-
-
„Jer, nézd a Balatont…”
0A Balaton magyar költők verseiben és magyar festők képein.
Német, angol és francia nyelvű összefoglalóval. -
-
-
A globalizáció és visszásságai
0A globalizációról kevés ember tud annyit, mint Joseph E. Stiglitz közgazdászprofesszor, aki évek óta a harmadik világ fejlődésével és növekedésével foglalkozik. Munkája során mint Clinton elnök közgazdasági tanácsadó testületének elnöke, mint a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza az első vonalban vett részt a globális gazdaságpolitika kialakításában. Tudományos munkásságáért 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal tüntették ki. Jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik.
-
A hetedik művészet
0Századik évfordulójához közeledve a hetedik művészet sem kerülte el a tündöklések és hanyatlások korszakait. Sokan a film válságáról, ha nem haláláról beszélnek. Pedig a polgárjogot nyert szerzői film érvényesülése mellett inkább a film médium izgalmas osztódásának vagyunk tanúi, amint televízióval, hirdetéssel, szórakoztató komputer-videójátékkal szövetkezve és hadakozva alkalmazza a nyelv egyre szofisztikáltabb eszközeit. A maga értékeinek pontos számbavételére ma talán nagyobb szükség van, mint valaha. Bíró Yvette, a legendás szaklap, a Filmkultúra egykori szerkesztője, Jancsó-filmek dramaturgja, ma a New York University professzora A film formarnyelve és A film drámaisága című munkáiban – a hetedik művészet sikeréveiben – az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában. Számadása a talentumról, a filmtörténet maradandó példáival illusztrált felfedező kedvű elemzései és kommentárjai generációk számára jelentettek összegzést és eleven stílusú kalauzt a filmművészet tehetségének megértéséhez és legkedvesebb filmjeink élvezetéhez. Agyonolvasott példányaik mára már az antikváriumok polcairól is elfogytak. Ám újbóli megjelentetésüket nemcsak ez indokolja, hiszen bárhogy ítéljük is meg a film mai helyzetét, módosult társadalmi szerepét, a filmírás, a tér-és időformálás érzékletesen kidolgozott módszerei elévülhetetlen vívmányok maradtak.
-
A jégpalota. Húsz rövid történet Oroszországról
0Serena Vitale olasz írónő különleges könyvet kínál olvasóinak: kimondatlanul is azt a megfejthetetlen rejtélyt igyekszik, ha nem is megoldani, de legalább izgalmas és romantikus példákkal bemutatni, mely évszázadok óta izgatja az európai embert: a nagy orosz, misztikus, bűnös és megváltásra váró lélekről, a duhaj mulatozások, kápráztató fényűzések és beláthatatlan, havas pusztaságok hőseiről, a férfifaló cárnőről és a világ elől inkognitóba vonult, vezeklő cárról, a szent orosz együgyűről és a kártyavirtuóz párbajhősről idéz fel lenyűgöző történeteket, s a sor még folytatható, hiszen nem kevesebb, mint húsz különös karakter sorakozik fel a könyv lapjain.
-
A Kheopsz piramis
0Kheopsz-piramissal, mondhatni, egykorú a megépítésével kapcsolatos rejtély. Mert hát mit is tudunk eme irdatlan tömegű alkotásról? Nem igazán sokat… Történelemkönyveink szerint KHEOPSZ (az egyiptomiaknál Khufu) a negyedik dinasztia jeles uralkodója Kr. e. 3100 táján élt. A nagy fáraóról elnevezett piramis a korabeli előkelőségek számára épült temetőváros közepén helyezekedik el. Régóta és sokan keresik a monumentális építmény megalkotásának lehetséges módozatait. Az általában vizsgált építési modellek legtöbbjéről azonban elmondható, hogy azok sem nem valószerűek, sem nem eléggé hatékonyak, valamint nem is igazán „egyiptomiasak”.
Ez a könyv a nagysikerű és igen népszerű kutatók lebilincselő nyomozását örökítik meg, amelyek témája a Kheopsz-piramis építése. Az általuk bemutatott egyszerű, kötélcsigás megoldás „lebontja” a készülő piramis köré rakott állítólagos rámpákat, és „elküldi” az építkezés helyszínéről a történészek által eddig feltételezett százezrek túlnyomó többségét. E mű nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy alig hétezer ember is felépíthette a világ egyik legnagyobb csodájának tartott fantasztikus kőmonstrumot. A könyv az építés műszaki érdekességei mellett újszerűen elemzi és értékeli a hatalmas sziklagúla elkészítésének lehetséges idejét, valamint célját is. -
A kőkor élő nyelve
0Eurázsia nyelvei (és számos őshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt őrzik – persze egyike bőségesebben, másika kevésbé – a nyelvészek által „nosztratikus”-nak elnevezett ősi, kőkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, műveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az ősi világnak a teremtményei.A szerző ebbe az ősi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: „A KŐKOR SZAVA: KÉP”. A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig „képet mondtak” egymásnak, maguk az ősi szavak is „mondott képek”, látványok
-
A lakáskultúra története
0Hogyan laktak elődeink? Hogyan rendezték be lakásaikat? Milyen bútorokat használtak? Ezekre a kérdésekre a képzőművészet segítségével keresi a választ a könyv. A festészet és a szobrászat története az archanikus kultúráktól máig egyben a lakberendezési módok története is. Mindig érdekelte a névtelen, majd neves megrendelőket és alkotókat az emberek mindennapi környezete, hétköznapi élete. Isteneiket és szentjeiket is gyakran ábrázolták emberi miliőben, ember készítette tárgyak, bútorok között. Azok a képek, domborművek, amelyek mitologikus, szakrális funkciót töltöttek be nézőik számára, a ma emberének: dokumentumok.A művészettörténész és szociológus szerző kutatási területe a 20. századi művészettörténet, a vizuális kultúra és a kommunikáció. A kötet az 1993-ban megjelent „Pompázik fénnyel a ház” – Képes lakásbelső-történet átdolgozott, bővített, gazdagon illusztrált változata.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
A száz titkos érzés
0A száz titkos érzék Amy Tan lebilincselően izgalmas remekműve Kínáról és Amerikáról, a szeretetről és a hűségről, a képzeletünkben élő önmagunkról és a múló évek során fölfedezett igazi énünkről. Bár Olivia Laguni félig kínai származású, szedett-vedett családjához fűződő vegyes érzelmeiben mégis jellegzetesen amerikai: kissé feszélyezi a kínai rokonság, s e rokonságon belül is elsősorban féltestvére – színtiszta kínai nővére –, Kuan Li.
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
Apró hazugságok
0Megátalkodott hazudozó vagyok. Tökéletesen tudok füllenteni. Rendszeresen, napjában többször, előre megfontoltan, vagy szándék nélkül, spontán vagy pimaszul, tiszta, tágra nyílt szemekkel hazudok. Menekülök a rossz szellemeim elől, hátat fordítok nekik. Lopakodok és elmenekülök mihelyt az élet a markába kaparint, és csak az igazság mutatkozik meg. Nem szeretek magamról beszélni. Ez a legnagyobb hazugságom, a legféltettebb titkom. Azt mondják, hogy nem jól ismerem magam. De mi van egyáltalán, ami tudnivaló? Nap mint nap milliárdnyi új atomot lélegzem be. Még a verőfényben is azt kérdezem magamtól: ki is vagyok?
-
Az ég, a vizek és a föld vadjai
0Szigeti Kovács Viktor 1978-ban született Győrben. A Szegedi Tudományegyetemen 2003-ban szerzett magyar-komparatisztika szakos diplomát. Kortárs magyar irodalommal kapcsolatos kritikái, tanulmányai folyóiratokban (Bárka, Múhely, Forrás stb.) és tanulmánykötetekben jelentek meg. Első regénye az Először volt az erdő 2015-ben látott napvilágot, amit további három követett: Lúna gyermekei, A táltos, A táltos – Karakondzul éjszakája. Az ég madarai című bestiáriumát 2018-ban adta ki a Corvina Kiadó.
M. Nagy Szilvia 1976-ban született Győrben. Grafikusi tanulmányainak befejezése óta önálló munkákkal foglalkozik. Tíz gyermekkönyvet,valamint Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve című művét illusztrálta; képeit és tudományos pontossággal készített állatszobrait eddig több mint húsz önálló kiállításon mutatta be. Férjével és rókáival Budapesten él. -
Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
0„Így és ott történt, hogy a hét fiú és a négy lány közül megszületett az első fiú, 1927. március 6-án reggel kilenckor, hatalmas felhőszakadás közben, mely egyáltalán nem illett az évszakhoz, mialatt a Bika ege felemelkedett a láthatáron. Kis híján megfojtotta a köldökzsinór, mert a család bábaasszonya, Santos Villero a legrosszabb pillanatban vesztette el a fejét. Nála jobban csak Francisca néni vesztette el: ordítva rohant az utcai ajtóhoz, mintha égne a ház:
Fiú! Fiú! – És rögtön utána, mint a félrevert harang: – Rumot, mert megfullad!
A család feltevése szerint nem azért kérte a rumot, hogy megünnepelje az eseményt, hanem azért, hogy bedörzsölje vele az újszülöttet, aki ettől majd feléled talán. Juana de Freytes kisasszony, akit a Gondviselés hozott a hálószobába, sokszor elmesélte nekem, hogy nem a köldökzsinór volt a legnagyobb veszély, hanem az, hogy anyám rosszul feküdt az ágyban. Gyorsan igazított rajta, de nem volt könnyű újjáéleszteni engem, úgyhogy Francisca néni sürgősen rám locsolta a keresztvizet. Olegariónak kellett volna elnevezniük, mert szent Olegario napja volt, de senkinek sem volt a keze ügyében a szentek könyve, így aztán gyorsan megkereszteltek az apám első nevére, a második meg José lett, az ács neve, mivel ő Aracataca védőszentje, és mivel március az ő hónapja. Juana de Freytes kisasszony egy harmadik nevet is javasolt annak emlékére, hogy világrajöttöm meghozta az általános megbékélést a családok és barátok között, de a hivatalos keresztelésemkor, három év múlva kiállított okiratba elfelejtették beírni: Gabriel José de la Concordia.” -
Bujdosó könyv
0„Maradjon fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben.
Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat.” (A szerző) -
Csaba királyfi
0Arany János többször elmélyült e témakörben, és még halála előtt is szembesűlt Csaba királyfi történetével, szinte ezzel búcsúzott életétől, de csak a „Buda halála” érte el a mestermű rangját. Csaba királyfi története töredék maradt, miközben Gárdonyi Géza, Kós Károly regényben Ady Endre költeményben, Ruttkay György festményen Szörényi Levente zenében érintette a magyar nép szívében élő mondát.
Akadt egy honfi, Kolozsvári Aladár, Ő vállalkozott arra, hogy Csaba királyfi teljes történetét megírja eposzában, melyet a Magyar Tudományos Akadémia 1914-ben Nádasdy díjjal honorált.
Kolozsvári Aladár eposza végigjárja Csaba királyfi életét és általa is megálmodott történetét, – a hun hétköznapokat, kalandjait, Krimhilda bosszúját, a győztes Csaba históriájának végkifejletét. Ízes szókapcsolatok örvendeztetnek, amikor „Zörmöl a gaz, ropognak az ágak”, – „Csilingelő csengettyűs” fák virágoznak. Pontos az ítélet, ha korrektnek, becsesnek nevezi Kolozsvári látomását Csaba királyfiról, melynek méltó befejezése ma is megszólító erejű:S bércek tövén még most is ott él, remél e nép,
Munkálva ami rászállt, földét, örökjeképp;
Mi akkor ábránd volt, mi titkos jövő takar:
Ezer év óta együtt a székely és magyar!
Losonci Miklós -
Egy élet a vadászatért
0Az egykori Monarchiából származó gróf Károlyi Lajos egyike volt azoknak a nagy európai vadászoknak, akiknek vadászsikerei világhírűvé váltak. Ez az írás megismételhetetlen: ugyanúgy, mint Károlyi gróf vadászélete, örökre a múlt tanúja marad. A Kárpátok erdőségei, Máramaros, Erdély olyan fogalmak, amelyek külön-külön is a vadászok álmait testesítik meg, és csupán kevés embernek – nekik is csak ritkán -adatik meg valóra váltásuk. Károlyi gróf viszont ezeken a területeken mindenütt otthon érezte magát. Mint végtelen kiterjedésű vadászmezők vadászura, a régi világ valamennyi híres vadászterületén szívesen látott vadászvendég volt. Vele cserkelhetünk az őserdőben bőgő gímszarvasra, vadászhatunk medvére a Kár-pátokban és a mérhetetlen kiterjedésű Oroszországban, terelhetünk zergevadat az osztrák Alpokban és a Fogarasi-havasokban, űzhetünk farkast és vaddisznót, valamint puskázhatunk a vízivad híres paradicsomában, a Hortobágyon és a Duna-deltában. Részt vehetünk saját, világhírűvé vált tótmegyeri apróvadas területe kialakításában, és tanúi lehetünk olyan páratlan vadászterítékeknek, amilyeneket csak kevesen érnek el egész vadászéletük során.
-
-
Elvész a nyom
0„Azt mondtam, ugye, hogy a vén Hirlibi évekig tagadta azt, hogy van Isten. Azért, mert a fiai meghaltak. De amikor látta, hogy egy evező nélküli csónak, amit hat gyerekekkel leragadott a víz, megállt a vízesés fölött, ott ahol nem volt semmi, ami megakassza és addig állt ott, amíg mind a hat gyereket kimentették: akkor az öreg Hiribi arra gondolt, hogy talán mégiscsak van Isten, mindössze ő nem találkozott még vele. Nos tehát ez a vén Hiribi elhatározta, hogy végére jár a dolognak. Tudni akarta, hogy van-e Isten, vagy nincs. Nem csak hinni, hanem tudni. Fogta magát és beült egy másik csónakba, eldobta az evezőt és hagyta, hogy sodorja a víz a csónakot…”
-
Erdélyi szászok és magyarok
0A sorozatban a magyar polgári történetírás legjelesebb munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése.
-
-
Étel és irodalom
0„Amit Halász Zoltán (Zoli bácsi) tud, azt nem tudja senki más. Van, aki az irodalomhoz ért, más a történelemhez, van, aki a gasztronómiához, van, aki utazni tud, van, aki művelt – ő ezt együtt hozza, elegánsan és tárgyszerűen és mindíg érdekesen: mesél, mesél. Aki ételről, étteremről (satöbbi) ír, az mindenki Halász-tanítvány. Abban a valódi és nagy szerencsében volt részem, hogy egy időben rendszeresen együtt ebédelhettem, vacsorázhattam vele. Ez a szerencse vár most az olvasóra is: időn s t
-
Für Elise
0Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
-
Ghymes
01998-ban úgy hihettük, a semmiből tűntek elő, pedig akkor már több mint tíz éve muzsikáltak és öt lemez volt mögöttük. Mégis, a Rege-album egészen új színt hozott, új teret nyitott azoknak, akik addig csak a népzenét kedvelték vagy éppen ellenkezőleg: nem szerették, a felvidéki zenekarnak pedig elhozta a szűkebb szakmai berkeken kívüli ismertséget. Az azóta is zenekarvezető Szarka Gyula alapította Ghymes a szisztematikus népzenei gyűjtéstől, az autentikus táncházi muzsikától indult 1984-ben, s bár kezdettől játszottak feldolgozásokat, fokozatosan jutottak el saját, csak rájuk jellemző hangzásvilágukig, melyre azóta sem talált ki senki jobb kifejezést, mint ahogy a zenekar nevezi: Ghymes-muzsika. A szakma a világzene-kategóriába sorolja őket, de a Ghymes-muzsika ennél talán több: a Rege-Smaragdváros-Héjavarázs, a legutóbbi három album vonulatában a népzenei alapok mellett egyre erőteljesebb a szerzői jelenlét, melynek meghatározója a szintén alapítótag Szarka Tamás zeneszerzői és szövegírói munkája, olyan most már nyugodtan mondhatjuk: örökérvényű csúcs-pontokkal, mint a Bazsarózsa, a Tánc a hóban, a Vágyalku és a Héjavarázs.
-
Gyógynövényekkel az egészségért
0A könyv részletesen ismerteti a gyógynövények és drogok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos alapvető tudnivalókat, vezető hatásuk szerinti csoportosításban. Az ismeretek könnyebb megértését a kiadványban szereplő 110 ábra, valamint a növényi drogok tudományos (latin) és magyar nyelvű mutatója segíti elő. A szakkönyv a szakemberek és szakmai érdeklődők széles skálájának érdeklődését felkeltheti (orvosok, gyógyszerészek, drogériakereskedők, természetgyógyászok stb.). A könyv külön értéke, hogy nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, a szemléletformálásra, valamint, hogy a növényi drogokat és készítményeket felhasználás-orientáltán tárgyalja. A szakkönyvet a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. felkérésére a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény és Drogismereti Intézetének munkatársai írták.
-
Harmonikus kertek enciklopédiája
0Több mint 4000 színösszeállítás és ültetési elrendezés.A kertet egész évben gyönyörűvé varázsló látványos és hatásos növénytársítások kézikönyve. Több, mint 4000 hagyományos, valamint a divatos és sikeres új növény összeállítás bemutatása. Ezernél több kitűnő színes fénykép cserjékről, kis fákról, rózsákról, kúszó, évelő, hagymás és egynyári növényekről. A legkedveltebb növények legelőnyösebb elrendezései és a tökéletes kivitelezéshez szükséges összes tudnivaló. Jól érthető jelrendszer a növények legkedvezőbb termesztési körülményeinek megismeréséhez. A legjobb növénytársítások részletes ismertetése a fekvés és talaj szerint, tekintettel az éghajlatra és az évszakokra.
-
Hegyek és virágok
0A Hegyek és virágok cím pontosan jelzi, hogy miről szól ez a könyv: az egyetemi előadóként ismert szerző az elmúlt néhány évtized során megtett hegyi túráiról és a közben megfigyelt növényekről. A kötetbe rendezett túrák során bejárta az erdélyi hegyeket, a Magas-Tátrát, valamint az Alpok hozzánk közel eső részeit. Megmászta a meredek sziklaoldalakat, leereszkedett szakadékos völgyekbe. Tudatosan – néha véletlenül – találta meg a havasok, a magashegyek ritka növénycsodáit, tanulmányozta életkörülményeiket, elterjedésüket, jellemzőiket. A képekkel gazdagon illusztrált, személyes hangulatú túraleírásokat, részletes, magashegyi növényekkel foglalkozó viráglexikon teszi teljessé.
-
Hell’s Angels
0Hunter S. Thompson, Amerika legszínesebb és legtökösebb zsurnalisztája elmondja a történetüket, ahogy senki más nem tudná.
„Ez a könyv beviszi az olvasót Kalifornia leghírhedtebb motoros bandájába, a kerekeken száguldó állati hordába… a zajba, a hajba, a lerobbant erőszakvágyba. Ékesszóló, erős részletezéssel írja le a motorokat, a száguldásokat, a szabályokat, a tolvajnyelvet, eredetet és a jelen történéseit, a napi létezést…
Kitűnő könyv, de émelygőknek ellenjavallt.” (Library Journal) -
Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása
0Jókai Mór a puszták metropolisaként” aposztrofálta Kecskemétet. Valóban, a tágas határral rendelkező patinás mezőváros hatalmas pusztaságot birtokolt a XVII. században, de még a XIX. században is maradt néhány pusztája, amely tekintélyes méretűvé növelte területét. A jeles író – aki abban a mezővárosban joghallgatóskodott -, ha ismerte volna közelebbről Hódmezővásárhelyt, bizonyára rávonatkozóan, még inkább használta volna ezt a megtisztelő jelzőt. Ha a XIX. század végi adatokat vesszük tekintetbe, vagy a XX. század elejit, akkor megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely a maga mintegy 132 ezer katasztrális hold nagyságú területével az óriás határú települések sorába tartozik az Alföldön (Debrecen 160, Kecskemét 150 ezer kat. hold). A közvetlen szomszédságában fekvő Szeged 140 ezres nagyságrenddel alig haladja meg Hódmezővásárhely területét. Debrecen és Kecskemét belső határától messze távol is feküdtek puszták, viszont Szegedhez hasonlóan, Hódmezővásárhely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy pusztái közvetlenül körbe vették, és a belső és külső határ egységesen összetartozott. Így valóságosan is Hódmezővásárhely a puszták,metropolisának” tekinthető.
Kutatómunkánkban ennek a tekintélyes mezővárosnak szentelünk különösebb figyelmet. A szűkebb tájban vizsgáljuk a települést, kialakulásának táji és történeti körülményeit. Elsődlegesen is a társadalmi és birtokviszonyokra leszünk tekintettel, hiszen azok alapvetően meghatározták a település szerveződését, a településrendszer kialakulását, az élet kereteit. A településnéprajz kutatási célkitűzése is ez egyben. Lehetőség adódik arra, hogy a települési keretek között a gazdálkodásra is figyelemmel legyünk. Annális inkább, mivel a gazdasági, határhasználati viszonyok döntően meghatározták a településrendszer kialakulását.