-
„Élni akarok”
0A tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
0A búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
-
-
-
-
-
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
A férfi és ruhája. Kézi könyv az öltözködési elegántiáról, a ruha viseléséről és gondozásáról
0Ez a kis könyv uraknak szól, különösen ifju uraknak. Benne foglaltatik a ruhák beszerzésére, viselésére és rendbentartására vonatkozó összes tudnivaló. Beavat az öltözködés művészetébe. Megtanit a nyakkendőkötés minden módjára. Ismerteti az elegantia eszközeit, a dívat szabályait és az öltözködési kodexet. Elvezeti a vőlegényt az eljegyzéstől a nászutig. Megmondja, hogy toilette dolgában mi „nem szabad” és mert a változó divatot nem érinti, tartalma elévülhetetlen.
-
-
-
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
-
-
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése
0Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták” be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? – nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen le-írásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.
-
-
-
-
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig
0A szerző (1858–1924) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár. 1908. április 30-án került be a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé, az elhivatottan végzett, nagy forrásanyagot feldolgozó munkájának, valamint a közép- és újkori magyar egyház- és oktatástörténet, illetve a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának kutatásában elért tudományos eredményeinek érdemeként.