-
-
Olasz – Magyar szótár / Vocabolario Italiano-Ungherese
0Az új olasz magyar kéziszótár a korábbi, Herczeg Gyula-féle nagyszótár anyagára épülve és ezt az anyagot korszerűsítve a mai nyelvállapotot tükröző legmodernebb szóállományt tartalmazza. Szótárunk elsősorban a hazai olaszul tanuló, olasz nyelvet használó, nyelvvizsgára készülő közönségnek készült. A mintegy 50 ezres címszóállományú szótárban jelentős szerephez jut a gazdasági, társadalmi és technikai változásokat követő szakszókincs, s nagy hangsúlyt fektettünk az élőnyelvi példák bemutatására. Helyet kapnak benne a mai olasz nyelvbe újonnan bekerült, gyakran használt idegen eredetű szavak is.
-
-
Omladozó téveszmék -Írások Istenről, az emberekről és eszmékről
0„Igaz, a szabadságra szükség van, mert a szolgaság szükségszerűen rossz de mindebből nem következik az, hogy minden olyan normát le kellene érte rombolni, ami erkölcsi korlátok közé szorítaná. Voltaképp ezen a ponton keresendő a konzervatív és a liberális szabadságfogalom közötti egyik, ha nem a legfontosabb különbség. Mert míg az előbbi úgy véli, hogy a szabadságot minden egyén számára biztosítani kell, de csak addig, míg az nem ütközik az egyes közösségek és hagyományok értékrendszerébe és az igazságosságba; addig a liberális, minden tiszteletet sutba dobva, korlátlanná kívánja tenni az egyén autonómiáját. Így kerül kukába a liberális gondolkodás szerint a nemzet, a család, vagy éppen bármilyen más, emberen túli értékek hitén alapuló közösség is.”
A kötetben szereplő írások egy része a Magyar Hírlapban, a Polgár Portálon és az Aracsban (A Délvidéki Magyarság Közéleti Folyóirata) 2011-2015 között megjelent – néhol átdolgozott – szövegeire épül. -
Önéletrajzi írások
0Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források. -
Önéletrajzi írások
0Goethe műveinek ez a kötete válogatást tartalmaz Goethe önéletrajzi írásaiból, kivéve legfőbb önéletrajzi művet, a Költészet és valóság-ot, amely külön kötetben jelent meg. Ezeknek az írásoknak a műfaja többnyire az útinaplóéhoz, az útibeszámolóéhoz áll közel. Goethe tervezte ugyan a Költészet és valóság folytatását, tehát életének olyan leírását és megvallását, amilyennel önéletírásában 1775-ig Weimarba költözéséig beszéli el pályája alakulását, de ez végül is nem valósult meg, csupán kezdeményei készültek el. Ilyen kezdemények nagyrészt a kötetünkben szereplő írások, amelyek végül is a Költészet és valóság el nem készült, vagy ha úgy tetszik: töredékes folytatásához mindenekelőtt Goethe utazásairól szolgáltatnak váltakozó kidolgozottsági fokú fejezeteket.
-
-
Örökbecsű limlom
0Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról.
-
Oroszország története
0Részlet: Az orosz tájat rendszerint mint egyhangú sík rónát szokták ábrázolni, amely két sávra oszlik: a déli sztyepvidékre és az északi erdős vidékre. Azonban nem szabad azt hinni, hogy ezek a síkságok egyhangú rónavidékek. Több magaslati vonal húzódik át rajtuk, hatalmas folyamok völgyeivel átszelve és Oroszország egyes vidékeit festői jellegűvé teszik, ami gyakran a középnémet tájra emlékeztet.
-
-
Oroszország története. Az orosz eredeti VII-ik kiadás után
0Előszó: Ejszakkeleti szomszédunk birodalma nagyobb a holdnál, s noha száz millió embernél több lakja, nagyságához képest nem ismerjük eléggé sem jelenét, sem multját; sem földrajzát, sem történetét. Pedig az utóbbi ezer év alatt sok történt e népességgel, az orosz nemzettel is, mi folyton érdekelte elődeinket, és a miről nekünk tudomást venni előnyünkre válik.
-
-
Özönvíz I-II.
0A Nobel-díjas lengyel író nagy történelmi trilógiájának második része, az Özönvíz, a XVIII. század második felébe visz bennünket, a svéd lengyel háború idejére. A lengyel főnemesség árulása folytán a svéd csapatok elárasztják Lengyelországot, és megkezdődik az évekig tartó harc az ország függetlenségének kivívásáért. Ebben a harcban részt vesz az egész nemzet. Sienkiewicz a múlt század végén írta ezt a regényét honfitársainak biztatására és vigasztalására, hogy a fényes múlt példájából erőt merítsenek hazájuk felszabadítására. Árulók és hősök vonulnak végig a regény lapjain, a színes meseszövést izgalmas fordulatok tarkítják. Tanúi leszünk egy árulónak vélt nyughatatlan fiatal tiszt bravúros hőstetteinek és egy eszményi szerelem diadalának.
Művészi szempontból az Özönvíz a trilógia legsikerültebb része; méltán lett milliók legkedvesebb olvasmánya. -
-
-
Pantaleón és a hölgyvendégek
0Pantaleón Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit.
-
Papa Inferioris Hungariae Oppidum
0Megjelent Frans Hogenberg Civitates Orbis Terrarum (Köln, 1617) című munkájában
-
-
-
Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén
0Dr. Bakó Ferenc könyve komplex kutatás eredménye, amely néprajzi és okleveles történeti anyag számbavételével vázolja fel a Mátra vidékén (elsősorban Heves megye és a Bükk hegység) a népi építkezés jellemzőit, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők formaalakító hatását. Felhívja a figyelmet azokra az építészeti megnyilvánulásokra is, amelyek a földrajzi tényezők, a táji elzárkózottság következményei, de hangsúlyozza, hogy a geográfiai hatásra létrejött formák a gazdasági és társadalmi fejlődéssel felbomlanak és átalakulnak.
-
Párducpompa
0Posta, trolibusz, orvosi ügyelet, plázasétány, iskola, végállomás, tömött vasúti kocsi, kutyafuttató – Tóth Krisztina ötven története a mi mindennapi életünkben játszódik. Mintha mi állnánk saját magunk előtt a sorban. Gogol szelleméhez hűen: ha nevetünk, magunkon nevetünk. Már pedig abszurd humorból és empatikus iróniából itt nincs hiány. A Párducpompa elbeszélései groteszken realista pillanatfelvételek, lírai lassítások, precíz megfigyelések arról, miképpen élünk és félünk a mai Magyarországon. Pontos történetek az útvesztésről út közben.
-
Párisban és Napfényországban
0„Ady halála óta a harmincadik év, egy egész emberöltő, van betelőben. Jó száz nagy ívnyi publicisztikai írásainak közzétételét e kötettel kezdjük. E párisi és »napfényországi«
levelekben az összeomlás előtti régi s az előtörő új világrend harcát tünteti fel Ady. Ennek a lezáruló és jövőbe nyíló, sok évszázadra kiható jelentőségű világtörténelmi folyamatnak, magyar és egyetemes-emberiségi viszonylatban egyaránt, ő volt a legélesebb látású, legdúsabb szavú, legösszefoglalóbb ujságíró-krónikása.” -
Passziánszjátékok könyve
0A pasziánsz, az egyszemélyes kártyajáték – e könyvből kiderül, hogy néha többen is játszhatják – igen közkedvelt Európa-szerte. A szerző a játéknak több mint 150 féle módját írja le, együvé csoportosítva a hasonló szerkezetű és játékmenetű játszmákat. Így mindenki kiválaszthatja a maga számára a legmegfelelőbbet. A klasszikus, már a 18-19. században ismert játszmák mellett újakat is találhatnak a könyvben a kezdő vagy gyakorlott játékosok. A leírások mellett ábrák is segítik a játékok – főleg a bonyolultabbak – elsajátítását. A szerző nemcsak a nyitó kirakást mutatja be, hanem sokszor a menet közbeni formációt is. A leggyakrabban használt fogalmakat a szakkifejezések jegyzéke foglalja össze.
-
-
-
-
-
-
Példabeszéd
0A regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a „déli mítoszt” jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget „modernizálja” allegorikus példázat formájában.
-
Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke
0A Robinson-mítosz – a lakatlan szigetre vetődött magányos ember elképzelt viselkedésének s e viselkedés rugóinak – sajátos újraértékelése folyik a Péntek lapjain: a költői és filozófiai szinten folyó elvonatkoztatás nem válik a kalandosság kárára; fojtott, de egyre növekvő izgalommal követjük az új Robinson s még inkább az új Péntek testvér-kalandját, mely az ismert történettel összehasonlítva bőven szolgál meglepetéssel.
-
Pest
0Az emlékezetes sikerű Porral kezdődő, az Év regénye címet elnyert Híddal folytatódó regénytrilógia méltó záró darabja ez az önmagában is élvezetes nagyregény.
-
Pest megyei barangolások
0Közel négy esztendeje, hogy Békés István első barangoló útjára indult a megyében. Akkor arra vállalkozott, hogy felkeres egy-egy jellegzetes tájat, várost, községet, s a Pest Megyei Hírlapban elmondja róluk, ami érdekes a múltjukból, tanulságos a jelenükből; igyekezvén a távol- és közelmúltat egybevetni a jelennel és pillanatképekben rögzíteni mindazt, amit egy-egy útja alkalmával megismert, látott, hallott, észlelt.
Békés István így barangolta hétről hétre a megyét, miközben először maga is csak kóstolgatta, hogyan lehet száz vagy kétszáz gépelt sorban egy-egy kisebb, nagyobb településről a múltat és a jelent egybefogó hasznos, ismeretekben gazdag, mégis szórakoztató beszámolót adni. Aztán egyre jobban ráérzett a teendőkre: könyvtárak, levéltárak polcain kutatott a történelmi emlékek után; szóbeli hagyományokat, feledésbe merült eseményeket, múltba vesző történetek adatait azonosította, tudományos kutatókkal tárgyalt, folytatott tapasztalatcserét, de főként sokat, nagyon sokat találkozott, ismerkedett, beszélt a helyi emberekkel, a községbeliekkel, vezetőkkel, munkásokkal, tsz-parasztokkal.