El kell ismerned, Amador, ezt a könyvet mi mind a ketten egyformán kerestük egymásnak. Persze, mint mindig, most is az átkozott körülmények kényszerítettek rá bennünket. Ami a bűnrészesség rám eső felét illeti, én az Etikáról Amador fiamnak című könyvem utolsó fejezetét (emlékszel, amelyikben etika és politika kapcsolatáról esik szó) azzal az ígérettel merészeltem zárni, hogy a későbbiekben majd beszélünk még a világ szervezettségét és szervezetlenségét érintő dolgokról – egy másik könyvben. Ami pedig a körülményeket illeti… ez is meglehetősen kézenfekvő, hiszen a neked szánt etika dicséretesen jól fogyott, márpedig ez mindig arra sarkallja az embert, hogy újból engedjen a kísértésnek.