-
-
-
-
-
-
Angolok a déli sarkvidéken
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években II.
0Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Írta Görgey Arthur. (kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852) Fordította németből id. Görgey István. Második kötet. Egy függelékkel. II. kötet
-
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. 1-2.
0A német nyelvű eredeti kiadás 1852-ben jelent meg Lipcsében
-
-
Japán
0Előszó.
1900 elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak, kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben, magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkopszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége.
Amit a három év alatt ott a hely szinén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyujtom most e kis könyvben hazám ifjúságának.
Budapest, 1904. november havában. -
-
-
-
-
Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya
0Nemzetünk honfoglalás előtti múltjára, rokonaira meg őshazájára való visszaemlékezés a keresztény hitre áttérés óta számított két évszázad után egészen feledésbe merült. Pogány rokonainkat IV. Béla királyunk trónra lépte előtt kezdették kutatni. A kezdeményezés dicsősége a pogányok hittérítésével különösen foglalkozott domonkos szerzeteseinket illeti meg. Magát a latin Ungaria-Magna azaz Nagy-Magyarország kifejezést a fölfedező Julián magyar domonkos szerzetes hozta forgalomba a perutini püspökhöz Kr. u. 1237. írt levelében,1) utána pedig rendtársa, Rikárd, a Nagy-Magyarország dolgáról2) czímű útleírásban, még pedig a Volga folyam melléki őshazánk elnevezésére. Mindkét okmány diplomatikai hitelessége dr. Fraknói és Fejérpataky szakértőink kinyilatkoztatott meggyőződése) után befejezett dolog; azonfelül Nagy-Magyarországnak magyar domonkosok által történt fölfedeztetéséről a XIII. évszázadban kelt hét latin kútfő tanúskodik, úgymint: 1. Egy magyar püspök) Kr. u. 1241 esztendőben azt írta a párisi érsekhöz, hogy a domonkos és minorita szerzeteseket, a kiket IV. Béla, Ungaria királya, keletre küldött, alkalmasint a Mordvánok ölték meg, a miatt nem lehet hallani semmi új hírt a Tatárokról.
-
-
-
-
Smokkék, apró komádiák a Smokk-család életéből
0Ezek az apró komédiák, amelyeket ebben a kötetben összegyűjtöttem, nem egészen költöttek. A szereplőik itt élnek közöttünk, nem is egy személyben, hanem szinte megszámlálhatatlan sokaságban. Abban a lipótvárosi bérházban, a melyben a gyermekkoromat töltöttem, minden emeleten lakott egy-egy Smokk család; az egyik emeleten – nem tudom már a másodikon-e, vagy a harmadikon? – kettő is. A nevük külömböző volt, de a karakterük egyforma: a börzeáner papa, a rövidlélegzetű, zsörtölődő mama, a rakonczátlan gyermekek és a jámbor nevelő minden emeleten ugyanaz volt és – csodálatosképen, – ugyanaz még ma is. Én tehát csak lefotografáltam a tiszteletreméltó Smokk-családot és másoltam azt, a mit annyiszor hallottam. Az olvasó pedig bizonyára ráösmer majd Smokk-papában, Smokk-mamában, Ricsiben, Viliben, Bellában és a nevelő úrban jobb, vagy baloldali szomszédjaira, ráösmer majd az apró házi perpatvarokra, a melyeket napról-napra hall, és amelyek a mulatságos voltuk mellett sem minden tanulság híján szűkölködik.
-
-
-