-
A hetedik művészet
01 800 FtSzázadik évfordulójához közeledve a hetedik művészet sem kerülte el a tündöklések és hanyatlások korszakait. Sokan a film válságáról, ha nem haláláról beszélnek. Pedig a polgárjogot nyert szerzői film érvényesülése mellett inkább a film médium izgalmas osztódásának vagyunk tanúi, amint televízióval, hirdetéssel, szórakoztató komputer-videójátékkal szövetkezve és hadakozva alkalmazza a nyelv egyre szofisztikáltabb eszközeit. A maga értékeinek pontos számbavételére ma talán nagyobb szükség van, mint valaha. Bíró Yvette, a legendás szaklap, a Filmkultúra egykori szerkesztője, Jancsó-filmek dramaturgja, ma a New York University professzora A film formarnyelve és A film drámaisága című munkáiban – a hetedik művészet sikeréveiben – az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában. Számadása a talentumról, a filmtörténet maradandó példáival illusztrált felfedező kedvű elemzései és kommentárjai generációk számára jelentettek összegzést és eleven stílusú kalauzt a filmművészet tehetségének megértéséhez és legkedvesebb filmjeink élvezetéhez. Agyonolvasott példányaik mára már az antikváriumok polcairól is elfogytak. Ám újbóli megjelentetésüket nemcsak ez indokolja, hiszen bárhogy ítéljük is meg a film mai helyzetét, módosult társadalmi szerepét, a filmírás, a tér-és időformálás érzékletesen kidolgozott módszerei elévülhetetlen vívmányok maradtak.
-
Andrzej Wajda
0600 Ft„Úgy gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?” – kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.
-
Az Isonzótól a Duna-csatornáig
01 200 Ft„Könyvemben két történet került egymás mellé. Az egyik egy család kálváriáját eleveníti föl. Árván maradt édesapámat az Isonzó mellől hozta haza ott katonáskodó nagyapám, hogy Bihar megyében számára teljesen új környezetben a Trianon utáni Romániához került Szent jobbon alapítson családot, próbáljon boldogulni. 1951-ben aztán családjával együtt a Duna-csatornához deportálták. En hatéves gyerekként éltem át a száműze A másik történet szülőfalumról, Szentjobb községről szól, áttekintem tés nyomorúságát, erről ad számot könyvem első része. küzdelmekkel teli históriáját, a felvillantom mai arculatát. Szeretném, hogy ez a könyv tanulságul szolgálna minden korosztálynak, de főleg a mai fiataloknak, mert jöhetnek még az ő életükben is olyan nehéz pillanatok, hogy választani kell a jó és rossz között. Mindig a jó utat válasszák, még akkor is, ha az a nehezebb. A mi családunk példája is azt mutatja, hogy a nagyon nehéz helyzetből is fel lehet állni és továbblépni. Ezen könyvet ajánlom két fiamnak, két menyemnek és négy drága unokámnak, örök emlékül, tanulságul. Mindenki segítségét köszönöm, aki hozzájárult e könyv megjelenéséhez. Továbbá tisztelettel emlékezem minden szentjobbi lakosra, családtagjainkra, akik nem élték túl a háborúk és a kommunizmus rémtetteit. Emlékük legyen áldott.”
-
Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban
04 500 FtE könyv szerzője arra vállalkozott, hogy 440 kép-dokumentum és a képeket magyarázó szöveg-dokumentumok segítségével felidézze századunk egyik kimagasló egyéniségének, a gyémánt keménységű jellemnek, a korszakalkotó művésznek és tudósnak életútját. Hat évtized történetét villantják fel e képek, megkísérelve, hogy az egyes vonásokból egyetlen összegező, általános portrét alkossanak.
-
Buñuel-napló
02 000 FtLuis Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely „Bolond Pierrot moziba megy” című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az „álomvalóság”, Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. „Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli létező világot, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni… és érdemes könyvet írni”- mondja a szerző.
-
Capote
01 200 Ft1988-ban, négy évvel Truman Capote halála után jelent meg először Gerald Clarke könyve, és tizenhárom héten át vezette a sikerlistákat. Az amerikai irodalom történetében még soha egyetlen író életrajza sem váltott ki ilyen tömeges érdeklődést, s ennek magyarázata Truman Capote írói karrierjének, sorsának, sikereinek és kudarcainak különös drámaiságában rejlik. Nagy történet, nagyszerűen megírva – nemcsak egy élet aprólékos rekonstruálása, hanem hasonló „tényregény”, a tragédiához vezető összetett belső motívumok feltárása, mint amilyen Capote főműve, a Hidegvérrel.
Egy alacsony, madárhangú fiú az 1940-es évek közepén publikált néhány elbeszélést New York-i folyóiratokban, s egyszeriben kinevezték csodagyereknek, az új amerikai próza üdvöskéjének. Más idők jártak akkor: az amerikaiak még sokkal többet olvastak, akár egyetlen elbeszélés is „esemény” lehetett, az izgalmas írók igazi sztárok voltak – bulvárlapok lesték minden lépésüket. És Capote izgalmas volt: gyermekien szép és pimaszul rámenős – valósággal elcsábította a fényképezőgépet és az olvasókat.
Jöttek a finom, artisztikus kisregények – a Más hangok, más szobák, A fűhárfa, az Álom luxuskivitelben –, amelyekben Capote főként alabamai gyerekkorának élményeit fogalmazta meg, magányát, lelki gyötrelmeit, homoszexualitásának vállalását, de az igazi nagy témát még nem találta meg. Különös őszinteségével, bravúros, érzéki stílusával már rabul ejtette az olvasókat, s az amerikai társasági élet és kultúra legnagyobb alakjaival barátkozhatott Tennessee Williamstől kezdve Marilyn Monroe-ig, de tudta, hogy még meg kell írnia az „amerikai nagyregényt”. Neki, és nem másnak. Emésztő becsvágy élt benne – sikerre, hírnévre, pénzre vágyott; bár mindezek mögött talán nem volt más, mint a vágy, hogy elismerjék és szeressék, mert ezt a szeretetet anyjától és apjától sohasem kapta meg.
És aztán jött a nagy téma – egy kansasi kisvárosban hidegvérrel meggyilkoltak négy embert –, a hosszú éveken át tartó kutatás, a rengeteg beszélgetés a két gyilkossal (egyikben Capote szinte önmaga sötét felét találta meg), majd az addigra már Amerika-szerte hisztérikusan várt regény megjelenése, az óriási népszerűség, a rengeteg pénz és aztán az alkohol és a kábítószerek, az írói hanyatlás… Truman mindent elért, amire vágyott, de van, amikor ez is kevés. Ennek a lelki drámának a regénye Gerald Clarke könyve. -
Fél évszázad Lengyelország történetéből 1939-1989
01 800 FtELŐSZÓ
Ez a könyv, amely most kerül a magyar olvasóhoz, a legátfogóbb mű az egyre gazdagodó lengyel történeti irodalomban, és az 1939-1989 közötti lengyel állam, nemzet és társadalom történelmének szintézisét adja. Annak az államnak, amelyet 1939 szeptemberében katonailag leigáztak és a két, vele szomszédos, taktikailag szövetségre lépett totalitárius nagyhatalom – a Szovjetunió és a náci Németország – egymás között felosztott, mindazonáltal nemzetközi jogi szempontból megtartotta önállóságát, és kivette a részét a közel hatéves háborús erőfeszítésekből. Annak a nemzetnek, amely ellenállt a megosztásra irányuló törekvéseknek, és bizonyítékát adta a független állami léthez való kötődésének. Annak a társadalomnak, amelyet először a könyörtelen hitleri megszállás sújtott, hogy azután áldozatává váljon a sztálinista „történelmi kísérletnek”.
Sem a megszállás évei, sem a „hatalmi utópia” évtizedei nem oltották ki a lengyel nemzeti és társadalmi ellenállást, jóllehet azok különböző formákat öltöttek és intenzitásuk is változott – egészen 1989 júniusáig, amikor a „félszabad” választások megnyitották az utat a társadalmi átalakulás előtt, amely visszaállította a társadalom alanyiságát, s az állam teljes szuverenitását. A választások és az ezek nyomán létrejött, Tadeusz Mazowiecki vezette kormány – amely az első nem kommunista kormány volt a második világháború óta – megjövendölte a Rendszer „végének kezdetét”, mégpedig világméretekben. Éppen ezért mindkét határévnek – 1939-nek és 1989-nek – megvan a maga lengyel és egyetemes, általános történeti dimenziója is, és természetesen a bőséges magyar vonatkozások szintén nyomon követhetőek. -
Kissé elmosódva
02 400 Ft„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja.
Robert Capa (1913-1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával vált világhírűvé. 1941 és 1945 között az amerikai hadseregben volt haditudósító, az olasz- és németországi hadszíntereken, a szicíliai és normandiai partraszállásról készült híres felvételei a Life-ban és a Collier’sben jelentek meg. 1947-ben többekkel megalakította a ma is működő Magnum fotóügynökséget, melynek haláláig elnöke volt. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét. Tekintélyes hagyatékából (felvételeinek száma 70 ezer körül mozog, s egyre újabbak kerülnek elő) 88 fotó ma a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban található. -
Könyvhetek krónikája
0800 Ft1927 pünkösd vasárnapján Miskolcon rendezték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, a magyar könyvszakma akkor már 49 éve működő társadalmi-érdekvédelmi szervének rendes évi közgyűlését. A vitában szólásra jelentkezett Supka Géza, a polgári radikális sajtó kiválósága, ismert író, történész, művelődéstörténész, irodalmi szerkesztő, népszerű adomázó, könyvtáros, diplomata, politikus, műfordító, szabadkőműves páholymester.
A javaslata az volt, hogy „Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” „Az olvasók megfogyatkozott száma mellett – mondta – a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mernek rendszerint a közönség elé lépni: új írók bevezetésének a rizikója és költsége, a legjobb esetben is várható kis példányszám mellett nemigen fizeti ki magát…” Magyarországon kevés az olvasó – fejtegette továbbá. Ebben hibásak „a könyvelőállítás és -terjesztés szervei, amelyek csak igen kis mértékben látják be azt, hogy 1. az olvasóközönséget fel kell nevelni magunknak, 2. tehát azért fel kell kutatni a legelrejtettebb zugokban is, 3. folytonos és ügyes propagandával ébren kell tartani benne a tudatot, hogy kötelessége önmagával, karrierjével, családjával és hazájával szemben az, hogy folyton olvasson…”Két évvel később, 1929-ben aztán meg is született az első könyvnap, melyet a könyv évről évre terebélyesedő, a világháborút is túlélő, az ötvenes évektől könyvhétté szélesedő ünnepe követett Magyarországon. Az ünnepi könyvhét nem mindig zavartalan, a társadalom változásait magán viselő és tükröző, vitákkal tarkított történetét dolgozza fel a korabeli dokumentumok, sajtóvisszhang alapján Köves József (az első ötven év) és Murányi Gábor (az utolsó huszonöt év) izgalmas, oknyomozó könyve. -
Kun Béla
01 500 FtKun Béla életművének tudományos feltárása a felszabadulás után sokáig váratott magára. Most Borsányi György történész írásával pótolta ezt a hiányt. A szerző feltárja Kun Béla politikai pályafutásának kevésbé ismert szakaszait is. Bemutatja az életpálya indulását: az erdélyi újságíró-korszakot, a szociáldemokrata pártban végzett munkáját. Természetesen nagy teret szentel a Kommunisták Magyarországi Pártja alapítója és a Tanácsköztársaság vezére tevékenységének. Pontos képet ad az 1919— 1920-as ausztriai kényszertartózkodásról, Kun Béla szerepéről a Vörös Hadsereg Vrangel elleni had-műveleteiben és az 1921-es németországi felkelésben. A szerző részletesen elemzi azt a sok vitát kiváltott tevékenységet, amelyet Kun Béla a 20-as évek magyar kommunista mozgalmában végzett. Eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával mutatja be azt a munkát, amit Kun Béla a nemzetközi kommunista munkásmozgalom vezérkarában, a Kommunista Internacionáléban az agitációs és propagandaosztály, majd pedig a Balkán-titkárság vezetőjeként folytatott. Illegális munkája során Kun Bélát 1928-ban Ausztriában letartóztatták. Szabadulása után a Szovjetunióban élt. Ekkor részben a Kommunista Internacionáléhoz, részben a Kommunisták Magyarországi Pártjához kötik feladatai. Mindkét területen nagy érdemek és súlyos hibák jellemzik tevékenységét. Az utóbbiak közül legnagyobb a szektásság, amely főleg a „szociálfasizmus” jelszavának elméleti megalapozásában fejeződött ki. Bár a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott népfrontpolitikával Kun Béla egyetértett, ezzel a kongresszussal veszi kezdetét az a folyamat, amelynek következményeként eltávolítják őt a Komintern és a KMP vezetéséből. A szerző szigorúan a dokumentumokhoz ragaszkodva vezeti végig az olvasót a „Kun-ügy” valamennyi állomásán, egészen az 1937-ben bekövetkezett letartóztatásáig. Kun Béla nem mentes az ellentmondásoktól. A könyv fő értéke az, hogy retusálás, idealizálás nélkül mutatja meg Kun Béla emberi és politikai nagyságát.
-
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
