-
-
Az Üstökös [1. évf.] [1. köt.] (1858) 1-19. sz. (augusztus 21.-december 25.) ; [2. évf.] [2. köt.] (1859) 1-18. sz. (január 1.-április 30.) [egy kötetben]
0Az első évfolyam teljes éa a második évfolyam első kötetét tartalmazza. Lakatos 4293. (1997)
-
Az Üstökös. 21. évf. (1878) 1015-1063. sz. (január 27.-december 29.)
0Az Üstökös korai magyar humoros időszaki lap volt (a Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten. Több mint 70 éven át jelent meg, utolsó lapszáma 1918. november 12-én került kiadásra.
-
Az ütenyirás elméleti és gyakorlati tanmódja, az általam nyilvános és magánoktatásnál követett eljárás szerint
0Hiány: 2 mintafüzet
-
-
Balaton
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
-
-
-
-
Borsszem Jankó. 3. évf. (1870) 105-156. sz. (január 2.-december 25.) [Hiány: 105., 110., 119., 130., 132., 146. sz.]
01868. január 5-én jelent meg a legnépszerűbb dualizmuskori élclap, a Borsszem Jankó első száma, mely Ágai Adolf főszerkesztő gondozásában került az olvasókhoz. Művészi igényű karikatúráival, szatirikus írásaival a Borsszem Jankó fennállása első fél évszázadában több mint kétezer fős olvasótábort toborzott magának, csökkenő népszerűséggel pedig egészen az 1938-as esztendőig fennmaradt.
-
Brevis notitia Fundationis Theodori Koriathovits, olim ducis de Munkács, pro religiosis Ruthenis Ordinis S. Basilii Magni in monte Csernek ad. Munkacs, anno MDCCCLX factae. 1-3. [egy kötetben]
0A munkácsi bazilita kolostor és a munkácsi görög-katolikus püspökség történetének forrásmunkája. A rézmetszű címképmetszet Koriatovics Tódor podóliai fejedelmet, a munkácsi vár alapítóját ábrázolja. A menekült litván herceget Zsigmond király fogadta be.
-
-
-
-
-
-
-
Csángók
0Az idegek pezsdülése, ami néhány éve a keleti, erejét vesztett, legyöngült magyarság meglátogatására és kutatására vitte az embert, újból és újból felhevítette az agyát s megfeszítette akaraterejét, tennivágyását a széleken elszóródott, elomlott magyarok érdekében. Az újabb világháború kitörése csak növelte lelki feszültségét: teszünk-e valamit népünk erejének, sorainak megsűrítésére, szegényeinek megörvendeztetésére, elhagyottainak, elárvult, elbitangolódott, messzekerült tagjainak a megkötésére, hozzánk kapcsolására a nagy tülekedésben, melyben minden életrevaló, feltörő, ruganyoslelkű nép, fokozott igyekezettel kell, hogy keresse, erőszakolja, kényszerítse maga számára a jobb életet.
Az ember, sajnos, nem származtathatja át mindenkire azt a fiatalságot, energiát, optimizmust, melyet a lelkében a fajtája tulajdonságaként, várakozásaként érez. Hogy tegyen hát a fajtája érdekében, hogy segítsen a keleti határainknál látott, elkallódó népünkön, hogy járuljon hozzá egy súlyos magyar kérdés megoldásához? -
-
Daktiloszkópia
0Részlet a könyvből:
Személyazonosítás a múltban és ma
A SZEMÉLYAZONOSÍTÁS KÉRDÉSE hosszú évszázadok óta foglalkoztatta a rendészeti szerveket. E kérdés megoldására a kutatás olyan egyéni, meg nem változtatható sajátosságok felismerésére irányult, melyeknek alapján kétségtelenné válik a személyek pontos azonosítása. Mielőtt az ujj nyomatokat és a személyazonosítás ma használt egyéb módjait (fényképezés, testmérés, személyleírás) személyazonosításra felhasználták volna, a homlokra, vállra, s a test különböző részére sütött bélyegek, különböző testcsonkítások, hajlevágás, tetoválások, végtagcsonkolások, a nyakra kovácsolt fémgyűrűk szolgálták a felismerést. A személyazonosításnak ezeket a minden emberiességet nélkülöző, kegyetlen eszközeit az osztálytársadalomban az elnyomás és kizsákmányolás, az osztályharc egyik eszközeként használták fel az uralkodó osztályok. -
-
-
-
-
-
-
-
-
Egyéni napló, vezeti Müller Imre. 750. N.L.K. Cs. Cs. Rákóci raj.
0Egy kéz által, nagyon gondosan vezetett cserkész napló 1940. jan. 22 és május 12. között. Minden szöveghez díszes iníciálé, kis térkép, térképjelek, vázlat, liliom és rajz tartozik. Müller pajtás résen volt, szép munkát végzett a Diósgyőr-Vasgyár kötelékébe tartozó cserkészcsapatban. A dokumentum annyira részletes és láttató, hogy filmet lehetne forgatni belőle. A csapat sorsa 1948 augusztusában ért véget Csongrádon, „beleolvadt” a Petőfi Sándor úttörőcsapatba.