A teológiai kézikönyvek általában fosztóképzővel – halhatatlan, láthatatlan, végtelen – határozzák meg Istent. De vajon hogyan lehetne róla másképpen beszélni, nem tagadással? – kérdezi Philip Yancey. Új könyvében a „valóságos” Jézusnak ered a nyomába, aki meggyőződése szerint egymagában korrigálja az Istenről alkotott összes téves elképzelésünket. Vizsgálódása során elképzeli, hogy személyesen is tanúja a Galileában és Júdeában kibontakozó rendkívüli eseményeknek. Lenyűgözve sétálgat mint turista a hatalmas és ámulatba ejtő emlékmű körül, aki maga Jézus, s fürkészi születése történetét, tanításait, csodáit, ellenségeit és követőit. Máskor mintha restaurátor volna: ott nyújtózkodik a Sixtus-kápolna állványain, és nedves pálcikájával a kezében igyekszik megszabadítani a freskót a történelem lerakódásaitól, abban a reményben, hogy a számtalan réteg alatt rátalál az eredetire.

Ma már a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a reformáció története nem tárgyalható sem szűkre szabott időbeli, sem felekezeti keretek között. A téma egyike azon kutatási kérdéseknek, melyek együttműködésre késztetik a középkor és a kora újkor kutatóit, akárcsak a különféle felekezetek történetével foglalkozó történészeket. Ez a párbeszéd nemcsak a reformáció korának története szempontjából hozhat új eredményeket, hanem hozzásegíthet más kérdések tágabb összefüggésbe helyezéséhez, és ezáltal azok jobb megértéséhez is. Ennek a belátásnak a jegyében került sor 2007-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen „A reformáció kezdete Magyarországon” című konferencia megrendezésére. Jelen kötet a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A tanulmányok a különböző tudományterületekről érkező, eltérő megközelítésmódokkal rendelkező szerzőknek köszönhetően jóval szélesebb tematikát ölelnek fel, mint amit a konferencia címe sugall. Kötetünk első harmada részben a Biblia és az ókeresztény teológia egyes, a reformátorokat is foglalkoztató kérdéseit, részben pedig a reformátorok tanítását, a Szentíráshoz és az egyházatyákhoz való viszonyát tárgyalja. A második rész írásai a reformáció közvetlen történeti előzményeiről és a megjelenését követő egyházi vitákról szólnak. Végül a kötet harmadik harmadának tanulmányai a bontakozó protestantizmus és a katolicizmus, illetve az ortodox egyház együttélésének és konfliktusainak egy-egy mozzanatát mutatják be.