-
-
Kvíz a kézben
01 000 FtMi a jelentése a kvíz szónak? Miben született VII. Konstantin? Melyik magyar falu szabadult föl 1945. április 4.-én? Hová lett az Atlantisz? Kik a szkipetárok? Mi volt a Szent Bertalan éj? Mely államok tagjai az atomklubnak? Mit jelent magyarul Shakespeare neve?
-
-
-
-
Művészeti Kislexikon
01 500 FtA Művészeti Kislexikon felöleli a magyar és egyetemes művészet teljes történetét az altamirai barlangfestményektől a napjainkban kibontakozó conceptual art-ig. Több mint 600 címszava tárgyal mestereket, irányzatokat, művészettörténeti, művészetelméleti és technikai alapfogalmakat. A Kislexikon áttekinti a művészet legfrissebb jelenségeit is: a legújabb irányzatokat és mozgalmakat, az újabban feltűnt művészeket, a művészettörténeti kutatás legújabb eredményeit. Stílusa közérthető, egyszerű, mert nemcsak szakembereknek, hanem a művészetkedvelő, kiállításlátogató nagyközönségnek is készült, és éppen ezért nagyobb arányban foglalkozik élő magyar művészekkel, akiknek munkáit a közönség a tárlatokon láthatja. Egy-egy eddig részben vagy teljesen mellőzött művészet ág (pl. ipari formatervezés) legjelentősebb képviselői is helyet kapnak benne. Az olvasó tehát egy kötetbe sűrítve képet kap a képző- és iparművészet minden ágáról és korszakáról.
-
-
Nekem már fáj az utazás
03 200 FtEgyszóval: a tapasztalat igéi igéztek meg engem, ezért vonzódtam az idôs emberekhez, és már elsô számba vehetô novellám is egy öreg borbélyról szólt, jóllehet az arckép inkább csak ürügy volt arra, hogy egy sereg valóságos és kitalált titkot közöljek e szánalomra méltó aggastyán életérôl
-
Nem bánok semmit sem!
01 000 Ft„Nem volt és nem lesz soha másik Edith Piaf” – írja a visszaemlékezések eme kis kötetének előszavában Jean Cocteau. Hét esztendeje már, hogy nem gazdagítja sanzonokkal a világot Piaf, a francia dalok legkedveltebb előadója, de rajongóinak száma, és az általa népszerűvé vált sanzonok közönsége nőttön nő. Ez a kötet életének arra a szakaszára pillant vissza, amelyet „mint egy kis veréb” kezdett, és közvetlen elbeszélés egy „világsiker” útjáról. Önéletrajzában megismerjük sok pályatársát, a francia költészet, zene több neves alakját, akik részesei voltak életének. Utószóként mellékeljük a „Piaf karrier” éveinek adatait is, nálunk ismert sanzonjainak magyar fordítását, és képeket, amelyek közelebb hozzák őt, a régi ismerőst, azokhoz, akiket érdekeel..
-
-
-
Regény a pesti színházakról
0800 FtSok éven át türelmetlen kíváncsisággal kutattam a múltat, amely a szemünk előtt porlad el, mintha soha nem is létezett volna. Megpróbáltam képzeletben legalábbis végigjární a régi-régi Pest utcáit, megkíséreltem gondolatban felidézni azt a napot, amikor Ditrói Mór Kolozsvárról felérkezett Budapestre…
Szerettem volna visszavarázsolni annak a nyurga vidéki színésznek alakját, aki térdig érő ferencjóskában, hóna alá csapott esernyővel állított be a hatodik állandó pesti színházhoz a Lipót körútra, s akinek kollégái kertelés nélkül a szemébe mondták: „No, maga ugyan nemigen fog itt boldogulni, barátom!” Néhány héttel utóbb Faludi Gábor, a színház egyik igazgatója ugyanennek az ifjúnak – Hegedüs Gyulának – már ezt mondta: Te leszel Magyarország legelső színésze!« Hegedüs mosolyogva, szerényen így válaszolt: Megelégszem, ha a Vígszínház első színésze leszek!
Mi maradt ezekből a nagy színészekből és a régi kulisszákból, az alig százesztendős Budapest egykori díszleteiből, amelyek között hőseink, a színészek megfordultak? Azt írták róluk a kritikák, hogy mindörökre felejthetetlenek maradnak. Aztán mégis elmerültek, együtt a kritikusokkal, közönségükkel, emlékező kortársaikkal. Elmúlásukba nem akarok beletörődni. Ezért kerestem esztendőkön át nyomaikat, igyekeztem felderíteni a körülményeket, amelyek között tehetségük kibontakozott, meglelni cselekvéseik indí-tóokát.”
Pest-Buda egyesítésének századik évfordulója különleges hangsúlyt és aktualitást ad Bános Tibor dokumentumregényének, amely a fővárosi színházak történetét, mindenekelőtt a Nemzeti Színház felépítése körüli csatározások tekervényes, meredek lejtőkkel tarkított útját s ennek az útnak izgalmas állomásait és fordulatait követi nyomon.
De a színházépületek az elbeszélésnek csak keretéül szolgálnak, melyben színháztörténetünk legendás alakjai Bajza József, Kántorné, Déryné, Paulay Ede, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedüs Gyula, Jászai Mari, Fedák Sári, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Bajor Gizi, Hevesi Sándor, Nagy Endre, Bárdos Artúr, Horváth Árpád, Pünkösti Andor és mások – elevenednek meg. -
-
Római napló
0750 FtTöbb mint harminc éve annak, hogy Genthon István e sorokat papírra vetette. Ez a harminc év nagy változásokat hozott a világ folyásában, és Róma arculatára is rányomta bélyegét. Sok minden más lett azóta, ma egyet-mást talán maga a szerző is másképp látna, de ő az akkori Rómát mutatta be, egy akkori lakója szemével, és éppen ez adja meg írása hitelességét, semmi mással nem helyettesíthető, semmi mással nem pótolható varázsát. Ennek köszönhetjük, hogy könyve egyszerre ad képet a 30 év előtti magyar szellemi élet egyik legkiválóbb alakjának gondolkozásáról is.
-
-
Szegény ember gazdag városban
03 600 FtFővárosunk múltjának egy kevéssé ismert részét, a szegény ember útját a gazdag városban, a kisemberek örömét, bánatát, küzdelmeit és előbbre jutását, ezt az elsüllyedt, az ifjabb nemzedék szemében szinte már valószínűtlennek tetsző világot mutatja be ez a páratlanul érdekes, nagy műgonddal, ízes nyelven megírt kultúrtörténeti munka. Az első fejezetben az 1867–1917 közötti évek Budapestjének jellegzetes figurái: a dunavizes, a bakter, a lámpagyújtogató, utcai zenészek, teljes-, ecetes- és olajosasszonyok s a pesti utca más elködlött alakjai kelnek életre a könyv lapjain. Ezután az író az egykori gazdagok hamis jótékonykodásáról húzza félre a „hímes álomfüggönyt”, majd a következő fejezetben meggyőzően tárja fel, milyen kíméletlenül fojtották el a proletariátus jogot követelő megmozdulásait. A komoly, olykor komor képek lepergetése után a múlt idők egy-egy derűsebb színfoltját varázsolja elénk: az egyszerű emberek szórakozását, búfelejtését. Végül Árnyból a fénybe címmel jelzi azt a folyamatot, ahogy a „mákonyos bódulatok ködös barlangjaiból lassan, fáradságos munkával tört fel Budapest szegény népe »a szellem napvilágáig«”. A régmúlt idők hangulatát kétszáznál több egykorú rajz, festmény, újságábra, fénykép reprodukciója is idézi. Ezek többsége 70-100 éve porosodott eredeti lelőhelyén. Békés István nagy hozzáértéssel válogatta ki az illusztrációkat, amelyek a hitelesség erejével dokumentálják a szöveget.
-
-
-
-
Tizenegy szimfónia
0800 FtTizenegy versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a – korábban Háromrészes ének címmel ismert – Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott „új tárnát” Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével „a lélek árján fénylő, forró igékből”, amikor „a forma mellé megjelent nálam a tartalom – ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva.” De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a „hódolat Arany Jánosnak”, a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek „egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata” (Németh László).
-
Vadásztűznél
02 000 FtA könyv nyolc fejezete más más oldalról mutatja be a hazai vadállományt, a vadászatot és a vadgazdálkodást, a vadtenyésztést és a selejtezést. A különböző állatok /vadlúd, vadkacsa, borz, szarvas, őz, vaddisznó, muflon stb/ vadászatának fogásait. Az egyik fejezet vadászok, vadorzók érdekes és izgalmas eseteivel, a másik humoros történetekkel szórakoztat.
-
Várak, kastélyok udvarházak – ahogy a régiek látták
02 400 FtA Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.
-
Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták
02 500 FtA Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
