-
-
A magyarság bölcsőjénél
0Előszó
Ez a mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzője elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradtságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály úr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai szempontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revizióját, természetesen anélkül, hogy az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetet. Vámbéry Rusztem. -
-
Magyar középkor
0Ez a kötet különböző helyeken – a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi s más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emkében stb. – különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. Valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tekintetben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is.
-
Régi magyar asszonyok
0Takáts Sándor tanulságos és egyúttal szórakoztató írásaiban megsárgult levelek, elfeledett dokumentumok alapján rajzolja meg egy-egy nagyasszonyunk portréját, szívesen idézve föl udvartartásukat, házuk életét. Kanizsai Dorottya, Bánffy Kata, Fánczy Borbála, Wesselényi Anna leveleiből a 16-17. század szokásairól – a kertészkedéstől a befőzésig, nemeslányok nevelésétől a fényes esküvőkig, a szorgos otthoni munkálkodástól a királyi udvarban tett látogatásokig – sok mindent megtudtunk, de ezek az írások tudósítanak arról is, milyen hányatott volt a sorsa Zrínyi Ilonának vagy Koháry Juditnak, hogyan éltek Zrínyi Miklós lányai, Margit, Dorica és Kata.