszi az őskirályok rendkívül magas életkorát. E munka feltárja, mi okozhatta, minek köszönhető a vízözön előtti nemzedékek több tízezer éves uralkodási ideje. A vízözön előtti ősatyák, ősnemzedékek beszélő neveinek jelentéséből kitűnik, hogy egy – egy ős felbukkanása korszakváltást jelentett. Az emberiség fejlődése nem volt sem folyamatos, sem egymásra épülő, hanem katasztrófával végződött, s elölről kezdődött. Az emberiség ős-őskorában nem egy, hanem több műveltségváltás történt: „…egy sereg új kultúra érlelődött, lappangott, majd hirtelen sokirányúan kivirágzott, mint egy üvegházban. …A biológiai fejlődésben ismerünk ilyen „lappangási állapotokat”, amely után az evolúció „revolúciós” szakasza következik. A nemzedékek hosszú során át változatlanul továbbadódó genotípusok robbanásszerűen nagyszámú új genotípust hoznak létre…” Az emberiség egyetemes és egyetlen határozott történelmi emléke a Föld minden részét érintő, évezredekkel ezelőtt lezajlott vízözön. Ám az ókori szerzők, az ékiratok és a világ népeinek hitregéi, hagyományai négy világkorról és négy katasztrófáról szólnak. A földtörténet bizonytalan ősidejében a négy őselem, a tűz, a víz, a szél és föld együttes részvételével már megtörtént a legelső kozmikus katasztrófa, amely jelentősen befolyásolta a földi életet. Szétszakadt az őskontinens, a Pangea, a Naprendszerrel együtt a Föld mozgása, keringése, illetve forgása megváltozott. Megváltoztatta a teremtett emberek életkörülményeit, számlált életkorát. Sok – sok idő elteltével a Teremtő a megsokasodott, gonosz, bűnös emberiséget külön-külön egy-egy őselem pusztító, világrengető hatásával sújtotta, olyannyira, hogy az emberiség majdnem teljesen kipusztult. A hagyományok szerint a tűz, a szél és a víz okozta katasztrófát esetenként néhány emberi egyed élte túl, éppen elegendően ahhoz, hogy továbbvigyék az emberi fajt. Volt már tűzözön, volt szélözön és vízözön. A Biblia jóvoltából ez utóbbiról vannak a legkiadósabb ismereteink. A másik kettőről a világ népeinek hagyományai és az ókori írók tudósítanak. Ám nem feledik hozzátenni, hogy egy, a föld okozta katasztrófa még várat magára. Akkor a Föld megrázza önmagát, megszabadul a vérét szívó, élősködő, romlott emberiségtől. S a megmaradtak, a túlélők minden bizonnyal megteremtik majd a gonoszság nélküli, szeretetteljes aranykort. Akkor veszi kezdetét talán immár az utolsó világkor, és a Teremtő akaratából: „a királyság és a Korona újra leszáll az égből”.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
