• Tapsrend

    0

    Ha a mai vagy a jövendőbeli olvasó arra kíváncsi, milyen volt az élet 2010 és 2014 között Magyarországon, milyen volt a társadalom, a kultúra, a politika, a hétköznapi élet ebben az öt évben, minden bizonnyal többet tudhat meg Koltai Tamás új, gyűjteményes kötetéből, mint akár a kor napi sajtójából, vagy a korszakkal foglalkozó elméleti munkákból. A kötet minden írása mintha azt az alaptételt bizonyítaná, hogy a színház – a jó színház – mindig több önmagánál, mindig mélyen bele van ágyazva a körülötte létező, élő és lélegző világba. És a jó kritikus nem teheti meg, hogy nem mutatja fel ennek a beágyazottságnak minden aspektusát. Az egyes előadásokról szóló, szerzők, rendezők, színészek munkáját elemző írások együttese mint könyv egyszerre színháztörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, a kor „testének” tulajdon alakja és lenyomata.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tárgyak természetrajza

    0

    FEKETE GYÖRGY az Iparművészeti Főiskolán szerzett 1957-ben belsőépítész diplomát, s ez időtől kezdve 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, majd önálló tervezőműtermet és műhelyt létesített. Ezekben oktatási, egészségügyi, igazgatási és kulturális nagyberuházások, bútor és tárgysorozatok tervezésével foglalkozott. Mintegy háromszázötven olyen irányú dokumentációt jegyez. Hazai és külföldi kiállítások tervei mintegy harminc országban és százhetven alkalommal valósultak meg. Pályázatokon murális faplasztikák elkészítésére is több alkalommal kapott megbízást. Mindezek elismeréseként lett Munkácsy-díjas, Érdemes művész. Több száz szakirodalmi cikk írója, hat televíziós környezetkultúra-sorozat forgatókönyvének szerzője, műsorvezetője volt. Igazgatta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, valamint az Iparművészeti Vállalat megszűnéséig annak művészeti vezetője és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének az alelnöke volt. 1990-ben lett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, parlamenti képviselő, ott a kulturális bizottság tagja. Egyik alapítója volt a Nemzeti Kulturális Alapnak, majd első elnöke is. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében Sopronban, amelynek ma professzor emeritusa. Újraalapította a Magyar Iparművészet folyóiratot, amelyet ma főszerkesztőként jegyez. Alapító alelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, alelnöke a Nemzeti Társaskörnek, Magyar művészetért és hűség díjas, Zalaegerszeg és Tornyospálca díszpolgára. Könyv alakban megjelentek esszéi, versei, cikkgyűjteménye, művésztársaival folytatott beszélgetései, szakmai életművének katalógus-összeállításai, eddig tizenhét kötetben.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarkabarka

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarlótűz, tábortűz

    0

    A tarlótűz alattomos, lappangó szörnyű veszedelem, a tábortűz vidám, pattogó, melegítő, éltető, tisztító, edző tüze cserkésznek, katonának, férfinak. Ezer év óta tábortűz mellett nő fel, tölti élete nagyobb felét a magyar férfi, ezer év óta tarlótüzek nyaldossák körül az ország határát innen és túl. Ennek a gondolatnak illusztrációja ez a remek könyv. Arról szól, milyen viszontagságok árán edződik, tisztul férfivá egy tizenkilenc éves fiatalember a nagy háború zivataraiban, hogyan lesz cserkészvezetői szerepéből egész életre szóló, a magyar ifjúságnak például szolgáló hivatás.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarnopolból indult el…

    0

    Ez a legendás hírű regény bemutatja a zsidóság térfoglalását és viszonyát a magyarsághoz egy belopakodó, házaló galiciáner szédítő sikerein keresztül, a magyar történelem tragikus korának történetébe helyezve, kiváló irodalmi szinten. Az írót ezért a nagyszerű remekműért életfogytiglani börtönre ítélték.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarokk album

    0

    A tarokkjáték a XIX. század második felének egyik legnépszerűbb mulatsága volt: szívesen töltötték idejüket a tarokkasztalnál írók, politikusok, nemesemberek csakúgy, mint polgári-értelmiségi körök tagjai. Könyvünk a tarokkjáték különböző fajtáinak ismertetése mellett bemutatja a tarokk-kártya készítésének technikáit, a kártyafestőket, megismertet a tarokk-kártya eredetével és hazánkban előforduló típusaival. A több száz színes illusztráción – köz- és magángyűjtemények féltve őrzött ritkaságain – először láthatók összegyűjtve a korabeli Magyarország tájképeivel, különféle nemzetiségek viseletével, a bécsi tarokk hagyományos motívumaival, vagy pedig az első világháború döntő csatáinak képével díszített tarokklapok.

    3 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Társadalmi lexikon

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Társadalom humornézetben

    0

    Az emberi közösség életének a „zaj” és a „csend” természetes következménye. Torzult szemléletre vezet, ha ezt a tényt nem fogadjuk el. A közösségnek nyíltan kell értékelnie minden társadalmi jelenséget. Ezért a társadalom egészének kötelessége, hogy a szabad vélemény-nyilvánítás jogát, sőt kötelességét biztosítsa, körülményeit ápolja, tiszteletben tartsa – és nemcsak humornézetben!

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarzan és a hangyaemberek

    0

    Akárhol járt is Veltopismakusban és akárkit hallott is megnyilatkozni, minduntalan az jutott a fülébe, hogy az emberek általában elégedetlenek királyukkal és a kormánnyal. Tarzan tudta, hogy elégedetlen emberek körében a dolgok nem úgy mennek, ahogyan kellene, és a fegyelem oly mértékben meglazul, hogy az őrzésével megbízottak hanyagsága felkínálja majd számára végül azt a lehetőséget, amit keres.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarzan, a rettenetes

    0

    Egy pillanatig úgy álltak ott, méregetve egymást, s akkor az emberforma lény megszólalt. Tarzan rájött: ez a teremtmény tagolt hangokat ad ki, annak rendje s módja szerint beszél, de a nyelvet a majomember nem értette. Mégis arra következtethetett, hogy a „másik” többé-kevésbé ugyanolyan észbeli képességek birtokosa, mint ő. Más szóval: bár ez a fura szerzet itt vele szemközt farkat lóbál, s majomszerű keze-lába bütyökujja is, minden egyéb jelből ítélve kétségkívül – ember.

    240 Ft
    Kosárba teszem
  • Tarzan, a vadember

    0

    Numa, a felsült oroszlán tehetetlenül morgott haragjában, miközben visszacsúszott a fal tövében a földre anélkül, hogy sikerült volna lerántania a menekülő majomembert. Már éppen nekikészülődött az újabb kísérletnek, amikor kiszemelt zsákmánya szagnyomában megérzett valamit, ami idáig elkerülte a figyelmét. Végigszaglászta a talajt azon a helyen, ahol Tarzan lába az imént érintette, és Numa morgása azonmód halk vinnyogásba váltott át, mert rájött, hogy ez ennek az emberállatnak a szaga, aki kiszabadította a wamabók verméből. Ki tudná megmondani, miféle gondolatok kavarogtak az állat busa fejében? A felsült haragnak mindenesetre nyoma sem látszott rajta. A hatalmas oroszlán megfordult, és a fal mentén méltóságosan elindult kelet felé.

    240 Ft
    Kosárba teszem
  • Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig

    0

    A számítógépek világában az ember hajlamos azt gondolni, hogy könyvekre egyre kevésbé van szükség, hiszen ma már az elektromos könyvtárak is meglátogathatók a világháló segítségével. Hogy ezek ellenére mégis kitartunk mellette, annak egyik oka az a felismerés, hogy a könyv nélküli lakás rideg, embertelen. Kérem a Tisztelt Olvasót, tegyen egy próbát és azonnal érezni fogja az ilyen otthon jeges fuvallatát. De ugyanilyen rideg, gyökértelen és magányos az életünk, ha nem vállaljuk fel elődeink ránk hagyott műveltségét, a rovásírást. A Forrai Sándor Rovásíró Kör célja ennek megfelelően, hogy minden magyar legalább a nevét le tudja írni ezekkel a betűkkel. Eközben nem feledkezhetünk meg Isten által kijelölt feladatunkról, a tudás továbbadásáról, lehetőleg a fiatalabb korosztály számára, hogy megfelelő ismeretekkel felvértezve ne lehessen játékszere a hamis prófétáknak, téveszméknek, amelyekről e kötetben is szó lesz. Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiség felvállalóiban, hogy a rovásírás ismerete és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér nélkül szinte hiábavalónak tűnik minden küzdelem az Igazságért, hogy a magyarság megmaradása javarészt ettől a tudástól függ. Legalább ennyire fontos, hogy eljussunk a már ismert rovásemlékek színhelyére, ahol megérezhetjük a múlt és őseink üzenetét, de még izgalmasabb, ha magunk fedezünk fel új rovásemlékeket. Ettől a felemelő élménytől fosztja meg magát az, aki a felfedezések helyett dolgozószobájában csupán a régi könyvekben megjelent emlékek egy-egy betűjének (újra) értelmezésével tölti idejét. Pedig van mit felfedezni a Tászok-tetőtől a rovásjeles bosnyák piramisig. Erről tanúskodnak e könyv lapjai.

    2 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tata várának látképe

    0

    Eredetileg megjelent Braun et Hogenberg, Civitates orbis terrarum c. nagy helyrajzi művének 6. kötetében (Urbium praecipuarum mundi theatrum sextum. Coloniae), Köln

    200 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tatjána

    0

    Tatjána Rejtő Jenő alighanem utolsó, kéziratban maradt, hosszabb lélegzetű műve. A kisregény igazi noir: egyes szám első személyben regéli el egy, a tisztesség útjáról le-letérő dokkmunkás kiábrándító kalandjait a kikötői alvilágban, mindezt egy férfiúi vetélkedéssel elegy, reménytelen szerelem árnyékában. És van egy halott is, merthogy egyik éjjel ismeretlen tettes leszúrta Alexandrovics Mirko Dimitrij volt cári tábornokot… A címszereplő, Tatjána igazi végzet asszonya, szovjet kém (vagy épp kettős ügynök?): a halálból tért vissza, zavaros politikai ügyei óhatatlanul sodorják tragédiába. „Tatjánával a hotelben ismerkedtem meg. Egy este, éppen kijöttem a szobámból, mikor új lakó érkezett. Férfiszabású bő felöltőben volt, kezében kis kézitáska, a fején sapkaszerű simuló kalap. Minden praktikus és egyszerű volt rajta. A kalapja alól két bronzvörös hajtincs látszott ki. Nem lehetett egészen fiatal, az orra körül két redő mélyült az arcába. Nagyon szép volt. Markáns, kissé durva, de mégis szomorúan szép nő volt Tatjána. A nevét akkor még nem tudtam. Egy másodpercre élesen felém fordult, végignézett rajtam, aztán benyitott szobájába. A mellettem lévő szobába. Valahogy megéreztem, hogy messziről jött, hogy felette áll e kis bűnözőknek, akik itt laknak. Az első pillanattól fogva érdekelt.”

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Tátrai legendárium

    0

    A Magas-Tátra a mai napig fogalom a magyarság számára. Általában a földrajzi fogalmakkal néha kissé bajban vagyunk, mégis, ez a hegycsoport – több okból is – jóval ismertebb, mint bármely más magashegység a közelben, a távolabbi tájakról nem is beszélve. Neidenbach Ákos több évtizedes gyakorló hegymászóként, a magyar hegymászás történeti és irodalmi hagyatékának kutatójaként, számtalan igen érdekes históriai anyaggal ismerkedhetett meg. Ezek alapján a Magas-Tátra mondavilágára vonatkozóan lassan összeállt egy olyan eredeti képanyaggal gazdagon illusztrált gyűjtemény, amely nem csak a hegymászó, a Tátrát szerető turista, kiránduló vagy üdülő, de a hegyet még sohasem látó olvasó számára is érdekes képet adhat. A millenniumi évben megjelenő kötetben régi korok emberének gondolatairól, hiedelmeiről, és egyáltalán az embernek a hegyhez való viszonyulásáról kaphatunk ízelítőt.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Tavaszi rügyek

    0

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tavaszi rügyek

    0

    „Egész legendakör van elterjedve Selmeczen Gábel Jánosról, arról az együgyü emberről, a ki szemben lakott a lyceum-épülettel, s valóságos kötekedési tárgyul szolgált a pajkos nebulónak. Pedig testvéröccse volt az egyik professzornak, Gábel Istvánnak. Onnan könnyen kölcsönözhetett volna respektust, ha ugyan lett volna annak is. No már csakugyan czudarul bántak a szegény Gábel Jánossal. A lovaira epigrammákat csináltak, a kinyitott ablakain át cserebogarakat eregettek be. Egy tarisznyára valót fogott egyszer össze Nagy Jani és beöntötte az ablakon, éppen mikor ő kegyelme vacsorált. A „Vidám” nevü lovát egy éjjel bemeszelték fehérre; a helyi nyomdában egy külön ujságot szedettek ki számára, mely tele volt a legcsodálatosabb hirekkel: Spanyolországban egy czukobányát fedeztek fel, mely az egész világot el fogja látni. (No ez nem jó dolog – sopánkodék Gábel János uram, mert egy czukorgyár részvényei képezték a vagyonát.) „

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Te meg én

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Te meg én

    0

    Paul Géraldy francia költő 1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg. Te meg Én című kötetét még huszonnyolcadik születésnapja előtt adta közre, amely annak ellenére, hogy verseskötet, rendkívül népszerű lett. Egyesek szerint sikerének titka az volt, hogy „a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani.”

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Technical monuments of the Visegrád Countries II.

    Technical monuments of the Visegrád Countries II.

    0
    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Tegnap / A Szörny

    0

    A világszerte hatalmas sikert arató regényeit és drámáit francia nyelven publikáló, 1956-ban Svájcba emigrált, de magát halála napjáig magyarnak valló Agota Kristof (1935–2011) e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy – a magyar közönség számára eddig ismeretlen – dráma kapott helyet. A Tegnap, az írónő több mint 40 nyelvre lefordított, és itthon már három kiadást megért Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye látszólag az „idegenbe szakadt” magyarok beilleszkedésének nehézségeiről szól. A figyelmes olvasó azonban hamar rá fog jönni arra, hogy a szerző már e korai művében is ugyanazokat a kérdéseket feszegeti, amiket később a Trilógiában is felvet. Merthogy a Tegnap főhősének ugyanúgy a hazugság és az igazság relativitásából, illetve az írás és a valóság között mindig meglévő különbségből fakadó problémákkal kell megküzdenie, mint a Trilógia ikerpárjának. A 2007-ben a párizsi Seuil kiadónál megjelent Agota Kristof-drámakötet címadó darabja, A Szörny egy gyilkos vallás megszületésének hátborzongató története. Hasonlóan félelmetes – és elgondolkodtató – a másik három dráma is. Az út a betonlabirintussá silányított Föld vízióját tárja elénk, A járvány egy kis falu lakóit megtizedelő öngyilkosság-sorozat rejtélyét járja körül, a Vezeklés pedig egy különös házaspár szörnyű titkával ismerteti meg az olvasót.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Tegnap a Gyimesben jártam… Gyimes-völgyi lírai dalok

    0

    A bevezető tanulmányt Kósa László írta.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Tél

    0

    Négy ​ember tölti együtt a karácsonyt egy cornwalli házban. Hárman közülük rokonok, ám látszólag alig van több közük egymáshoz, mint a negyedik vendégnek, akit a véletlen sodort az útjukba. Art természetíró-blogger, aki túl van egy szakításon, ám nem akar egyedül érkezni az anyai házba, ezért magával viszi a buszmegállóban megismert Luxot, és ezer fontot fizet neki, ha három napig a barátnőjének adja ki magát. Anyja, Sophia mindent feláldozott a karrierjéért, nyugdíjas éveit magányosan tölti a hatalmas családi házban, ahová karácsonykor megérkezik a testvére, Iris. A tékozló lány fiatalkorában elhagyta a családját, hogy környezetvédelmi és atomenergia-ellenes aktivista legyen, amit a húga még mindig nem tud megbocsátani neki. Az álbarátnő érkezése felforgatja a család életét, a rég szőnyeg alá söpört konfliktusok felszínre kerülnek, és hosszú évtizedek után a két testvér végre újra elkezd közeledni egymáshoz.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Telegdi László naplója

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Telehold

    0
    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Teleki Blanka

    0

    1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.

    450 Ft
    Tovább olvasom
  • Teleki Pál halála

    0

    Vajon miért élt és él tovább évtizedekig amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [… A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a „mi lett volna, ha”, a „másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a „főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genézisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Teleki Pál miniszterelöksége, 1939-1941

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon

    0

    A ​szerző, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1962-ben egy Árpád-kori magyar falu tervszerű feltárását kezdte meg Tiszaeszlár határában. Az 1241. évi tatárjárás korában elpusztult falu élete a honfoglalás korában kezdődött. Az ásatás célja elsősorban az volt, hogy a megtelepedés folyamatára és a korai településviszonyokra fényt derítsen. A feltárásokon gazdagon bontakozott ki a falu képe: házak, műhelyek, gazdasági építmények, árkok stb. kerültek elő. A változatos tárgyi emlékanyag közvetlenül vallott a lakosság mindennapi életéről.
    Ásatás közben derült ki, hogy a középkori falu területe évezredekkel korábban is lakott hely volt. Egy bronzkori település maradványai és egy III-IV. századi császárkori falu emlékei is feltárásra kerültek. Ez utóbbi az első nagyobb ilyen korú ismert településrészlet az Alföldön.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Téli tárlat képes útmutatója

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Temesvári kalauz

    0

    A mi Temesvárunk Napjainkban egyre-másra jelennek meg a városi monográfiák, ismertetők, kalauzok, színes reklám-albumok. Román, német, angol, olasz nyelven mutatják be a város – Temesvár – történetét, iparát, fejlődését, kultúráját. Egy részük a múlt század negyvenes éveiben utoljára kiadott régió-történeti összefoglalók újabb kiadása, de akad közöttük olyan is, amely a kirándulóknak, látogatóknak szól, reklámcélokat követ. Aki alaposabban átlapozza ezeket, hamar észreveszi, hogy szinte valamennyi „kútforrása” a XX. század tízes éveiben összeállított dr. Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat jól dokumentált, szép kiállítású Temesvár kötete, amelyhez a jelenkori szerző itt-ott az azóta eltelt évszázad eseményeiről is csatol beszámolót. Magyar nyelvű várostörténeti kalauz, könyvalakban azóta sem látott napvilágot. Nehéz is felvenni a versenyt az elismert könyvvel, nem versenyezni, hanem a nyomában járni is nehéz. Pedig sokan igyekeznek megkeresni, azonosítani azokat a helyeket, épületeket, emlékműveket, amiket először ebből ismertek meg, innen tanultak meg értékelni. Megvannak-e még? Változtak-e? Mit közvetítenek felénk ma? Hiszen a lefolyt évtizedek alatt óriási változásoknak voltunk (vagyunk) szemtanúi.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom