-
Kenyér és bor
0A búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése – a bor mellett. Számos helyen szerepelnek a Szentírásban, bizonyítva, hogy kenyérhez és borhoz valóságos értelemben és kimunkált absztrakciókban ragaszkodik az európai kultúra. A kenyér és a bor az emberi élet szent táplálékai, melyeket elkészíteni csak jól, szeretettel szabad. Amikor ma az áruházak polcairól leemeljük a kenyeret, vajon azt kapjuk, amit szeretnénk? A Napsütötte ízek sorozat megismertet bennünket azzal a móddal, ahogyan eleink sütöttek, főztek, ettek és ittak, olyan alapanyagok felhasználásával, melyek ma is a rendelkezésünkre állnak.
-
-
Kukockij esetei
0A Kukockij esetei című regény különleges helyet foglal el az eddigi életműben. Igazi elbeszélőkedvvel, a klasszikus orosz próza legjobb hagyományait követve – és azokat a mai kor embere számára „fogyaszthatóan” megújítva – mesél el egy nagy ívű, a XX. század közepének Oroszországában játszódó családtörténetet, amelyben azonban a család csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető családnak.
-
Lelkipásztori liturgikus lexikon
0Minden könyvnek, e lexikonnak is érdekes története van. A Rupert Berger által 1969-ben készített Kleines Liturgisches Lexikon 1980-ra kibővült Adolf Adam közreműködésével Pastoralliturgisches Handlexikonná. A sok változás és a bontakozó liturgikus érdeklődés szükségessé tett egy átalakított változatot (1994), amelyben azonban egészségi okok miatt Adolf Adam már nem vett részt. A társszerző Adolf Adam, a Mainzi Egyetem liturgia professzora, 93 éves korában, 2005. december 12-én el-hunyt. Rupert Berger professzor viszont átdolgozott formában, 1999-ben jelentette meg a Neues Pastoralliturgisches Handlexikont, amelynek második, 2001-ben megjelent kötetét 2005-ben még követte a legutóbbi kiadás: Pastoralliturgisches Handlexikon címmel, ezt használtuk a magyar fordításhoz.(…)
Pákozdi István -
Magyar liberalizmus 1790-1848
0Kecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
Mátyás király öröksége
0A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának (2008. március 28 – 2008. július 27.) katalógusa, illetve ehhez kapcsolódó tanulmányok
-
Mesélek egy tavaszról
0Mintegy négy évtizedes kultúraközvetítői életművéből nyújt át Szilágyi Károly egy sokszínű csokorra valót az olvasónak. A harmincegy beválogatott elbeszélés közé szinte azonos számban kerültek szlovén, macedón és szerb írások. Nem antológiát készített, de törekedett arra, hogy saját ízlése, érdeklődése mellett felvillanjanak azok a sajátos témák, motívumok és stílusjegyek is, amelyek e kortárs irodalmakat jellemzik. A tradicionális délvidéki, balkáni, karszti, tengermelléki és pannon környezet, kis- és nagypolgári, szerzetesi, munkás, alkalmazotti és értelmiségi, reális és szürreális világok hallatlanul sokszínű mozaikja vetül elénk a kötetben, nem csupán kereszt-, hanem időbeli hosszmetszetben is. Lírai természet- és lélekábrázolások, folklorisztikus, balladai, groteszkbe, fantasztikumba hajló, avagy történelmi, társadalmi jelenségek szociografikusán pontos irodalmi megjelenítése, a hagyományos próza kereteit szétfeszítő, modern stílusú írásmód, náci vagy kommunista diktatúrák finomrétegeinek természetrajza, egyén és hatalom viszonya, az antik múlt harmóniájának és a jelen tragédiájának feszültsége, a patriarchális paraszti világ elhalásának, a modernizáció folyamatával zajló ütközésének megrendítően hiteles megfogalmazása – íme néhány jellemzője e kötet meséinek.
-
Musée D’Orsay
0A Musée D’Orsay a Louvre mellett a Szajna-parti metropolis második legjelentősebb múzeuma. Három tágas emeletén az odalátogató megismerkedhet a 19. és a kora 20. század francia művészetével, a világ legjelentősebb impresszionista alkotásaival. A kötet a festmények, a szobrok, a bútorok, a grafikák és a fényképek különleges gyűjteményét mutatja be számtalan színes illusztráció, részletes háttér információk, kimerítő műtárgyelemezések és jól áttekinthető térképek segítségével.
-
Neoliberalizmus
0Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebbek a szavak használatát illetően, ma nem lenne szükség megismernünk a „neoliberális” és a „neokonzervatív” terminusok jelentését, hiszen azonnal átláthatnánk e fogalmakon, illetve a mögöttük rejlő tartalom hamisságán. Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebben a szavak használatát illetően, akkor eszembe sem jutott volna ezt a könyvet megírni; maradék hivatásomnál, tanítanék és kutatnék biokémiát, élettant itthon/vagy külhonban, ahogy tettem ezt az elmúlt harminc évben is.
Bár, ha jobban belegondolok, tekintheti az olvasó ezt az írást valamiféle szocio-biokémiaia dolgozatnak az ember önző génjeinek és szociális mivoltának az agyunkat torzító csatájáról. A csatáról, amit generációként újra és újra megvívunk egyszerűen azért, mert egy „génhiba” folytán a memóriánk nem öröklődik. -
Ő volt Weimar napja
0A kötet címét Anna Rilke nyomán választotta Gracza Lajos, mert úgy vélte, senki sem jellemezte pontosabban és költőibben Liszt Ferenc szerepét és értékét életének második weimari szakaszában. Az alcím a műfaj meghatározására törekszik, valóban olvasmányokat kínál a zenetörténet és a művelődéstörténet határvidékéről, olyan jeles kortársakét, akik – szemben a korabeli kritika és sajtó olykor sértő hangvételű, személyeskedő hangadóival – szinte kivétel nélkül csodálói voltak a zeneszerző, előadói zsenialitásának, megnyerő egyéniségének. Kronologikus életrajzi kiegészítőket kínál az olvasónak, hiteles forrásokat, köztük sok újat vagy ismeretlent is. A tudományos igényű jegyzetanyaggal kiegészített munka nem csak érdekes olvasmány, de ösztönözheti a további kutatásokat is.
-
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szerzők: Denis Pongrácz, Radoslav Ragac, Stresnák Gábor, Tomás Tandlich, Frederik Federmayer
-
-
-
Sándor Mátyás I-II.
0Verne legnépszerűbb regénye magyar témát dolgoz fel. Cselekményének középpontjában az 1848-49-es szabadságharc bukását követően kibontakozó összeesküvés áll. Sándor Mátyás erdélyi magyar gróf és társai – Szathmár László gróf és Báthory István – felkelést szerveznek az osztrák császári zsarnokság ellen. Az üzeneteiket szállító utolsó postagalamb nyomra vezet két gazembert, akik megszerzik a titkosírás kódját. Az elfogott hazafiak a börtönben megtudják, hogy kik az árulók. Megpróbálnak megszökni, ám ez csak kettőjüknek sikerül. Egy olasz halász elrejti őket, de a nyomukra bukkannak. Egyiküket elfogják. Társa eltűnik a tengerben…
Tizenöt évvel később a rejtélyes Antekirtt doktor, – aki nem más, mint a megmenekült Sándor Mátyás – megjelenik Raguzában. Kezdetét veszi az igazságszolgáltatás…
Sándor Mátyás gróf történetét a regény második részében is átszövik a fordulatokban gazdag események. A csodával határos módon megmenekült Sándor Mátyás hatalmas vagyon birtokában, álnéven tér vissza. Célja, hogy bosszút álljon az árulókon, és szebb életet biztosítson elpusztult társai hozzátartozói számára. A titokzatos erejű Antekirtt doktor, társai – a hatalmas erejű Matifou és a csavaros észjárású Pascale – segítségével célját meg is valósítja. Volt ellenfeleire méltó büntetés vár. A romantikus regényt átszövik a kor tudományos színvonalát tükröző és az író fantáziáját dicsérő ismeretterjesztő részletek. -
-
Sylvie és Bruno
0A matematika-professzorból fotográfussá és gyermekíróvá lett Lewis Carroll (1832-1898) jellegzetes, abszurd humorát és a nonszensz elemeivel áthatott munkásságát nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, hiszen leghíresebb művei (az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban) 1980 óta kisebb-nagyobb időközönként megjelennek. E két művével, melyet több mint százhúsz nyelvre lefordítottak, Carroll megkerülhetetlen klasszikusává vált a világ, és ezen belül Magyarország gyermekirodalmának. A nagysikerű Sylvie és Bruno című könyvnek ez az első magyar fordítása s más nyelveken is csak a 70-es években kezdett megjelenni. Ennek az oka feltehetőleg a Carroll körül kirobbant botrányok sora, a per, amely egyaránt hozott és vitt el tőle híveket. Azt követően kezdték gyanúsan fogadni műveit is, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek…
A Sylvie és Bruno cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
Ebben a művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók. -
-
-
Szép új világ
0„Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott.
– Ó, szép új világ… – a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele.
– Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak.” -
Utazás a rejtelmes Tibetben
0H. S. Landor elsőként írt a szélesebb olvasóközönségnek úti beszámolót a 19. századi Tibetről. Arról a világtól elzárt, rejtelmes himalájai országról, amelyről oly szívesen képzelődtek a hölgyek és urak a korabeli nyugati szalonokban. Képzelődtek, és hol rajongtak a titkokat őrző tibeti lámák kultúrájáért, hol pedig borzongtak tőle. De mindkét érzés édes volt, bódító, mert ellenállhatatlanul vonzotta őket a keleti misztika, még inkább a mágia.Landor könyvében először találkoztak helyszíni leírásokkal, olyan történetekkel, amelyek a képzeletüket is felülmúlták. Ez a könyv tette Landort világhírűvé és mérhetetlenül gazdaggá, ez az a könyv, amelyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csupán.
-
Varázskő
0„Müller Péter nem „olvasóknak”, hanem lelki társainak ír, akik tovább élik és szövik a gondolatait. Derűsen, bölcsen, élvezetesen mesél. Akik olvasták írásait a Nők Lapjában, tudják, hogy mindegyik meséjében titkot rejt el. Olyan magot, mely fává növekedhet. Varázsszavakat tud, melyek élni segítenek.”
-
Visszatérés a szép új világhoz
0Vissza, de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.
-