Jaroslav Hasek Svejk, a derék katona és Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényeivel említik egy lapon a milliós példányszámban elkelt, először 1927-ben, Kolozsvárott megjelent Szibériai garnizon-t. A jogász végzettségű, újságíróként elhelyezkedő Markovits Rodion (1884-1948) saját és egykori katonatársai tapasztalatai alapján írta meg kollektív riportregényét az első világháború küzdelmeiről, a kelet-szibériai hétéves hadifogolylét mindennapjairól és a hazatérés viszontagságairól. Nemcsak a téma, de a megírás módja is – a kisember szemszögéből elmesélt történet abszurd és szatirikus hatást kelt, miközben sohasem didaktikus vagy ítélkező – kirobbanó sikert eredményezett: a hatalmas olvasói érdeklődés miatt a kiadó alig győzte utánnyomni a könyvet; két év alatt tizennégy országban adták ki, lefordították többek között német, angol, francia, olasz, kínai, finn, holland és román nyelve. Külföldön, például Olaszországban azóta is keresett mű, nálunk politikai okokból elfeledkeztek róla néhány évtizedre. A Szibériai garnizon nyelvi és látásmódbeli elevenségének nem ártott az idő, ahogy a benne foglalt történelem- és létszemlélet is kortárssá – klasszikussá – avatja.

Míg az ember boldog, nem elmélkedik a boldogság mibenlétéről. Nevet, a párjába karol, és megy. Vagy mérgelődik, dühöng, kibékül, és megöleli. Szóval él. Amikor, boldogtalan, akkor elméleteket gyárt Például olyasmit, hogy más talán egész életében öt percig sem volt boldog, akkor mit akarok én, aki harminc évet szerelemben, boldogságban éltem? Jól hangzik, csak sajnos nem igaz. Mert a boldogságot nem lehet bespájzolni. A boldogságot (no, adjuk alább: az örömöt) újra meg kell keresni, és meg kell találni Ez a gyűjteményes kötet Janikovszky Éva felnőtteknek szóló tárcái közül válogat. Az írások az 1990-es évek második felétől jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban. A jellegzetes humorral megírt, derűs és ironikus hangvételű tárcák az életmű jelentős darabjai. Számos közülük – Másfél flekk a boldogságról, Ugyan kinek gyűjtögetünk?, De szép ez az élet!, Helyzetgyakorlatok kezdő öregeknek -mára már klasszikussá vált. A válogatáskötet érdekessége, hogy az írónő fia, Janikovszky János az írások egy részét jegyzetekkel látta el, amelyek önálló kis publicisztikaként is olvashatók, és kiegészítik, gyakran más fénybe helyezik az eredeti szövegeket -így válik a könyv egy különleges anya-fiú kapcsolat megindító krónikájává.

– És akkor te mi vagy? – Én erdész. Jól jegyezd meg: erdész. – Nem tudom, az micsoda. – Az egy olyanféle személy, aki az erdőre való. Nem ért az emberekhez, de a fák között jól érzi magát. Ez mogyoró, mondja, az meg madárberkenye, ez bálványfa, az meg hegyi juhar, ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó, mondja, s az ott, az a borzas a hegyi juharon, az az erdei fülesbagoly.