-
Rockszámla
01 000 FtTizenöt-huszonegynéhány évnyi ismeretségek alapján ültünk le a szakma legjelesebbjeivel. Számukról csak annyiban lehet vitatkozni, amennyiben még többen vannak. Amiről beszélnek, velük történt, olyan felnőtt emberekkel, akiket az ország ismer, s akik az életüket tették fel egy reménykeltő ügyre. Milliók számára egyedül ők jelentették a kultúrát, s így váltak ismertté. A rockzene magyar személyiségei, számtalan eredménnyel és díjjal. Letéteményesek. Véleményük perdöntő, annak ellenére, hogy a dologról mások mit is gondolnak, vagy állítanak…Mert véleménye lehet bárkinek, de valaki közérzetét más nemigen fogalmazhatja meg. Talán csak magyarázhatja…
-
-
Római művészet
01 500 FtMa is, szokott pályáinkon járva, nemegyszer találkozunk a római művészet emlékeivel; elég, ha az óbudai amfiteátrumra, az aquincumi ásatásokra, Szombathely vagy Tác néhány éve feltárt gazdag római anyagára gondolunk. A római birodalom és a római művészet egészéről azonban sokunknak csak kusza és hiányos képe van. Castiglione László kézikönyve lényegében egy ismertnek hitt világ igazi ismeretével ajándékozza meg az olvasót, amikor a római művészet kezdeteit, gyökereit, eszményeit és rendeltetését történeti kialakulásában és fejlődésében igyekszik megmutatni. Az i. e. IV. századtól az i. sz. IV. századig rajzolja meg a római művészet történetét, és mutatja be legfontosabb, páratlan szépségű emlékeit. Castiglione a művészetet a történelem, a társadalom és a római ember gondolkodásmódjának összefüggésében szemlélteti és értelmezi. Számos emléken mutatja be a racionális és gyakorlatias római ember építőtechnikáját és építőművészetét, nagyvonalú és fölényes szellemű portrészobrászatát és bravúros technikájú, „modern” felfogású csendélet- és tájképfestészetét. Könyvének gerincét az I. és II. század, tehát a „klasszikus” római művészet alkotja: Itália és a birodalom fénykorának legtipikusabb művészeti jelenségei; művének utolsó fejezete pedig a késő római művészet kialakulását, a birodalom válságtüneteit ismerteti. Ebben a részben, éppen a megrendült világkép és az elvesztett stíluseszmény kapcsán, már olyan kérdéseket vet fel, amelyekre majd csak a sorozatnak egy másik kötete adja meg a választ. A szöveghez részletes időrendi táblázat kapcsolódik, mely Róma történelmének és művészetének legfontosabb eseményeit, illetve alkotásait tartalmazza. A csaknem 200 illusztráció, köztük 8 színes, változatos és élményszerű képet nyújt a bemutatott korszakról.
-
Római napló
0750 FtTöbb mint harminc éve annak, hogy Genthon István e sorokat papírra vetette. Ez a harminc év nagy változásokat hozott a világ folyásában, és Róma arculatára is rányomta bélyegét. Sok minden más lett azóta, ma egyet-mást talán maga a szerző is másképp látna, de ő az akkori Rómát mutatta be, egy akkori lakója szemével, és éppen ez adja meg írása hitelességét, semmi mással nem helyettesíthető, semmi mással nem pótolható varázsát. Ennek köszönhetjük, hogy könyve egyszerre ad képet a 30 év előtti magyar szellemi élet egyik legkiválóbb alakjának gondolkozásáról is.
-
Római terasz
01 200 FtSzőnyi István festőművész lányának új kötete a Rómában Triznya-kocsma néven működő irodalmi szalon történetét meséli tovább és egészíti ki újabb fontos fejezetekkel. A kötet első része korabeli naplójegyzetek segítségével megírt páratlan dokumentum férjével, a kiváló akvarellista Triznya Mátyással történt emigrálásukról. A második rész az 1999-ben megjelent nagysikerű A Triznya-kocsma. Magyar sziget Rómában című memoár folytatása.
-
Rommel
01 800 FtErvin Rommelről, a Sivatagi Rókáról, a II. világháború német mintahadvezéréről – akárcsak valamennyi német háborús személyiségről – nehéz objektív portrét rajzolni, Ralf Georg Reuth, neves német történész mégis erre tesz kísérletet olvasmányos, de gondos kutatásokon alapuló életrajzában. Rommel tipikus tagja volt annak a nemzedéknek, amely tele lelkesedéssel és a győzelem biztos tudatában harcolt az első világháborúban és amelynek lelkén gyógyíthatatlan sebet ütött a „tőrdöfés”, a váratlan békekötés. A nagypolitika, a stratégia, a világháború valódi céljait végzetesen félreértő, naivságig gyanútlan hadvezért ismerhetünk meg a tábornagy személyében, aki újszerű, hol zseniális, hol félresikerült elképzeléseivel, az alkalmazott meglepetés-effektusokkal hihetetlen sebességgel hágott mind feljebb a katonai ranglétrán. A propaganda, a reklámipar első igazán jelentős „imázsépítése” is az ő nevéhez fűződik, a Goebbels-féle propagandagépezet ugyanis lassanként a német erő és győzelem szinonimájává tette az egyre jobban elkomoruló szemléletű Rommelt, hogy ezáltal is elterelje a német lakosság figyelmét a tragikus orosz hadjáratról. A Führerért gyermekien rajongó és mellette végsőkig kitartó Rommelt végül éppen bálványa kényszeríti arra, hogy önkézzel véget vessen életének. A legendák Rommelének időszaka azonban még csak ezután kezdődik.
-
Röptében a nagyvilág körül
015 000 FtMessze messze Rocky Mountainsban találkozott néhány évvel ezelőtt egy utazó egy franczia lelkészszel, a ki hófehér haja daczára kedvtelésből járta be a világot. Az utazó ezt különösnek tartván, kérdé, hogy az öreg urat mi késztette arra, hogy ily előrehaladott korban oly messzire letávozott szülőföldjéről? „A dolog nagyon egyszerű”, felelé a lelkész, „fél évvel ezelőtt közel voltam a halálomhoz. Egy éjjel álom borult a szememre és lelkem előtt csodás álomkép jelent meg. isten előtt álltam, a ki így szólt hozzám: „Fiam, hogy tetszett neked az a pompás világ, a melyet lakhelyül adtam neked?” – Hallgattam, mert tényleg nem voltam képes a kérdésre felelni. Lehetségesnek tartja ön ezt? Én, a ki teljes ötven évig csak „egy jobb világról” prédikáltam hiveimnek, ne néztem volna meg soha ezt a mi világunkat? Fölébredve álmomból, fogadást tettem istennek, hogy a betegségből felgyógyulva, legalább néhány hónapot áldozok arra, hogy műveit megnézzem és megbámuljam. Most itt vagyok és – körülutazom a nagyvilágot.” Persze nem mindenkinek adatott meg, mint a mi franczia lelkészünknek, hogy az egész világot körülutazhassa, de hála a modern művészetnek az utazásra képek és a fantázia segítségével azok is képesek, a kik odahaza a röghöz vannak kötve…
-
Rugonfalva az idő múlásában
03 000 FtBoldog izgalommal vettem a hírt: engem ért az a megtisztelő feladat, hogy előszót írhatok Rugonfalva monográfiájához. Amikor megkaptam a kéziratot és olvasni kezdtem, arra gondoltam, mit lehet ilyen csodálatos „bevezető gondolatok” elé írni, hiszen ennél őszintébbet, szebbet nem sokat olvastam. Róza néni soraiban minden benne van. Engem Rugonfalváról családommal a sok változás – ami azt a korosztályt érte, aminek én is tagja vagyok nyugatabbra vezetett. Rám is, de mindenkire, aki ezt az utat volt kénytelen bejárni, érvényesek a Székely Himnusz második versszakaszának sorai: „Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján, legyen sorsunk jó, vagy mostoha” – azért székelyek vagyunk, és maradunk örökre rugonfalviak. Nekem ma nincs nagyobb ünnep, élmény annál, ha otthon lehetek! Az ősi templom, a sáros kis utcák, a Nyikó, az emberek, a barátaim mind ide kötnek. A temetőben őseim és apai barátom alussza örök álmát, akikre Isten áldását kérem! Alig múlt egy éve, hogy elhatároztuk, egyesületet hozunk létre Rugonfalva javára, és 2003. október 4-én hivatalosan is megalakult a Pro Rugonfalva. Több hittel, mint pénzzel indultunk jót cselekedni falunk javára. 2004 húsvétján, egy hűvös délután az ősi templomunk kertjében úgy döntöttünk, az első komoly lépésünk a falu monográfiája legyen. Meg kell őrizni mindent a jövő számára, amit még tudunk. Felkértük Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália nénit, hogy ezt a nagyon nehéz, mindenre kiterjedő munkát elvállalja. Róza néni olyan művet alkotott, ami nevét örökre halhatatlanná tette, és tiszteletet kell, hogy ébresszen mindenkiben, akinek ez a föld, a mi falunk fontos voh, fontos és fontos lesz. Köszönet érte mindnyájunk nevében!
-
-
Spanyolország története
02 000 Ft„A Spanyolország és Magyarország közötti ‘történeti tér’ az idők során sokat változott. A középkor évszázadaiban az aragón-magyar dinasztikus házasságok és a Szent Jakab útján járó magyar zarándokok egy hozzánk közeli Hispániáról tudósítanak, ahogy a közösen vívott törökellenes harcok is. Később azonban az Európa peremére szorult spanyol és magyar állam fényévekre távolodott el egymástól, elfelejtvén még a múlt közös pillanatait is. Aztán, a több évszázados szünet után, a rendszerváltást kezdő Közép-Kelet-Európa kezdte újra felfedezni és modellként tanulmányozni a spanyol demokratikus átmenetet: az 1975 utáni gyors, sikeres, békés és toleráns átalakulás jellegzetességeit. A spanyolországi turizmus fellendülése, a spanyol történelem, kultúra és nyelv iránti érdeklődés erős növekedése – napjaink tapasztalata. Az 1992-es esztendő ezt az érdeklődést erősítette meg. Nem Amerika felfedezésének 500. évfordulójára gondolunk elsősorban, hanem az 1992-es sevillai EXPO-ra, és a barcelonai olimpiára. S annak is megvan a maga jelentősége, hogy Magyarország Európához való csatlakozásának egyik legfontosabb állásfoglalása is Madridhoz kötődik: 1997-ben a NATO-csúcs itt döntött hazánk felvételéről.”
-
Stájerország
01 200 FtStájerország Idegenforgalmi Hivatala, legkedvesebb vendégeivel, a magyar közönséggel szemben érzett tisztelete jeléül, uj, magyar átdolgozásban bocsátja ki „Stájerország nyaraló”, fürdő- és gyógyhelyeinek ismertetőjét”. Az útmutatóban az egyes helységek ábc sorrendben, tengerfeletti magasságuk, valamint egyéb közérdekű adatok, mint vasútállomás, autóállomás, posta, orvos, gyógyszertár, fürdő- és sportlehetőségek, szállodák, vendégfogadók, penziók, konyhás és konyhanélküli privátlakások feltüntetésével lettek felsorolva. Stájerország nyaralóközönségének részletes tájékoztatása végett, ezen útmutatóban a szobaárak, étkezési árak a teljes penzió árai, valamint az élelmiszerek piaci irányárai is fel lettek tüntetve. Külön fel van említve azonkívül minden helységnél, hogy részletes felvilágosításért kihez kell fordulni. Levélbeli érdeklődésnél ajánlatos nemzetközi válaszbélyegutalványt mellékelni. Kérjük a Magyar Közönséget, fogadja szeretettel ezen első magyarnyelvű útmutatónkat.
-
Stefánia – Császárnőnek szántak
02 500 FtMiért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát – a maga igazságát! – közzétegye. Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette. A kortársak emlékei szerint az igazi megrendülést számára nem Rudolf elvesztése, hanem halálának a módja okozta. Részegen végzett előbb a szeretőjével (ez valójában gyilkosság), majd magával – mindennek egy majdnem császárné szemszögéből volt valami végletesen alantas, kispolgári, méltatlan karaktere. Ilyesmit érezhetett Ferenc József császár is, amikor állítólag azt mondta a fiáról: ?úgy halt meg, mint egy szabó?. Ehhez társult, hogy anyósa és apósa éreztették vele: felelősnek tartják Rudolf tragédiájáért. Az idő múlása sem hozott igazi lelki megnyugvást, mert a kialakuló mítosz is fölébe kerekedett: egyenesen ?szerelmi regényt? formált a történetből, amelyben ő a megcsalt feleség nevetséges szerepébe szorult bele, miközben saját magát érezte az igazi áldozatnak, hiszen ő lehetett volna a korabeli Európa második leghatalmasabb területű birodalmának legelső asszonya, császárnéja! Vajon mit szólt a memoárhoz Lónyay Elemér, Stefánia második férje? A tartalmas és személyes, míves szöveg varázsa nyilván megfogta őt is, és még inkább azt kívánhatta, hogy az írással az asszony immár azt a mélyebb, lelki célt is elérje, amelyért valójában tollat fogott: hogy végképp elszámoljon – kimondom a szót: leszámoljon – a halottal, aki éltében-holtában annyi igazságtalannak érzett bajt és bánatot okozott neki. (Csorba László)
-
Szabadkőművesség a XX. században
0850 FtKülönös rítusaival, jelképrendszerével tudatosan a titokzatosság homályába burkolózott a több évszázados múltra visszatekintő szabadkőműves mozgalom. Egyes időszakokban, főképp Európa polgári átalakulásának periódusában jelentős befolyása volt a kontinens közéletére, politikájára. Tagjai sorában olyan történelmi személyiségek nevét is megtaláljuk, mint Voltaire, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos vagy a közelmúltban Ady, Einstein, VI. György angol király, Franklin D. Roosevelt, Eduard Benes stb. A tanulmány szerzője rövid történelmi visszapillantás után főként azt vizsgálja, hogy milyen társadalmi bázisra támaszkodva élt tovább a mi századunkban a mozgalom, milyen elvek alapján működött, milyen szerepet játszott a két világháború közötti évtizedek politikai életében. A kötet jellemzi az angol, francia, olasz stb. szervezeteket, és először nyújt kimerítőbb tájékoztatást a magyarországi szabadkőművesség tevékenységéről. A szabadkőművesség pozitív vonásai, antimilitarista, antiklerikális, a fasizmussal, fajüldözéssel szembeforduló állásfoglalása mellett liberális, kispolgári, filantróp mozgalom maradt, mely a második világháborút követő új történelmi feltételek között mindinkább anakronisztikussá vált.
-
Szántódpuszta és környéke szájhagyománya
0600 FtA Szántódi Füzetek előző számaiban elsősorban a puszta és környéke történetével, irodalmi, művészeti hagyományaival foglalkoztunk. E kötetünkben az itt élt és dolgozott uradalmi cselédek és mesteremberek népi kultúrájának emlékeit gyűjtötte csokorba a szerző.
-
Székely Bertalan mozgástanulmányai
01 600 FtA kiadvány megjelent a Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992. március 20. és április 18. között megrendezett, azonos című kiállítás alkalmából.
-
Szent Demeter – Magyarország elfeledett védőszentje
01 800 FtTisztelete az egész görög és szláv világban elterjedt, és rendkívüli népszerűségre tett szert. Azt azonban ma már szinte senki sem tudja, hogy a bizánci egyház nagyvértanúját a középkorban évszázadokon át Magyarország védőszentjeként tartották számon, s október 26-i piros-betűs ünnepnapja – az Árpád-ház szentjeihez hasonlóan – a középkori magyar egyházi hagyomány egyik legjellemzőbb sajátossága. A négyszerzős tanulmánykötet Demeter magyarországi tiszteletének monografikus feldolgozására tesz kísérletet, s megpróbál választ találni arra a kérdésre, mi köti a szentet oly szorosan Magyarországhoz, hogy egészen a 19. századig a magyar szentek között tartották számon. A kultusz hazai emlékanyagának részletes elemzése során a magyar középkor elfeledett emlékei tárulnak fel. Megismerjük a szent Árpád-kori eredetű legendáját, annak késő középkori latin és magyar, prózai és verses feldolgozásait, illetve a vértanú tiszteletére íródott, hazai eredetű egyházzenei emlékeket is. A művészettörténeti vizsgálatok nyomán számos eddig ismeretlen, Demeterrel kapcsolatos képzőművészeti emlék kerül újra napvilágra, és bepillantást nyerhetünk a szenttel kapcsolatos néphagyományba és népi szövegekbe is. Szerkesztette: Tóth Péter.
-
Szentírás, hagyomány, reformáció
03 000 FtMa már a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a reformáció története nem tárgyalható sem szűkre szabott időbeli, sem felekezeti keretek között. A téma egyike azon kutatási kérdéseknek, melyek együttműködésre késztetik a középkor és a kora újkor kutatóit, akárcsak a különféle felekezetek történetével foglalkozó történészeket. Ez a párbeszéd nemcsak a reformáció korának története szempontjából hozhat új eredményeket, hanem hozzásegíthet más kérdések tágabb összefüggésbe helyezéséhez, és ezáltal azok jobb megértéséhez is. Ennek a belátásnak a jegyében került sor 2007-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen „A reformáció kezdete Magyarországon” című konferencia megrendezésére. Jelen kötet a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A tanulmányok a különböző tudományterületekről érkező, eltérő megközelítésmódokkal rendelkező szerzőknek köszönhetően jóval szélesebb tematikát ölelnek fel, mint amit a konferencia címe sugall. Kötetünk első harmada részben a Biblia és az ókeresztény teológia egyes, a reformátorokat is foglalkoztató kérdéseit, részben pedig a reformátorok tanítását, a Szentíráshoz és az egyházatyákhoz való viszonyát tárgyalja. A második rész írásai a reformáció közvetlen történeti előzményeiről és a megjelenését követő egyházi vitákról szólnak. Végül a kötet harmadik harmadának tanulmányai a bontakozó protestantizmus és a katolicizmus, illetve az ortodox egyház együttélésének és konfliktusainak egy-egy mozzanatát mutatják be.
-
Szentjeink élete és halála
01 000 FtKötetünk a két világháború között jelent meg, a Magyar Katolikus Írók Könyvei sorozatban. A tanulmányokat kiváló szakemberek írták: a magyar szentek élete és teljesítménye ma is szakszerűen és élményt adóan kerül az olvasó kezébe. Szekfű Gyula írta a kötet bevezetőjét, dolgozatának a Szent Magyarok címet adta. Mégis azt fejtegeti és bizonyítja, hogy a tizennégy magyar szent karakterében nincs semmi tipikusan „magyaros”. Nem is lehet. Szent Gellért és Kapisztrán például olasz földről jött, a három kassai vértanú közül egy horvát, egy pedig lengyel volt. Az Árpád-ház ugyan adott a magyarságnak szenteket, de gyenge jellemeket még inkább. Mi hát a mai hívő és nem hívő számára a magyarországi szentek életművének üzenete? Az eszmény tisztelete, a vállalt értékhez való ragaszkodás, az evangéliumi tanítás emberségébe vetett mélységes hit. Ez a mondandó teszi a reprint kötet minden életrajzát maivá és élővé.
-
Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete
01 500 FtKülönlenyomat a Budapest Régiségei 1937. évi XII. kötetéből
-
Szerelmem, Lisl
0800 Ft„Olyan vagy mint egy virág – Egy álom. Tiszta, szép.” Nem álom és nem mese. Vagy mégis? A kilencvenéves Tenczer Márton itt, a mai Budapesten, Heinrich Heine versét idézve emlékezik arra az asszonyra, akinek gyermekkorától örök rajongója, közel ötven évig hű társa volt, Lislre, aki most, halála után is, a senkihez sem hasonlítható szépséget, és az időnek ellenálló szerelmet testesíti meg. Lislt 1929-ben először Ausztria szépségkirálynőjévé, majd az Egyesült Államokban Világszépévé választották. Akkoriban ez igazi szenzáció volt, első ízben történt, hogy az amerikai szépségkirálynő-választáson az európai lányok közül kapta meg valaki a legszebbet megillető koronát. Lisl alakját a könyvben mintegy 150 kép állítja elénk, valamint korabeli újságcikkek, és híres művészek, köztük Lehár Ferenc, Bertolt Brecht hódolatról tanúskodó sorai. De elsősorban Tenczer Márton máig eleven emlékezete.
-
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
-
Szkítáktól a Kárpát Hazáig
02 000 FtSenkinek sincs joga elvenni egy másik nép – esetünkben a magyarok – évezredeken át tudott és vallott származását: az ősi szkíta-hunavar gyökereket. Mert az indo-európaiaknál ősibb nyelvünk nem volt sehova sorolható, német nyelvészek hozzácsapták a magyar nyelv és nép származását egy teljesen idegen nyelvcsaládhoz. A sötét Bach-korszakban ránk szabadították: Hunsdorfert (Hunfalvyt) és a magyarul nem is tudó Budenzt, hogy dolgozzák ki a hamis származás nyelvi bizonyítékait. A magyar kultúra nagyjai, mint Jókai, Arany is kétkedve fogadták az új „származást”. Azóta rendszerek jönnek-mennek, de a hamis nézet maradt, iskoláinkban ezt tanítják a mai napig. Ennek meg kell változnia! Aradi Éva korábban kiadott „A hunok Indiában”, „Egy szkíta nép: a kusánok”, majd az „Indoszkíták” című kötete is a szkíták utóéletét kutatta, elsősorban Indiában, Pakisztánban és Afganisztánban (az ókori Baktriában). Valamint kapcsolataikat a magyarok őseivel. Jelen kötetében kilenc tanulmányát jelenteti meg; ezek a belsőázsiai természetvallások ismertetésével, hatásával, a szakák utóéletével, a magyarok ázsiai rokonaival, a székelyek őshonosságával, az ókori Baktria aranykincseivel, Kurszán iráni származásával és nem utolsó sorban Magna Hungáriával foglalkoznak. Az északi és valóban létező türk kapcsolaton kívül a szerző vizsgálja a déli, iráni, méd, perzsa hatást is, mely szintén jelentős volt a magyarság őstörténetében. Hatvanhét képpel és térképpel egészíti ki tanulmányait, bizonyítva őseink sokféle kapcsolatból merített, de mégis egyedi történelmét, nyelvét, hagyományait.
-
Szomorú trópusok
01 600 FtLévi-Strauss jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az „utolsó érintetlen primitív népek” iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak „saját mocskunkkal” találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint „ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született”.
-
Sztálin lánya
01 600 FtSztálin lánya, Szvetlana Allilujeva már származásánál fogva is megérdemli a különleges figyelmet, hiszen 1926-ban született, 27 éves volt, amikor meghalt az apja, tehát bőven szerezhetett „élményeket” a nagy grúz vezér környezetében. Szvetlana esetében azonban a további életút is olyan változatos és izgalmas, hogy a lány, kilépve apja árnyékából, mint disszidens szovjet polgár, számtalan házasságot, szerelmi és politikai drámát megélt asszony is méltó a figyelmünkre. Ami Szvetlana fiatalkorából különösen izgalmas: milyen pozitív képet őrzött „gondos és gyöngéd” apjáról, hogyan reagált a legközelebbi családi barátok „eltűnésére”, édesanyja öngyilkosságára 1932-ben, és általában hogyan zajlottak a legmagasabb rangú szovjet pionírlány hétköznapjai. Sztálin halála, illetve a hruscsovi fordulat után Szvetlánát nem bántják (óvatosságból azért anyja nevét veszi fel), 1967-ben mégis úgy dönt, elhagyja a Szovjetuniót. A lépés világszerte nagy figyelmet kelt, Szvetlana személye szimbolikus jelentőségűvé növeszti ezt a tettet, pedig az asszonyt a politikai indokok mellett ugyanannyira mozgatja a személyes sértettség és a férje elvesztése miatt érzett fájdalom. A következő évtizedekben Szvetlana aztán amerikai állampolgár lesz, amerikai férjjel és amerikai gyermekkel (akit 44 évesen szül), később hazavágyik a Szovjetunióba, majd ismét elmenekül – három földrészen, több vallás és politikai hit követőjeként, egymást váltó féljek oldalán telik élete, amely minduntalan érintkezésbe kerül az elmúlt évtizedek legfontosabb eseményeivel is. Martha Schad német történész nem pszichologizál túlzottan, mégis érezteti, milyen teher volt Szvetlánának ilyen apával, majd helyzetéből adódóan a nagypolitika reflektorfényében élni. Az asszony személyisége, életútja rendkívül érdekfeszítő, s élettörténetét mint kordokumentumot is feltétlenül érdemes elolvasni.
-
-
Tátrai legendárium
01 500 FtA Magas-Tátra a mai napig fogalom a magyarság számára. Általában a földrajzi fogalmakkal néha kissé bajban vagyunk, mégis, ez a hegycsoport – több okból is – jóval ismertebb, mint bármely más magashegység a közelben, a távolabbi tájakról nem is beszélve. Neidenbach Ákos több évtizedes gyakorló hegymászóként, a magyar hegymászás történeti és irodalmi hagyatékának kutatójaként, számtalan igen érdekes históriai anyaggal ismerkedhetett meg. Ezek alapján a Magas-Tátra mondavilágára vonatkozóan lassan összeállt egy olyan eredeti képanyaggal gazdagon illusztrált gyűjtemény, amely nem csak a hegymászó, a Tátrát szerető turista, kiránduló vagy üdülő, de a hegyet még sohasem látó olvasó számára is érdekes képet adhat. A millenniumi évben megjelenő kötetben régi korok emberének gondolatairól, hiedelmeiről, és egyáltalán az embernek a hegyhez való viszonyulásáról kaphatunk ízelítőt.
-
Teleki Pál halála
0800 FtVajon miért élt és él tovább évtizedekig amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [… A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a „mi lett volna, ha”, a „másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a „főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genézisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.
-
-
Temesvári kalauz
01 000 FtA mi Temesvárunk Napjainkban egyre-másra jelennek meg a városi monográfiák, ismertetők, kalauzok, színes reklám-albumok. Román, német, angol, olasz nyelven mutatják be a város – Temesvár – történetét, iparát, fejlődését, kultúráját. Egy részük a múlt század negyvenes éveiben utoljára kiadott régió-történeti összefoglalók újabb kiadása, de akad közöttük olyan is, amely a kirándulóknak, látogatóknak szól, reklámcélokat követ. Aki alaposabban átlapozza ezeket, hamar észreveszi, hogy szinte valamennyi „kútforrása” a XX. század tízes éveiben összeállított dr. Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat jól dokumentált, szép kiállítású Temesvár kötete, amelyhez a jelenkori szerző itt-ott az azóta eltelt évszázad eseményeiről is csatol beszámolót. Magyar nyelvű várostörténeti kalauz, könyvalakban azóta sem látott napvilágot. Nehéz is felvenni a versenyt az elismert könyvvel, nem versenyezni, hanem a nyomában járni is nehéz. Pedig sokan igyekeznek megkeresni, azonosítani azokat a helyeket, épületeket, emlékműveket, amiket először ebből ismertek meg, innen tanultak meg értékelni. Megvannak-e még? Változtak-e? Mit közvetítenek felénk ma? Hiszen a lefolyt évtizedek alatt óriási változásoknak voltunk (vagyunk) szemtanúi.
-
Termelési-regény
02 000 Ft„Mikszáth Kálmán intett a mesternek, hogy megy. ‘Spiccer bár?’ – kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy ‘bedob még valahol néhány decit’. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. ‘Ne haragudj, fűzfa, nem értem.’ Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. ‘Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.’
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
