• Tátrai legendárium

    0

    A Magas-Tátra a mai napig fogalom a magyarság számára. Általában a földrajzi fogalmakkal néha kissé bajban vagyunk, mégis, ez a hegycsoport – több okból is – jóval ismertebb, mint bármely más magashegység a közelben, a távolabbi tájakról nem is beszélve. Neidenbach Ákos több évtizedes gyakorló hegymászóként, a magyar hegymászás történeti és irodalmi hagyatékának kutatójaként, számtalan igen érdekes históriai anyaggal ismerkedhetett meg. Ezek alapján a Magas-Tátra mondavilágára vonatkozóan lassan összeállt egy olyan eredeti képanyaggal gazdagon illusztrált gyűjtemény, amely nem csak a hegymászó, a Tátrát szerető turista, kiránduló vagy üdülő, de a hegyet még sohasem látó olvasó számára is érdekes képet adhat. A millenniumi évben megjelenő kötetben régi korok emberének gondolatairól, hiedelmeiről, és egyáltalán az embernek a hegyhez való viszonyulásáról kaphatunk ízelítőt.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Teleki Pál halála

    0

    Vajon miért élt és él tovább évtizedekig amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [… A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a „mi lett volna, ha”, a „másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a „főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genézisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Téli tárlat képes útmutatója

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Temesvári kalauz

    0

    A mi Temesvárunk Napjainkban egyre-másra jelennek meg a városi monográfiák, ismertetők, kalauzok, színes reklám-albumok. Román, német, angol, olasz nyelven mutatják be a város – Temesvár – történetét, iparát, fejlődését, kultúráját. Egy részük a múlt század negyvenes éveiben utoljára kiadott régió-történeti összefoglalók újabb kiadása, de akad közöttük olyan is, amely a kirándulóknak, látogatóknak szól, reklámcélokat követ. Aki alaposabban átlapozza ezeket, hamar észreveszi, hogy szinte valamennyi „kútforrása” a XX. század tízes éveiben összeállított dr. Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat jól dokumentált, szép kiállítású Temesvár kötete, amelyhez a jelenkori szerző itt-ott az azóta eltelt évszázad eseményeiről is csatol beszámolót. Magyar nyelvű várostörténeti kalauz, könyvalakban azóta sem látott napvilágot. Nehéz is felvenni a versenyt az elismert könyvvel, nem versenyezni, hanem a nyomában járni is nehéz. Pedig sokan igyekeznek megkeresni, azonosítani azokat a helyeket, épületeket, emlékműveket, amiket először ebből ismertek meg, innen tanultak meg értékelni. Megvannak-e még? Változtak-e? Mit közvetítenek felénk ma? Hiszen a lefolyt évtizedek alatt óriási változásoknak voltunk (vagyunk) szemtanúi.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Termelési-regény

    0

    „Mikszáth Kálmán intett a mesternek, hogy megy. ‘Spiccer bár?’ – kiáltott Ő, loholván egy elugrott labda után. A nagy anekdotázó, aki néhanapján* elképesztő élességgel mondta meg a véleményét a kormánynak is, a pártnak is, akinek realista ösztöne, eleven valóságérzéke megóvta, hogy a meghasonlottak, kiábrándultak útjára lépjen, akinek lelkére nyomasztóan nehezedett saját korának riasztó sivársága, mindazonáltal cinizmusba tokosodva ugyan, de az öregedő íróban is ott rejlett fiatalkori másának szép hősiessége, és akinek Tisza Kálmánhoz fűződő kapcsolatából a polgári irodalomtörténetírás mítoszt teremtett (igen, mert így akarta veszélyteleníteni metsző kritikáját: hisz hogyan lehetne az úri társadalom kegyetlen tollú szatirikusa az, aki Jókai svábhegyi villájának a teraszán csaknem minden szombaton és vasárnap Tiszának kibicel), nos ez az ember megvonta a vállát, és visszaintett a sportoló mesternek, hogy ‘bedob még valahol néhány decit’. Ő bólintott, majd figyelmesen végighallgatta, hogy mi a következő gyakorlat; ún. játékos gyakorlat következett, de Ő, mint mindig, nem értette. ‘Ne haragudj, fűzfa, nem értem.’ Mire elmagyarázták neki, lassan, mint a gyerekeknek. ‘Érdemes volt kitaníttatni téged, haver.’

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Természetjárás

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Természetjárás 1958-1960

    0
    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • That’s Dancing!

    0

    „That’s Dancing” focuses on blending the greatest dancers and their contributions to the world of dance on film. Dance on Film was a new medium in the early thirties when a marriage between the camera and the dancer was born. This book features the ten giants of the dance world and brings their stories to life.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Thomas Mann világa

    0

    Kevés nagyobb ívű pályát ismer századunk világirodalma, mint a Thomas Manné. Hogyan jut el a gazdag lübecki patríciuscsalád fia a századvégi szecesszió romantikus irracionalizmusától az értelmes emberi lét csodálatos költészetéig a József és testvérei-ben, s a konzervatív nacionalista német addig a belátásig, hogy a jövő a szocializmusé? Szükségszerűen ez a fő témája minden Thomas Mann-könyvnek. Ezé a könyvé is, amely módszerét tekintve, szándéka szerint, egy írói sors filmje, és – türelmesebb megállókkal a legnagyobb műveknél – igyekszik vegyíteni élményt és történeti-esztétikai mérlegelést, filológiát és írói vallomást.ű

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Tibetben születtem

    0

    Amikor visszagondolok apám életére, ámulatba ejt, milyen sokat végzett rövid élete során. Mindössze negyvennyolc éves volt amikor meghalt, de ezen negyvennyolc év alatt értékes tapasztalatot szerzett, és olyan sokféle emberrel került kapcsolatba, mint évszázadokon át élt volna. Gyakran kérdezték tőle, hogyan tudott több egymástól eltérő kultúrához alkalmazkodni, és hogyan volt képes életének irtózatos mennyiségű nehézségével megküzdeni. Mindíg azt válaszolta, hogy ez a szigorú, hagyományos tibeti nevelés eredménye. Az olvasó azt hiheti, hogy a fiatal Csögyam Trungpa Tibetje középkori, olyan távolinak és keménynek tűnik napjaink modern világához viszonyítva. A sors iróniája, hogy e neveltetés egyszerűsége és nyersesége alapozta meg a modern világhoz való alkalmazkodásának képességét.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tiétek az életem

    0

    Marlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.” A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból („Hová tűnt a sok virág?”) ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tiszántúl református templomai I.

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1940 I-II.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tolnai Világlapja 1943 I.

    0

    Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történelem Írástudók árulása

    0

    Ez a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • Trianoni menyecske

    0

    Dél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem? Öt év telt el a szerző első határjárása óta, kilencven esztendő a trianoni döntés után – és a veszélyeztetett templomok, kastélyok, gyülekezetek egy része tovább pusztult, mások viszont védőtetőt, új lakókat és makacs ifjú papokat kaptak. Margittai Gábor Külső magyarok című riportkötetei egyedülálló vállalkozások: a szórványkutató újságíró a harmadik évezred első évtizedében bejárta a Magyarországtól elszakított magyarlakta „végeket”. A Trianoni menyecske, a második nagy „körutazás” 2005-től napjainkig mutatja be örökségünket riportokban, interjúkban, útirajzokban és esszékben, illetve táj-, műemlék- és szociofotók által. Isonzótól Becskerekig, a szlovák Tokajtól a cipszerek hazájáig, a Mócvidéktől az Úz völgyéig, az Őrvidéktől Rusztig a négy égtájat – elgondolkodtató dokumentumként, egyszersmind rendhagyó bedekkerként szolgálva azok számára, akik felkeresnék bozót fedte Árpád-kori templomaink, nemesi udvarházaink, eltitkolt tömegsírjaink romjait. A szerző a határjáró írásokkal közös felelősségünk kérdéseit feszegeti.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Turista 1970

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tűzzel-vassal a hazáért

    0

    A Maderspach család története egy, a 18. század elején Magyarországra telepedett német-osztrák família közel három évszázadon átívelő históriájának tükrében mutatja be a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követő honvédő harcok igaz valóját. A szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékeken át tűzzel-vassal küzdő Maderspachok békeidőben korszakos jelentőségű, ipartörténeti fontosságú gyárakat hoztak létre, ám ha kellett, fegyverrel a kézben álltak helyt osztrákok, románok, oroszok – mindenki ellen, aki kezet merészelt emelni a magyarokra.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Újabb erdélyi történetek

    0

    „…A magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapózik eI rajtunk; az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja félműveltségét.” (Cs. Szabó László, Magyar néző)
    „…még meleg odabent minden emlék. Még vág egyet a gazda szeme, olykor mintha még bodorodna a f üst a kenyérsütő kemencéből – s ha a méhek halkan döngicsélnek a mályvák körül a meleg őszben, olyan, mintha a békességes, nyugodalmas öregség dörmögne a verandán… Pedig hát…”

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Újkori híres utazók

    0

    Kétezer esztendővel ezelőtt élt a Földközi-tenger egyik öblének, a Nagy-Szirtisznek, a partmellékén, Carthago és Cyrene között, egy libyai törzs, a nasamoniánok törzse. Öt ifjú nemes, a kik nagyon szerettek volna megtudni egyet-mást a rejtelmes Szaharáról és az ezen túl elterülő országokról, elhatározta, hogy útra kel délfelé. Herodotus, a történetírás atyja, röviden beszámolt viszontagságaikról. Élelemmel és vízzel bőven ellátva indultak el, – irja Herodotus, – és átkeltek először a lakott földön, azután oly tájon, a melyet fenevadak nyugtalanítottak és egy nagy sivatagon, a melyen keresztül több napig utaztak, míg végül néhány fát láttak nőni egy síkságon. Mialatt gyümölcsöt szedtek ezekről a fákról, apró emberek jelentek meg, a kik magukkal vitték az ifjakat. Egyik tábor sem értette a másik nyelvét. A nasamoniánokat nagy mocsarakon vezették keresztül egy városig, a melyben fekete törzsek laktak. Ez a város egy folyam partján terült el. A folyam kelet felé folyt és tele volt krokodillal. Az ifjak végül baj nélkül haza érkeztek. 7

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Várak, kastélyok udvarházak – ahogy a régiek látták

    0

    A Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Vasi műemlékek

    0

    A Vas megyei Tanács kezdeményezésére készült „VASI MŰEMLÉKEK” című könyv megjelenésével a vasi műemlékvédelem 120 éves múltja, Rómer Flóris és Gózon Imre szentgyörgyvölgyi iskola mester emléke előtt tisztelgünk. A könyv sokrétű bepillantást enged a megye történeti múltjába. Tájékoztatást ad az 1979-ig, a kézirat lezárásáig történt helyreállításokról, védett épületekkel kapcsolatos gondokról. Napjainkig sok szép újabb helyreállítás készült. Épületek gazdátlanná váltak és megsemmisültek, mások új használóra leltek, a járások megszűntek, új városok születtek. Mindezen változásokat a kötet természetesen már nem tudja követni, mégis megjelenésével hiányt pótol, mert az első ilyen jellegű, összefoglaló mű a megyéről. Az egyes emlékek ismertetése és az épüetekkel kapcsolatos művelődéstörténet sok érdeklődésre számottartó részletre hívja fel az olvasó figyelmét. A kötet a megye minden műemlékéről (M) legalább egy fényképet, számos eddig másutt még nem publikált műszaki rajzot, bibliográfiát, hely- és névmutatót is tartalmaz. A szerzők a megye múltjának avatott ismerői: C. Harrach Erzsébet építészmérnök maga is szombathelyi születésű, az Országos Műemléki Felügyelőségnél másfél évtizedig volt a megye műemlékeinek felelős előadója, így a vasi műemlékeknek talán még ma is egyik legjobb ismerője. Dr. Kiss Gyula a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető helyettese, tanárként és népművelőként több generációt tanított meg a történeti múlt emlékeinek ismeretére, szeretetére, megóvására.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Vendégváró régi házak

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Versengő látomások

    0

    Moravánszky Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg. A kötet jelentős forrásirodalomra támaszkodva taglalja a modernizáció élménye által inspirált, azt lelkesen üdvözlő vagy elutasító szellemi áramlatok és az építészeti forma összefüggéseit. A modernizáció akkor megfogalmazott kérdéseiből jónéhány ma, az ezredforduló küszöbén is időszerű. Miben áll a modernizáció? Milyen viszonyban van a nemzeti identitással, hogyan hat az értékrend változására? Mindezekre van-e befolyása az építésznek a gazdasági-politikai átalakulás sodrában? Hogyan sarjadnak a kulturális örökség mindig változó, önkényesnek tűnő, szelektív konstrukcióiból újító, előrevivő eszmék? Hogyan kapcsolódhatnak össze eredetileg gyökeresen ellentétesként induló szellemi áramlatok? A kultúra egésze érzékenyen reagál a társadalmi változásokra, és az építészet, mely a szó legszorosabb értelmében a szemünk elé tárja anyaggá és látvánnyá sűrített mindenkori jelenünket, minden műszernél pontosabban mutatja be a háttérben zajló folyamatok természetét és jelöli irányukat. Ez a könyv szembesít a múltunkkal és feltárul benne a jelenünk. Sőt, ha figyelünk, a jövőnkre is vethetünk egy pillantást.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Világjáró magyarok

    0

    Könyvünk az eredet-mondák hőseivel (Hunor és Magor), aztán a szentgalleni kalandozókkal indítja a világjáró magyarok sorát. Julianus barát után a hummanista tudós királyok követe, Vitéz János, majd a protestáns prédikátorok, a törökök által elhurcolt rabok, s a magyar művelődés apostolai következnek. A XVIII. századbóla bujdosók, jezsuiták, katonák és a céhlegények világjárásáról, fordulatos sorsukról szólnak az egyes fejezetek. A XIX. és a XX. századot az őshazakutatók, a nyugatra utazók, a földrajzi felfedezők és a elkötelezett világjárók képviselik. Közülük vettünk fel néhányat kötetünkbe. Végül a sort az első magyar világűr-utazása, s amissziós és tudós tajvani pap kalandos élete zárja.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Világkatasztrófák

    0

    A Földünkön időről-időre pusztító kataklizmák következménye egy – egy műveltség, világkorszak vége, pusztulása, ám a túlélők élniakarása egy új világ kibontakozását eredményezi. Feltehetően jelenleg is ily történések részesei vagyunk, hisz a világot sújtó természeti csapások igencsak megszaporodtak. Az ember ezeket elkerülendő keresi, kutatja, vajon, mi okozza a természeti csapásokat. Megdönthetetlen bizonyítékokra nemigen lel, ám a Földben, a régészeti leletekben, a régvolt eseményekről szóló legendákban, mítoszokban benne rejlik a válasz. Lefejtve róluk a mesebeli burkot, előbukkan a valós történet, s nemegyszer a bármikor megismétlődhető katasztrófát kiváltó ok. Jelen munka a szerző „A káldeai teremtés-mítosz” c. folytatásaként a legutóbbi vízözönig bezárólag mutatja be a teremtett és az anyaszülte ember életének folyását. Néhány ókori szerző (Sanchoniathon, Bérósszosz, Manethón) megmaradt műve és más források (Szent Biblia, ékiratos vízözön-történetek, néphagyományok) alapján a tíz vízözön előtti ősatyára, illetve korra leosztva összegzi az emberiség történetét. A szakirodalom nemigen foglalkozik vele, csak tudomásul veszi az őskirályok rendkívül magas életkorát. E munka feltárja, mi okozhatta, minek köszönhető a vízözön előtti nemzedékek több tízezer éves uralkodási ideje. A vízözön előtti ősatyák, ősnemzedékek beszélő neveinek jelentéséből kitűnik, hogy egy – egy ős felbukkanása korszakváltást jelentett. Az emberiség fejlődése nem volt sem folyamatos, sem egymásra épülő, hanem katasztrófával végződött, s elölről kezdődött. Az emberiség ős-őskorában nem egy, hanem több műveltségváltás történt: „…egy sereg új kultúra érlelődött, lappangott, majd hirtelen sokirányúan kivirágzott, mint egy üvegházban. …A biológiai fejlődésben ismerünk ilyen „lappangási állapotokat”, amely után az evolúció „revolúciós” szakasza következik. A nemzedékek hosszú során át változatlanul továbbadódó genotípusok robbanásszerűen nagyszámú új genotípust hoznak létre…” Az emberiség egyetemes és egyetlen határozott történelmi emléke a Föld minden részét érintő, évezredekkel ezelőtt lezajlott vízözön. Ám az ókori szerzők, az ékiratok és a világ népeinek hitregéi, hagyományai négy világkorról és négy katasztrófáról szólnak. A földtörténet bizonytalan ősidejében a négy őselem, a tűz, a víz, a szél és föld együttes részvételével már megtörtént a legelső kozmikus katasztrófa, amely jelentősen befolyásolta a földi életet. Szétszakadt az őskontinens, a Pangea, a Naprendszerrel együtt a Föld mozgása, keringése, illetve forgása megváltozott. Megváltoztatta a teremtett emberek életkörülményeit, számlált életkorát. Sok – sok idő elteltével a Teremtő a megsokasodott, gonosz, bűnös emberiséget külön-külön egy-egy őselem pusztító, világrengető hatásával sújtotta, olyannyira, hogy az emberiség majdnem teljesen kipusztult. A hagyományok szerint a tűz, a szél és a víz okozta katasztrófát esetenként néhány emberi egyed élte túl, éppen elegendően ahhoz, hogy továbbvigyék az emberi fajt. Volt már tűzözön, volt szélözön és vízözön. A Biblia jóvoltából ez utóbbiról vannak a legkiadósabb ismereteink. A másik kettőről a világ népeinek hagyományai és az ókori írók tudósítanak. Ám nem feledik hozzátenni, hogy egy, a föld okozta katasztrófa még várat magára. Akkor a Föld megrázza önmagát, megszabadul a vérét szívó, élősködő, romlott emberiségtől. S a megmaradtak, a túlélők minden bizonnyal megteremtik majd a gonoszság nélküli, szeretetteljes aranykort. Akkor veszi kezdetét talán immár az utolsó világkor, és a Teremtő akaratából: „a királyság és a Korona újra leszáll az égből”.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Visegrád műemlékei

    0

    Sokan ismerik Visegrád és környékének természeti szépségeit, de kevesen tudják, hogy ugyanitt a különböző korok társadalmát híven tükröző műemléki anyag is összefüggően, egymásba kapcsolódva és fonódva tárul szemünk elé. Határában késő római castrum, melyet újból használatba vett a betelepülő szlávság, utána a honfoglalók, majd a középkor magyarjai is. Közelében bizánci bazilita kolostor a XI. század közepéről, mely bencés, majd pálos kézen megéri Mohácsot. A tatárdúlás után épült «Salamon-torony» és vár, mely hosszú ideig a magyar feudális állam jelképét, a koronázási jelvényeket őrzi. A XIV. században épült palota, a középkori nagyhatalom egyik központja az Anjouk és Zsigmond alatt, fénykorát éli Mátyás központi monarchiájában. Több mint ezer esztendő bőséges emlékanyaga, melynek javát a feledés és a föld több százados rétegei alól évtizedek óta bontogatja a kutató ásó. Amilyen összefüggő a műemléki anyag, éppen olyan egymásbakapcsolódó a feltárásukra, megismerésükre és megmentésükre irányuló törekvés is. Ha valaki a magyar műemlékvédelem történetét megírja, az első lapokon Vajdahunyad és Visegrád nevét kell említenie. Viktorin József, Henszlman Imre, Schulek Frigyes ennek a romantikus műemlékvédelemnek első harcosai, akik Visegrád várában főként a daliás idők szemtanúját akarták megmenteni, vagy még inkább kiépíteni: a milleneumi idők görögtüzes elképzelésének megfelelő lovagvárat teremteni. Czobor Béla a «Várkertben» rábukkan a bazilita kolostor alapfalaira, Lux Kálmán pedig befejezi a «Salamon-torony» restaurálását, lényegében már a korszerű műemléki elvek szerint. Modern konstrukcióval és anyaggal fedte le a tornyot, melynek eredetileg is lapos fedése volt.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Woody Allen

    0

    Filmek: Fogd a pénzt és fuss, A banánköztársaság, Játszd újra, Sam!, Amit tudni akarsz a szexről, A hétalvó, Szerelem és halál, Annie Hall, Szabadelsők, Manhattan, Csillagporos emlékek, Szentivánéji szexkomédia, Zelig, Broadway Danny Rose, Kairó bíbor rózsája, Hanna és nővérei, A rádió aranykora, Szeptember, Egy másik asszony, New York-i történetek

    2 400 Ft
    Kosárba teszem