Nagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 68. évf., 197-221. sz.

Mikor a Pest első számát átnyújtjuk az olvasónak, szeretettel üdvözöljük. Az ezeréves történelmi múltra támaszkodó és évszázados hagyományai fölött aggódva őrködő Magyarország és az életerőtől duzzadó fiatal főváros továbbépítésének örök feladatát kívánjuk szolgálni. A magyar nemzet legnagyobb ereje és legfőbb fegyvere az igazság, éppen azért egy magyar napilapnak az a kötelessége, hogy a magyar élet minden jelenségét, a magyar kérdések felvetődését és megoldását, az ország súlyos és derült napjait, sorsalakító, folyton változó arculatú korunk nagy politikai összefüggéseit, a külföldet és az országot, Európa és a Dunamedence sorsát, s mindezekkel szerves összefüggésben a magyar közélet minden területét aggódó figyelemmel vizsgálja. Politikai napilap létét csak az igazolhatja, ha ezeknek a legmagasabb érdekeknek szemmel tartásával nyíltan és őszintén bírál mindent, ami az ország közéletében történik, és mindenkit, aki a nemzet sorsának intézésébe beleszól. Bekötve: a teljes II. évf., 1-25. sz.

Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.