-
-
-
A női testkultúra új útjai. 119 ábrával a szöveg között és 35 képpel 16 táblán
01 000 FtAz Előszóból: Mikor tizenhat évvel ezelőtt a testnevelés munkáját elkezdtem, a női testkultúra nálunk még ismeretlen terület volt. Kevesen tudták felfogni az érte folytatott harc jelentőségét, sokkal többen voltak azok, akik lemosolyogták vagy különcködésnek deklarálták. Ma már másképpen állanak vele szemben az emberek. A női testnevelőintézetek évről évre gyarapodó száma bizonyítja, hogy kezdenek tisztába jönni a kérdés fontosságával. Szeretném, ha ez a könyv hozzásegítené a még kétkedőket is annak belátásához, hogy csak az egészséges és széptestű nő lehet egész ember és hogy csak helyes testkultúra alapján nevelhetjük fel az új asszonytípust, aki mint élettárs, mint anya, mint nő és mint ember egyaránt megállja a helyét.
-
-
-
-
-
-
-
-
A régészet regénye
01 500 FtRitkán sikerül ilyen megnyerő módon összehangolni egy tudományos történet gazdag tényanyagát eleven, érdekes és vonzó stílussal. Erre az igen nehéz feladatra vállalkozott Ceram, amikor regényében” lebilincselő módon hozza közel a ma emberéhez az elmúlt két évszázad kiemelkedő régészeti munkáját és eredményeit. Nem kevesebbre vállalkozott a szerző, mint időben 5000 évet, térben négy kontinenset végigszáguldani az ásók nyomában, feltárni az archeológiai felfedezések történetét, melyek mögött felsorakoznak a lángeszű dilettánsok, a nagy koncepciójú kutatók, a hangyaszorgalmú szobatudósok óriási erőfeszítései, apró, szívós és kitartó munkái. Az olvasó mintegy szemtanúkén: kísérhetí végig az egyes feltárások izgalmas mozzanatait, az újabb felfedezések kísérletezéseit, az egyes kutatók nem mindennapi történetét.
-
-
-
-
-
-
A skythák
01 000 FtA századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
-
-
A sumír-magyar rokonság
02 000 FtBobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünő ered- ménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar Östörténelem” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kuta- tások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelem- ből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki „Ötezer év távolából” c. müvében megirta a sumír nyelvvita történetét, a nemzet- közi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydijjal jutal- mazta. A sumir-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
-
A szabadságharc csatái 1848-1849
05 000 FtGracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története című művének 1894-98-1 kiadásából válogatta Pollák Dénes. A mellékletként közölt okmány és a falragaszok a HADTÖRTÉNETI MÚZEUM és a HADTÖRTÉNETI LEVÉLTÁR anyagában található eredetiek hasonmásai. A kötet elején a színes műnyomat THAN MOR vízfestményéről készült. A címlap és a díszítő rajzok SZECSKÓ TAMÁS munkája. Az arcképeket korabeli képmások után TEDESCO ANNA, a metszeteket egykorú lenyomatok után, és a térképeket BOKROS FERENC rajzolta.
-
-
-
-
-
-
-
-
A tarcali káplán sírhantja
0600 Ft„Ott nyugszik a pásztor a nyája között” – ez a sírfelirat olvasható Szerednyei János áldozópap szerencsi jelképes sírján. A fejfa az Úrjézus töviskoronás fejét ábrázolja, alatta pedig János fényképe látható örök mosollyal az arcán. Ez a mosoly, ez a lelki derű életében mindig ott ült az arcán. Pedig kint, a donyecki szénbányák kínkeservei között lett volna épp elég alkalom és mód arra, hogy eltűnjék róla örökre. Ezzel a derült mosollyal temettük el egy szál gyertya világánál az esti homályban, szenvedésünk utolsó évében, amikor már azt reméltük, hogy keresztutunk utolsó szakaszához értünk és hazajövünk. Én erősen meg vagyok győződve arról, hogy János mártírhalála kellett ahhoz, hogy mi, akik még életben maradtunk, hazajöhessünk. Hogy Ő ott maradt, ha nagyon gondolkodom, nem is lehetett másképp. Hiszen azért jött ki önként, hogy hívei keresztjét átvegye. A nyáj soha, még a temetőben se maradjon pásztor nélkül.
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
