• Chappy – Dzsessz-dobbal a világ körül

    0

    Nem életrajz, nem napló, nem útleírás, nem képzeletszülte regény és nem élmények és tapasztalatok rapszódikus riport-gyűjteménye ez a könyv, hanem mindezeknek mesteri kézzel és ízléssel kevert egyéni ízű coctail-je csillogó kristálypohárban, a háttérben a villanyfényes éjszakai élet a magas sajátos, önfeledt gondtalanságával, szerpentines pillanatnyi farsangjával, illúzióival és egyéni kis és nagy tragédiáival.
    Európa metropolisának, mulatóinak, a Riviera luxus-szállóinak, a felső tízezrek nyári és téli üdülőhelyeinek ragyogó élete, a közel és távol Kelet, a Csendes óceán pazar trópusi szigetvilága éjszakai dancingjainak, klubjainak és cercle-jeinek pezsgős és viszkis világa, flörtjeivel, romantikus és sokszor tragikus liezónjaival elevenednek meg ebben a könyvben, ám mind e mögött egy jószemű, világjáró jazz-muzsikus szívdobbanásai remegnek, egy muzsikusé, aki szerelmese művészetének.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Délmagyarország

    0

    A Délmagyarország 1910. május 22-én, vasárnap jelent meg először 64 oldalon, ezzel Magyarország egyik legrégebbi folyóirata. A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt. Lázár György Szeged polgármestere segített a lapindításban és a névválasztásban. A lap alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is. A lapot a Várnay-cég adta ki. A részvénytársaságnak volt egy korszerű nyomdája is, melyet Ligeti Jenő vezetett. A lap szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt. Bekötve: XIX. évf., 1-72. sz.

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Egy kis dadogás

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Egyedül Vagyunk 1943

    0

    Szélsőjobboldali társadalompolitikai és szépirodalmi folyóirat 1938. október és 1944. október között. Bekötve: VI. évf., 1-27. sz.

    30 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Éltem én is Árkádiában

    0
    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékkönyv

    0
    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Erdélyi szászok és magyarok

    0

    HA MŰVELT MAGYAR TÁRSASÁGBAN a velünk egy hazában élő németekre terelődik a szó, olykor atyai módon vállveregető vagy szelíden csipkelődő, de általában őszinte rokonszenvre valló megjegyzéseket hallunk. Mindenki szívesen eleveníti fel és ápolja tovább rokoni vagy baráti kapcsolatait a derék cipszerekkel, a nyugatmagyarországi hiencekkel, a dunántúli és bácskai „svábok”-kal, sőt még bánátiakkal is, akik a rangsor végére szorulnak. De mihelyt valaki az erdélyi szászokat emlegeti, a beszélgetés megakad vagy más hangulatba csap át.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Földrajzi zsebkönyv 1943

    0
    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Fouché emlékiratai

    0

    Joseph ​Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Francia szellem a régi Magyarországon

    0

    Két ország, melynek első találkozását egy korona pecsételi meg: pápa, korona és egy szent király – van-e égibb hármasság a középkori Európában? Rómához fordul Szent István s Róma trónján Sylvester ül, francia pápa. Akik szeretik a jelképeket és hisznek bennük, útmutatást és bíztatást láthatnak ebben a cselekedetben. Ez a pápa maga is Cluny szellemének letéteményese. A francia földön újjászületett vallásos gondolat épp akkor kezdi áthatni a középkort, midőn a magyarság már hajlik a keresztény hit felvételére. A pogány magyarok megtérése csak egy, a Cluny szellemében izzó Európa számára lehetett fontos és az első bátor hittérítők, németek és olaszok egyaránt Cluny tanítványai. Az első szent király vallásossága Szent Benedek szellemét valósítja meg s Cluny földjén, francia földön fogant meg az a gondolat, az a gyakorlat, mely a pogány magyarságot Krisztus egyházának tagjává emeli. A megtérő Magyarország Cluny fájának gyümölcse, s a gyermekéveit élő kereszténység a Kárpátok kebelében édes testvéreiként élő kereszténység a Kárpátok kebelében édes testvéreiként tekintheti a Chartres-i katedrális majdani megépítőit.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Füves könyv

    0

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gesta romanorum

    0

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Gyere velem András

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gyóni Géza ismeretlen versei

    0
    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Hazátlanok

    0

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • II. József

    0
    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Imádónak és imádottnak könyve

    0

    Szemlélődések az év minden napjára.
    Ramón Lull
    Valamikor nem volt kaland, melyben részt ne vett volna: forró katalán vére belehajtotta. Fiatal, mallorkai nemes fiú – 1235-ben született Palmában – az aragón királyi udvarban nemcsak lovagi ügyességet: kalandot és veszélyt is kitanult. Parlagon hevertette óriási tehetségeit, s ment a könyvek elől a vére után. Azt mondják, szenvedélyében egyszer még a templom hajójába is berobbant lovával… Ekkortájt kezdi üldözőbe fogni a Keresztrefeszített, látomásokban, jelenésekben. Ramón olthatatlanul beleszeret az Üdvözítőbe: ezentúl minden vérét, temperamentumát Neki fogja szentelni. Valódi-e vájjon ez az ő nagy változása, új élete? Kettős próbáját adja ennek: magányban és tevékenységben.

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Ismertető a művészi grafikához

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten rabjai

    0

    „János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakodalmakat. Meg is hívták a fejérváriak minden alkalommal. Egyszer azonban hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attólfogva János kertész nem volt többé víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. Egy őszi napon, mikor már vetkőztek a fák, leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa sárga leveleire. És magához intette a fiát. – Jancsikám! Ülj le ide elém, a gyepre. A fiú falevelet gereblyélt. Letette a gereblyét. Tizenkét esztendős gyerek volt akkor, pufók, mint a kulacs és borzas mint a pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyű munkára, aminőt gyerek bírhat. Iskolába nem járt. (Nem volt még akkor iskola Magyarországon, csak egy-két papi-iskola, de az se gyerekeknek.) Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel pislogatott reá. Az apja ünnepies hangjából érezte, hogy valami komoly beszéd következik. – Én már nem sokáig élek, – kezdte az apja azon a rekedt susogó hangon, ahogyan a mellbajosok beszélnek. – Érzem, hogy lehullok én is, mint a falevél.”

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • József nádor

    0

    A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK kegyelettel emlékezik JÓZSEF NÁDOR kir. hercegre, aki a bank alapítása körül lelkesen munkálkodott és az első részvényjegyző volt. Az ö emlékét vélte szolgálni az intézet, amikor elősegítette e mü meg­ jelenését.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kőszeg

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kultúra és varázslat

    0

    Az egész XVIII. század folyamán, sőt a legújabb időkig, egy bölcs mondás járta a pszichológusok körében. Eszerint az emberi természet mindenütt és mindig ugyanaz, következésképpen a nem civilizált ember és miközöttünk csupán műveltségi és fejlődésbeli különbség van. A filozófia hosszú időn keresztül ismételgette ezt az alaptételt, amelyet senki sem vont kétségbe, most azonban kételyeket táplál vele szemben s már nem tartja oly vitathatatlannak, mint amilyennek azelőtt hitték. Tantételek terjednek el s erőteljesen szembeszállnak vele. Valóban, a hagyományos elmélet mintha helyt adna egy tételnek, amely csaknem gyökeresen ellentmond neki. Úgy látszik, itt az ideje, hogy pontosan vessünk föl egy problémát, amely nemcsak elméleti jellegű, hanem súlyos gyakorlati kérdésekhez vezet. Az előszeretettel idézett és sajátosan filozófiai tétel horderejét nem kell túlbecsülnünk. Akik hirdették, nem vizsgálták meg közelről és tudományosan azt, amit «vadember»-nek neveztek. Tételük bizonyos mértékben szükségszerű következménye a fél-cartesianus racionalizmusnak, amely több mint egy évszázadon keresztül számtalan formában telepedett rá a magát szabaddá tenni kívánó gondolkodásra. Ekkor még nem is sejtették a probléma nehézségeit. Még ha homályosan láttak is valamit, egy csapásra megoldották, egyszerű módon. A civilizálatlan emberre vonatkozó megjegyzések egyébként közvetettek csaknem valamennyi könyvben, amelyekre célzunk. Olyan vizsgálódásokkal kapcsolatban bukkannak fel csupán, amelyek nem annyira a civilizálatlan emberre vonatkoznak mint inkább az európai társadalmakra.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Lányaim

    0

    Az egyke körül sok cikk, tanulmány orvoskodott már. Ennek a könyvnek a szerzője más módját választotta a gyógyításnak. Nem rémít és nem prédikál: egy sok gyermekes családba vezet be, a magáéba, a gyermek utáni vágy édes mérgét terjeszti játékosan komoly írásaiban. Az első tanulmány hét éve készült. 1936. újévére akarta a lányait „leamatőrfilmezni”, a múló lárvát, melyet a gyermeki fejlődés ledob, az emlékezetnek megőrizni. Azóta időről-időre elkészíti a maga családi képét. A kislányok az egyiken költőket olvasnak, másodszor arcvonásaik titkát kutatja az ősök melléjük helyezett fényképén; a családban műtét van, egy gyermeknek beszédre nyílik a szája; a háromhónapos bölcsőjében az egész élet ott hullámzik. A családból egy kis laboratórium lett. Az apa – aki művész, orvos és tanár is – lányaiban az élet retortáit figyeli s „kisérletezni” hívja a fiatalokat.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Lármafa

    0
    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magam helyett I.

    0

    Az életrajzi regények nagy virágzásában Németh László tanulmányt írt az életéről. Olyasformán hajol most a maga élete fölé, mint nemrég megjelent kötetében, a Lányaimban gyermekei világára. Itt is az élet örök titkait keresi: Hogy vergődik az ember az öröklésadta ekén: a szülői tulajdonságok organikus egyesítésén; hogy határozza meg férfipályáját első gyermeki mítosza; hogy tudatosodik benne, óriási kerülőkkel, az a társadalmi réteg, amelyből ered; hogy függ össze sorsával és szervezetével magyar problematikája; hogy üt ki egyházon kívül nőtt lelkén fokról-fokra az ember Vallásos természete. Németh László új könyve – a Magam helyett – a tudós számára lelőhely; a nem tudós számára azonban több annál; – önön nemességünkre: bátorítás.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Futár 1943 III. negyed

    0

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Futár. 1943/IV

    0

    Rajniss Ferenc lapja. Megjelent 1941 és 1943 között. Bekötve: III. évf., 41-53. sz.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar statisztikai zsebkönyv. 11. évf. (1942)

    0
    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyarország hadtörténete

    0

    Magyarország hadtörténete a honfoglalástól az I. világháborúig.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem