A ​szerző, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1962-ben egy Árpád-kori magyar falu tervszerű feltárását kezdte meg Tiszaeszlár határában. Az 1241. évi tatárjárás korában elpusztult falu élete a honfoglalás korában kezdődött. Az ásatás célja elsősorban az volt, hogy a megtelepedés folyamatára és a korai településviszonyokra fényt derítsen. A feltárásokon gazdagon bontakozott ki a falu képe: házak, műhelyek, gazdasági építmények, árkok stb. kerültek elő. A változatos tárgyi emlékanyag közvetlenül vallott a lakosság mindennapi életéről.
Ásatás közben derült ki, hogy a középkori falu területe évezredekkel korábban is lakott hely volt. Egy bronzkori település maradványai és egy III-IV. századi császárkori falu emlékei is feltárásra kerültek. Ez utóbbi az első nagyobb ilyen korú ismert településrészlet az Alföldön.