-
A 200 éves Városliget
0Kevesen tudják, hogy a pestiek egyik legkedvesebb szórakozóhelye, a Városliget milyen érdekes történelmi múltra tekint vissza. Thaly Tibor igen élvezetes és színes előadásban, ugyanakkor komoly történelmi forrásmunkákra támaszkodva és saját kutatásai alapján mondja el nekünk ezt a történetet. Megtudjuk, hogyan települt be gondos kertészek munkája nyomán az egykori mocsaras terület dús növényzettel, gyönyörű platánsorokkal, különleges fákkal; hogyan és mikor születtek a környező épületek. Kedves leírásokat olvashatunk arról, hogyan szórakozott és pihent régen és hogyan él ma a Ligetben a pesti nép.
-
-
A disznó dala
0Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.
-
-
-
-
-
-
Az ezerkettedik éjszaka
0Mesejáték. E kötet kiadását az örökszép mesék költője emlékének szenteli a kiadó.
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
-
Kis magyar néprajz
0A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak. -
-
Terje Vigen
0A nagy drámaíró Ibsent új oldaláról ismeri most meg a közönségünk, hazájában számtalan kiadásban ismeretesek elbeszélő költeményei s ezek között különösen kedvelt a „Terje Vigen”.
A „Terje Vigen” egy norvég halászlegény története, aki az angolok blokádzárja idején merészen áttöri a blokádot, hogy családjának élelmet szerezzen. S mikor már kis csónakjában van a gabona, elfogja őt egy angol hajó legénysége s minden hősies küzdelme ellenére foglyul ejtik és bebörtönözik. Öt év rabsága után szeretteinek már csak sírhalmát találja. Késő öregségére módja nyílna az egész életén át ápolt bosszú kitöltésére, mert a viharban csak ő tudja megmenteni fiatalkori ellenfelét, a büszke angol lordot és családját. Az egyszerű halász embersége azonban magasabban áll a lord emberségénél, s megmenti őket. Méltán példázza ez a kis történet a norvég nép küzdelmes sorsát és emelkedett lelkületét.
A bibliofil kiadásban, Hajdu Henrik nagyszerű fordításában megjelenő kötetet Bernáth Aurél festőművész színes akvarelljei teszik teljessé, olyan értéket adva ezzel az olvasó kezébe, amely méltó Ibsen nagy művéhez. -
-