-
Az ister-gami oroszlánok titka
0Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, „hol észlelheti az ember a teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását?” Azt hiszem, a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: „a Természetben”. Korunk sokat tudó embere ezt így folytatja: „A Természet a makro- és a mikrokozmoszból áll.” Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben Földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az összefüggést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség – a Természet – szerves tagja, alkotó eleme. Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében és hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a „kozmosz világában” keresendő. Ezt a „keresést” nevezi a szakirodalom „kozmikus világszemléletnek.” Mint majd olvassuk – a „kozmikus világszemlélettel látók” önmagukat Isten gyermekeinek vallják, és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle „közvetítőt”. A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az „egyházi világszemléletet”, vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő – aki nem a „kozmosz szerves tagjának”, hanem egyháza tagjának vallja magát – úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletű az összes judai-keresztény egyház, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az Isten-Gyermek és az Isten-Atya között állnak. A „gyermek” tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a „közvetítő” mond.
-
-
Kulturális hadviselés
0Minden a kultúrában veszi kezdetét, rajta keresztül történik és oda is tér vissza. Aki a kultúra hegemóniáját felismeri és benne ki tudja alakítani a maga hegemóniáját, az végül mindent megnyer. A kulturális többség megszerzése előbb-utóbb ugyanis politikai többség kialakulásához vezet. Ez a könyv útmutató ahhoz, hogy miért, mivel és hogyan lehet a politika hátterében ható kulturális szférát meghódítani. Vagyis a kulturális hatalomért folytatott küzdelem elméletéről és gyakorlatáról szól, arról, hogy miként hozzunk létre kulturális hegemóniát.
-
-
Vakmerő diplomácia
0Nincs olyan fantáziadús regényíró, aki kalandosabb történetet tudna kitalálni, mint maga a história. Ki gondolta volna, hogy az 1848/49-es szabadságharc számtalan emigránsa közül épp egy magyar honvédszázados miatt kerül egymással szembe az osztrák Hussar és az amerikai St. Louis hadihajó? Pedig megtörtént: 1853. június-július fordulóján a törökországi Szmirna kikötőjében. Az osztrák konzul ügynökei elrabolták Koszta Mártont, aki már az Egyesült Államokból érkezett vissza, s előzőleg szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy amerikai állampolgár kíván lenni. Ezért az amerikaiak védelmére keltek. De hogyan? Miként és miért sikerült a kiszabadítása? Mit akarhattak az osztrákok? Miért vált ez az esemény a nemzetközi jogban precedensértékűvé? Milyen diplomáciai csatározás indult meg a kulisszák mögött Koszta Márton ügyében, illetve ürügyén?
A nemrég Washingtonban elhunyt Sziklay Andor – A. C. Klay (1912-1996) amerikai magyar kutatásai és izgalmas könyve révén megismerhetjük e kalandos történet részleteit és összefüggéseit. A szerző neves diplomata volt, számos szépirodalmi és diplomáciatörténeti könyv szerzője. Ő az Egyesült Államokban már emléket állított Koszta Mártonnak, ideje, hogy Magyarországon is tudomást szerezzünk a maga korában nagy figyelmet keltett eseménysorozatról.