-
-
-
A hang és a téboly
0650 FtMindannyian kudarcot vallottunk abban, hogy a tökéletességről szőtt álmunkhoz méltót alkossunk. Én ezért a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magunkat. W. Faulkner
-
-
-
-
Anyám könnyű álmot ígér
0800 FtSütő András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak – az ötvenes és hatvanas évek – társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban.
-
-
-
Az esedékes napló
01 200 FtKorábban elkezdett írói kísérletet folytat Lászlóffy Csaba új kötete írásaiban. Szívesen ölti magára különböző történelmi korszakok, gondolkodásmódok jelmezét, ám minden esetben máig érvényes kérdésekre keres választ, s problémákra talál, nem egyetlen és kizárólagos, megoldást. A vállalkozás érdekességét fokozza, hogy nemcsak változó korok, de oly eltérő sorsok, életpályák, jellemek érdeklik a szerzőt. Pergessük csak végig az elbeszélések, kisregények hőseinek névsorát: Verlaine, Vasile Alecsandri, George Sand, Talma; vagy a fiktív naplóíró, Kiss Károly alhadnagy. Látható: elhivatott személyiségek, művészek vagy egyszerű, s nem feltétlenül életük valamely fordulópontján levő emberek a szereplők. Lászlóffy Csaba erénye a helyzetben-gondolkodás, s ilyen értelemben latolgatja az egyén mozgáslehetőségeit a történelemben.
-
-
Az utolsó erdélyi polihisztor
04 500 FtBrassai Sámuel tiszteletében nőttem fel, de sokáig csak róla olvastam és tőle semmit. Amikor aztán, hosszú évek leforgása alatt, minden Brassai-íráson átrágtam magam, ami egyáltalán elolvasható, s elhatároztam, hogy írni fogok róla, nem az anyag sokfélesége okozott gondot, hanem a műfaj, amelyben Brassai Sámuel élete es életműve felidézhető.Nagymonográfiát, hozzá méltót, csak tudományos munkaközösség tudna írni, hiszen ki ért ma úgy a matematikához, mint a nyelvészethez, a közgazdasághoz úgy, mint a zenéhez. Ha regénybe foglalnám életét, sok tudományos anyagot kellene mellőznöm, s előtérbe kerülne a rigolyás agglegény, anekdoták hőse, háttérbe az utolsó erdélyi polihisztor. Töprengéseim közben jött segítségemre Kőváry László azzal a meghatározásával, hogy Brassai Sámuel tíz nyelvet tudott, tíz tudományágat műveit, száz évet élt. Ez a tízes koordináta-rendszer tudja összefogni az ő matuzsálemi életét, ismereteinek széteső töredékeit. Brassai-montázs, Brassai-breviárium, mozaikkövekből összerakott Brassai-portré — erről van tehát szó. Száz dokumentum és történet, mindaz, ami Brassaiból ma élő. Tudományos szövegek és kommentárok, lábjegyzetekkel súlyosbítva, kortársi visszaemlékezések és anekdoták is tarkítják a képet, hiszen ezek nélkül Brassai nem volna „bácsi”. Anekdoták kritikai bemutatásával nem az volt a célom, hogy derüljünk ferdeségein, hanem hogy Brassai Sámuelt ember voltában is megismerjük. Olyannak, amilyen volt, s amilyennek kortársai látták. Sok mindent leírtam róla, amivel — tudom — nem értene egyet, sőt írás közben a körmömre koppintana pipaszárával. Ismeretlen dokumentumok, amiket ő nem tett volna közzé, váltják egymást vitákkal, amelyeket jobb ügyhöz méltó buzgalommal folytatott. Gyengeségeinek bemutatása levonna emberi és tudományos nagyságából? „Csak szokás, előítélet és tudósi tekintély az ellenfeleim — írta ő maga. Ne legyen hát ez a könyv komolyabb, mint Brassai munkái közül bármelyik, hiszen barátai azt mondták, hogy azok tele vannak „elménckedési vágy”-gyal, ellenségei szerint pedig minden Brassai-cikk — „sületlenségek halmaza”. Viszont unalmas se legyen, mert Brassai Sámuel egész életén át tanított és vitatkozott, de soha senkinek sem volt terhére. Vele untatni másokat — kegyeletsértés volna.
-
Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
02 000 FtA magyar ízek rajongói azonban megnyugodhatnak: az új szakácskönyv ugyan tartalmaz német, olasz, spanyol, francia, cseh, lengyel fogásokat is, de a „magyar módon”, „a magyar urak így szeretik” megjegyzések gyakoribbak, mint az összes többi. A magyar konyha akkor már Európa-szerte ismert volt, hatott a többi nép gasztronómiájára annyira, hogy maga Rumpolt is „ein geborner Ungernek” vallotta magát.
-
-
Bűn és bűnhődés
02 000 Ft“Dosztojevszkij eretnekségei az igazságot fejezik ki, az igazság sötét, naptól elforduló oldalát, de olyan igazságot, amelyet senkinek sem szabad elhanyagolnia, aki általában igazságra és az egész igazságra törekszik: az emberről szóló igazságot.” Thomas Mann
-
Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
0800 FtAz először 1886-ban megjelent Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete – a három évvel korábban publikált ifjúsági kalandregény, A kincses sziget mellett – Robert Louis Stevenson (1850-1894) legismertebb műve. Az önmagán kísérletező orvosról és az általa létrehozott második – gonosz – énjéről szóló rémtörténet azon túl, hogy rendkívül izgalmas olvasmány, nagyon fontos és érdekes kérdéseket is felvet az orvosok – vagy általánosabban a tudósok és feltalálók – felelősségével, illetve az ember kettős természetével kapcsolatban.
-
Élnem adjatok
01 200 FtA kötet anyagát összegyűjtötte, szerkesztette és az utószót írta Kántor Lajos.
-
-
-
-
-
Följegyzések
0600 FtHatvanadik évébe lépett a művész, amikor belső szükségét érezte annak, hogy ecsettel, tollal, ceruzával – mint bármikor kézügyben lévő modellt: önmagát megörökítő képek, rajzok, vázlatok után az írott emlékezés műfaját is megpróbálva szembenézzen addigi életével. Aztán újabb két évtizedre fiókba zárt a papírra vetett és gépiratba áttett Följegyzéseket, s csak nem sokkal halála előtt húzta elő és bízta barátaira, s általuk a közösségre, amelyből vétetett. Most íme, itt az írott önarckép. Nem szépírói babérokra pályázik benne a művészként és immár mindenéképpen halhatatlan Nagy Imre, hanem a parasztsorsból világhírű művésszé válás és a hírnév magasságában is népéhez tartozás emberi vallomását írja meg mindnyájunk számára – tanúság gyanánt.
-
-
Gy. Szabó Béla
01 200 FtKözel öt évtizede, hogy lemezt szaggató, kezdetleges vésőkkel Gy. Szabó Béla a KOLDUSOSK című rajzát kimetszette. Azóta több mint ezerkétszázhatvan fametszete készült el! Olyan sorozatok, metszetkönyvek és önálló lapok, melyek ismeretében méltán tekinthetjük őt huszadik századi fametszetművészetünk megújítójának. Grafikusi munkálkodása mintegy tizenötezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Pasztell- és olajképei pedig – a grafikusi erényeken túl – a színekre érzékeny festőt ismertetik mg velünk.
-
-
Halljátok, emberek?
0800 FtA mesemondó Benedek Eleket minden magyar ember ismeri. Erdélyben azonban tudnak az öreg harcosról is, aki az első világháború után egy egész nemzeti kisebbség nevelőjévé vált. szembeszállott maradisággal és elnyomással, s Petőfit idézve. Adyért küzdve új lendületet adott a magyar kulturális életnek. A mesemondót számontartja s ma különösképpen újraértékeli a magyar irodalomtörténet. A kisebbségi harcosra Tamási Áron megilletődött szavaival így emlékezik vissza egy tanítvány-nemzedék: „Hős volt, bátor és igaz: ennek a földnek egyetlen szemünk előtti vértanúja, testvére a régieknek, akiket úgy szeretett: Apáczainak, Mikes Kelemennek, Körösi Csornának, a keveseknek, az örökkéélőknek. Istenem, olyan boldog vagyok, hogy ölelhettem, hogy csókolhattam, amíg közöttünk járt; hogy nézhettem őt: a tiszta Férfiút, az útmutató nagy Fát, az Embert az erdélyi embertelenségben, akinek a teste Igévé lett az elmúlt éjszaka.” Csak a politikus Benedek Elek merült feledésbe. Csak a századforduló szókimondó publicistája ismeretlen. Bizonyára nem véletlenül. Ugyanaz a polgári-földesúri világ, amely annakidején elbuktatta a székelyföldi népérdekek szószólóját, természetesen később sem akart tudni a nagy mesélő politikai múltjáról, s meghamisította emlékét. Pintér Jenő irodalomtörténetében például csak annyit találunk, hogy Benedek Elek „mini politikus Apponyi Albert nemzeti pártját támogatta”. Tessék. Az olvasó önkéntelenül a hírhedt Apponyi-féle iskolatörvényekre gondol, s már meg is van a véleménye Benedek Elek politikájáról… Ki gondolná egy ilyen röpke meghatározás után, hogy Benedek Elek tolla hegyéről éles bírálatok érték a dualizmus korának visszásságait, méghozzá amúgy csupasz-közvetlenül, Mikszáth Kálmán enyhítő humora nélkül, az eszményekért hevülő ember izzó felháborodásából.
-
-
Hegymászók könyve
01 800 Ft„Nem véletlenül választottuk mottóul a Karinthy-idézetet, hanem az analógia kedvéért. Mert sokan kérdezik: ha már egyszer sikeresen lemásztunk a fáról, miért mászkálunk most hegyre, sziklára, csúcsra meg egyéb ilyen helyekre. Fogalmunk sincs, mit válaszoltak volna erre Hillary vagy Tenzing – a Mount Everest meghódítói –, mert nem állt módunkban megkérdezni őket. Ismeretes viszont, hogy a hegymászó szenvedély oknyomozói fölöttébb tanulságos elméleteket fejtettek ki.”
-
Indiai útinapló
02 000 FtEz a könyv egy rendhagyó utazás történetét meséli el. Mert ki is nevezné „rendes” dolognak azt, hogy 1972-ben egy európai fiatalember nekivág Indiának, és nem repülőgéppel utazik, hanem másod-harmadosztályú vonattal, hajóval, autóstoppal, képtelenül zsúfolt autóbuszokon, nem luxusszállókban lakik, hanem eldugott falvakban, külvárosi szegénynegyedekben élő levelezőpartnereinél – a jobb módúak úgyszólván kivételek – nem európai-fajta vendéglőkben étkezik, hanem útszéli fogadókban, és nem tömött erszénnyel indul a kilenchónapos útra, hanem mindössze öt dollárral? Jakobos Ödön azonban mintha nem is arra az Indiára lenne kíváncsi, amelyet vastag pénztárcájú nyugati turistáknak mutogatnak. Ha jártában-keltében ilyenekkel találkozik, olyan leplezetlen lekicsinyléssel ír az összkomfortos társasautóbuszok utasairól, hogy már-már azt kell hinnünk: ha nem 5, hanem 500 vagy akár 5000 dollárral indult volna el, talán azt is visszahozta volna. Az ő tőkéjét ugyanis semmilyen valutára nem lehet átváltani: az emberi bizalomnak és megértésnek, a baráti segítőkészségnek nincs árfolyama.
Jakabos Ödön útinaplójában nem a művészettörténeti kézikönyvekből vagy lexikonokból úgy-ahogy ismert India képe bontakozik ki, hanem a hétköznapok, az utca emberének világa, és pedig nem a vonat vagy autó (netán a könyvtárszoba) ablakából szemlélve, hanem a szolidaritásvállaló részvétel közvetlen élményével hitelesítve. A háromszéki szülőföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síremlékénél is ezért telhet meg tartalommal mindaz, amit eddig az elvontságok szintjén a tudós nélkülözéseiről hallottunk: Jakobos mindenkinél jobban megérthette, mit jelenthetett másfél száz évvel ezelőtt Indiában szegény idegennek lenni. Naplója nemcsak az indiai valóság, hanem a céltudatos küzdelem, a kitartás lélektani hitelű dokumentuma is. -
-