-
A hang és a téboly
0Mindannyian kudarcot vallottunk abban, hogy a tökéletességről szőtt álmunkhoz méltót alkossunk. Én ezért a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magunkat. W. Faulkner
-
A lámpás hölgy. Florence Nightingale életregénye
0A kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.
-
-
Anyám könnyű álmot ígér
0Sütő András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak – az ötvenes és hatvanas évek – társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban.
-
Az ember
0Az 1976-ban elhúnyt Arnold Gehlen a XX. századi polgári filozófiai antropológia egyik legnevesebb képviselője volt. Az ember világban elfoglalt sajátos helyét vizsgálva nagy súlyt helyez az aktivitásra, az ösztönszerkezet és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására s a nyelv szerepére. Számos olyan kategóriát alkotott, amelyek termékeny kiindulópontokat szolgáltathatnak egy marxista filozófia antropológia számára is. Ezek közül néhányat – például a „tehermentesítés fogalmát” – Lukács György is felhasználja öregkori Esztétikájában. Gehlen igen gazdag szaktudományos anyagra épülő filozófiai elmélete korlátai ellenére is jelentős dokumentuma a mai polgári törekvéseknek.
-
-
Egy előítélet nyomában
0Szemérmes mottó. De vád rejtezik mögötte és történelmi igény. Nem kér, nem követel: bejelent. Jogosan. Hogyan kell írni az 1944-es évről? Sebeket tépő szenvedéllyel, vagy óvatos tapintattal? Literátus pátosszal, vagy tárgyilagos, koppanó mondatokban? Kortársi iszonyattal, a túlélő alázatával, az akaratlan cinkos bűntudatával, vagy a vétlenek hűvös nyugalmával? Hisz valamennyiünknek köze volt hozzá. A nézőknek, mert nézők voltak, a hóhéroknak, mert hóhérok voltak, az áldozatoknak, mert áldozatok voltak. Valamennyiünknek köze van hozzá: a túlélőknek, a szemtanúknak, a később születetteknek és az ezután születendőknek, mert ami akkor történt: immár csakugyan magyar történelem.
-
-
-
Érik a gyümölcs/ Kék öböl I-II.
0A Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki.
A Kék öböl ugyancsak Steinbeck szülőföldjén, Kaliforniában játszódik, de ezúttal más oldaláról mutatja meg az író tehetségét. Szereplői remekül megrajzolt különc figurák – zárt közösségük életének mulatságos epizódjaiból kerekedik ki a könyv cselekménye, sok humorral és leleménnyel. -
-
Fazekas Mihály összes költeményei
0Fazekas munkásságát Csokonai nevével kapcsolja össze az irodalomtörténet. Az idősebb Mihály »csecsemőkori lélekbarátjaként« tisztelte fiatalabb pályatársát, Csokonait – hasonló származásuk alapján; közös szülőföldjük s lakhelyük, Debrecen, de költészetük is sokféle rokonságra vall – műveltségük, rokokó stílusuk, varázslatos festőiségük, irodalmi népiességük, botanikai érdeklődésük kölcsönös hatásának megnyilvánulásaként. Mindketten a debreceni református kollégiumban nevelkedtek, csak néhány év különbséggel, s életpályájuk is kalandos módon alakult, bár nem mindig esett egybe.
-
Fényes Elek
0Fényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.
-
-
Hagyományok ébresztése
0E tanulmánykötet egyik vonzereje sokszínűsége. Középpontjában reneszánsz tanulmányok állnak, amelyek egy negyed százada foglalkoztatják Klaniczayt. A manierizmus esztétikája nyújtja talán a legtöbb új információt a reneszánsz-témakörön belül, s szellemesen mutatja ki az esztétikai gondolkodás változásait a kor publikációiból, vitáiból. A filológiai munkák mellett a kötet aktuális tanulmányokat is tartalmaz. az irodalomtörténész Klaniczay mellett megszólal az elméletíró, sőt a tudománypolitikus is. Ilyenformán az olvasó megismerkedhet Klaniczaynak az utóbbi évtized vitáiban elfoglalt álláspontjával. Több írás kapcsolódik a nemzeti hagyomány körüli polémiához, és hangsúlyos tanulmányok szólnak a realizmus és a szocialista realizmus kérdésköréhez. A kötet sok tekintetben dokumentuma irodalom- és művészettudományunk helyetének és problémáinak, másrészt tartalmas és érdekes olvasmány.
-
Hangversenykalauz I-IV.
0I. Zenekari művek
II. Versenyművek
III. Kamaraművek
IV. Zongoraművek -
-
-
-
Magyar népi vászonhímzések
0A vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából. -
-
Nemzetek születése Kelet-Európában
0A kelet-európai nemzetté válás elvi kérdéseit az olvasó száraz és unalmas témának érezheti. Ha valóban így érzi, kellemesen kell csalódnia. Niederhauser Emil könyve ugyanis mindvégig szellemes és ironikus, még akkor is, amikor kényesnek vélt kérdéseket érint: kis népek birodalmi álmait, egymással tragikusan szembefordult nacionalizmusoknak folyamát, a nyelvi, a vallási kisebbségek ma is aktuális kérdéseit. Egyetlen mondatban: ez a kiváló munka a kelet-európai történelem egyik döntő mozzanatát elemzi, nem kevesebb mint 16 nemzet születését.
-
-
-
Patália
0Összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál.
Tartalom:
-Lótoszevők
-Csoda
-A szörny
-A lovag meg a kegyese
-Kanári
-Patália -
Pécs zenéje a 18. században
01686 után, a török kiűzését követően — főleg a dunántúli városokban és kastélyokban — élénk zenei élet kezd kibontakozni az európai barokk és klasszikus zene hatására. A szerző részletes levéltári kutatás és a korabeli sajtó alapján varázsolja elénk a pécsi dóm egyházi muzsikáját, a gimnáziumi hangversenyeket, a katonazenekarokat és a polgárság zenei életét. 1788-ban megnyílt Pécsett az ország harmadik zeneiskolája (a pesti és a pozsonyi után), amely mintegy kiegészítette a gimnázium által nyújtott zenei nevelést. Bárdos Kornél könyvében a város ünnepeinek, hangversenyeinek korabeli színes leírásai idézik a muzsikáló Pécs hangulatát. A dómban használt 380 korabeli kotta — köztük 50 szimfónia — tematikus jegyzéke hitelesíti a város muzsikájáról és zeneszerzőiről rajzolt képet.
-
-
Saljapin
0„A teremtés remeke – írta Saljapin-nekrológjában Tóth Aladár. Aranykori jelenség a XX. század kegyetlen vaskorában. Zseni, kinél különbet talán sohasem ismert az operaszínpad.” „Saljapin művészete – a maga töretlen egységében – egyenes továbbvirágzása volt az orosz nép szenvedélyeinek, álmainak, vágyainak, örömeinek, bánatainak. És hangja, ez a páratlanul egyéni, meleg, hatalmas, kifejező árnyalatokban kimeríthetetlenül gazdag bariton – olyan magától értetődőn, olyan közvetlenül oldott meg minden problémát, mintha csak egy iskolát ismert volna: magának a Természetnek iskoláját. Ritmusa, dallammintázása olyan szabad volt, és szabadságában olyan egész, harmonikus, mintha a tengerek és erdők zúgása, az ég zengése vagy a szellők sóhajtása lett volna zeneakadémiája. Ilyen előadóművészet már szinte az alkotóművészettel határos.” A magyar közönség régóta várja e páratlan népszerűségű nagy művész életrajzát. Ezért örömmel nyújtjuk most át M. O. Jankovszkij, oroszul 1972-ben megjelent, sok eredeti dokumentummal színesített, Saljapin híres szerepeit is elemző, érdekes munkájának fordítását. Kiegészítésként Komár Pál írását közöljük „Saljapin és Magyarország” címmel.
-
Seregek mögött
0Ladányi Mihály korosztályának egyik legnépszerűbb költője, amit az elmúlt másfél évtizedben megjelent tíz verseskötete igazol. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy dallamos és jól csengő verseiben a konvenciókat bátran elvetve, hol indulatos, hol érzelmes-nosztalgikus, hol meg csúfondáros, hetyke vagy éppen játékosan groteszk hangon, de mindig közérthetően, legtöbbször a beszélt nyelv fordulatait fölhasználva fogalmazza meg legégetőbb gondjait és élményeit, akára magánéletből, akár a közéletből meríti is témáit. Költészete nem idillikus, inkább szókimondó és illúzióromboló, az anyagi javakért tülekvő törtetést, a szellemi elfásulást és betolakodást ostorozó. A magánéletben, a szerelemben sem tűri a hazugságot, a megalkuvást. EMberségre és tisztaságra vágyó igényessége, a dolgozóük ügye melletti elkötelezettsége és az önmagával szembeni kíméletlen őszintesége azonban a legindulatosabb kifakadásait is hitelesítik.
Jelen válogatásunk húsz év költői terméséből készült, és hű keresztmetszetet ad Ladányi Mihály érett költészetéről; nyomon követhetjük e kötet lapjain kialakulását, fejlődését és változásait, egy izgalmas költői pálya különböző állomásait. -
Szerves kémia
0A könyv öt főrészből áll: 1. Általános rész, 2. Szénhidrogének, 3. A szénhidrogének helyettesített származékai, 4. Heterociklusos vegyületek, 5. Szénhidrátok.
-
Szvjatoszlav Richter
0Richter korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze, a hangszer nagymestere. Alakját legendák övezik: egy-egy váratlan budapesti vagy vidéki fellépése mindig meghökkenti, ámulatba ejti hallgatóságát. Műsorának megválasztásával, annak lenyűgöző, iskolát teremtő előadásával, a művekbe átlényegülő egyéniségével magával ragadja, vezeti, szinte hipnotizálja a közönséget. Minden keze alatt megszólaló hang egyedi és megismételhetetlen… Teljesen feloldódik a hangok világában. Mindvégig maradéktalanul eggyéolvad a zenével, már nem is játszik«, »előad vagy tolmácsol«, hanem kisugározza magából a zenét írja egyik méltatója a „Zongorista-portrék” Richterről szóló fejezetében. Egy másik értékelője igy ír: „Valami mozartosat érzek abban a könnyedségben, amellyel Richter muzsikál: ízlésének csalhatatlanságában, egész művészetének kristályos tisztaságában… A most megjelenő válogatás célja, hogy a richteri zongorázás lényegét féltáró kortársi vélemények, elemzések, visszaemlékezések és a zongorista saját írásainak, nyilatkozatainak, valamint a róla készült fényképek tükrében elénk idézze az élő Richtert, és meggyőzzön a nagy muzsikus pályájának és művészetének igazságáról.