• Vérben és viharban

    0

    Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. A kisregény nyomon követi a kis néppé tizedelődött hunok fölötti uralomért folytatott belviszályokat, az országépítés keserves, de dicsőséges munkáját, s mindezt pergő, meglepő fordulatokkal teli cselekményvezetéssel teszi. A Vérben és viharban bővelkedik nagyszabású csatajelenetekben, vadászkalandokban, s az „emberi tényező” is megjelenik benne.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Vérben és viharban

    0

    A kötet végén (121-125) tanulmány: A magyar ipar és kereskedelem áttekintése a honfoglalástól napjainkig. Írta: Páll András.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vérben és viharban – Egyedül a világ ellen

    0

    Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. Az Egyedül a világ ellen árva gyermekhőse is mintha az életbenmaradás himnuszát folytatná tetteivel. A művek példázatként erősítik magyarságtudatunkat. Kráter

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Vérben és viharban – Egyedül a világ ellen

    0

    Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. Az Egyedül a világ ellen árva gyermekhőse is mintha az életbenmaradás himnuszát folytatná tetteivel. A művek példázatként erősítik magyarságtudatunkat. Kráter

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Verdi opera kalauz

    0

    „Hangjegyeim, legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit.” Verdi egyik levelének ez az idézete Várnai Péter könyvének mottója. Ennek megfelelően legfőbb célja az, hogy megmutassa: hogyan „mond mindig valamit” Verdi operáinak zenéjével. Kell ezt magyarázni? Nagyon is. Verdi muzsikája ugyan több mint száz éve a világ minden táján népszerű, de zenéjének igazi értelmét – értelmezését –, e muzsika miértjeit és hogyanjait csak a legutóbbi néhány évtizedben kezdi felfedezni a szakma és a nagyközönség egyaránt. Mert Verdi nemcsak leírt a fent idézett mottót, hanem annak megfelelően komponált. Operáiban a szó legszorosabb értelmében semmi sem a véletlen szülötte: minden dallamának, ritmusának, harmóniájának és hangszínének vaslogikával megszerkesztett értelme van. A szerző másfél évtizedes, külföldön is elismert Verdi-kutatásainak eredményét foglalja össze a könyvben. Tizenhárom tanulmánya a budapesti Operaházban műsoron levő tizenhárom Verdi-művet tárgyalja: ismerteti az egyes operák keletkezéstörténetét, jellemzi a főbb szereplőket, és – számos kottapéldával illusztrálva – elemzi a művek zenei dramaturgiáját.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Verecke ​híres útján…

    0

    450 Ft
    Tovább olvasom
  • Veres Lajos

    0

    „A művészembert leginkább a hatások mozgatják, szárnyalni fog, ha teret, bizalmat, biztonságot, szépet érez maga körül. ” Balogh László

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Véres történetek és legendák

    0

    „…elkapkodott, szintetikus ítéleteknek vagyok fabrikálója, a pancsolt tér kóstolója és degusztátora, a szenilitást, a dementiát és a gyermeki csacsogást tartom minden lehetséges felfedezés kezdetének, játékossággal és játékkal változtatom nevetéssé a siralomvölgyet, varázsszavakkal bűvölöm a valóságot… az imbecillitás szilárd harangja vagyok, a felismerés villámától repedt harang, a természet- és társadalomtudományok objektivitása, negatív géniusz, a nyelv berkeiben cserkésző vadorzó, a humoros inspiráció erdőkerülője, hites csősz a névtelen anekdoták mezején, jó ötletek lemészárolója, a spontaneitás kétes haltárolóinak őrzője, a debilitás és a pornográfia örök amatőre és dilettánsa, a gondolkodó esztelenség hérosza, a párhuzamosok hebehurgya és idő előtti keresztes lovagja, aki a végtelenség vajával megkent kenyérkaréjra áhítozik, aki az örökkévalóság tejfölös csuprát akarja meghúzni, most rögvest, most, soha máskor, tehát sohasem…” – vall önmagáról és írásművészetéről a szerző válogatásunk egyik darabjában, Az önvilágámító tanonc kalauzá-ban, e sajátosan hrabali ars poeticában. Akárcsak az elbeszéléskötet többi,1949 és 1986 között született, sokáig íróasztalfiókban őrzött írásában, melyekből egy nem mindennapi életutat megjárt, történelmi sorsfordulókat próbált ember és egy kivételes tehetségű, hol mennybe menesztett, hol pokolba kívánt író feketén-fehéren megrajzolt Janus-arcú önportréja tárul az olvasó elé.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Veress Pál

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Verfassung der ungarischen Kriegsakademie

    0

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vérfüred

    0

    Ne higgy a meséknek! Vidám befejezés nem létezik. Sőt. Befejezés sincs. Az élet megy tovább, két kanyarral arrébb már mindig történik valami új. Legyőzhetsz hatalmas akadályokat, dacolhatsz ezer veszéllyel, farkasszemet nézhetsz a gonosszal, a végén dicsekedhetsz is vele, de az még nem a befejezés. Amíg van benned szufla, a történeted pereg tovább. Dervish Gradyt lidérces álmok kínozzák, amióta visszatért a Démonvilág univerzumából, de Grubbs nagyon vigyáz nagybátyjára. Megpróbálnak normális, démonmentes életet élni. Amikor aztán egy híres producer felkéri Dervisht, hogy vegyen részt következő horrorfilmje elkészítésében szakértőként, úgy gondolják, ez jó buli lehet, és amúgy sem árta-na nekik egy kis levegőváltozás. Csakhogy a forgatás helyszínén, a Vérfüred névre keresztelt városkában, nem csupán feltörő emlékeikkel kell megküzdeniük.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Vergődésben

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Verőfény és alkonyat

    0

    Könyveim címe jelképes. Az első – Holtomiglan – a természettel kötött életre szóló kapcsolatra, szövetségre utal. A Verőfény és alkonyat inkább a kötetben lévő elbeszélések tartalmát, hangulatát idézi. Akadnak e történetsorban olyan históriák, amelyek a pályája csúcsán járó vadásszal estek meg, de már olyanokkal keverednek, amelyek a – szaknyelven szólva – „visszarakó”, leszálló ágban lévő erdőjáró élményeit közvetítik az olvasónak. Egyikben az önfeledt vidámság, a szerencse és siker okozta öröm hangjai szólalnak meg, másikban a tragikus hirtelenséggel eltávozott jóbarát emléke támad fel néhány percre.

    6 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Vérrel pecsételve

    0

    A korábban vélt legközelebbi nyelvrokonainknál, a manysiknál – a legutóbbi időkig meglévő sámánhit szerint -, amikor az öreg sámán meghal, akkor az őt követő ifjú sámán a temetési szertartás alatt elregöli az elődjéhez köthető, az ő idejében történt eseményeket. Az ifjú sámán ilyenkor csak igazat beszélhet, mert egyébként az elhunyt sámán lelke panaszt tehet ellene az égieknél. A siratóének, amely egyben a múlt megidézése is, maga az Arvisura, vagy Igazszólás. A hun törzsszövetség életében, amelyhez valamikor a manysik is tartoztak, a törzsszövetség fősámánjai hasonló módon regölték el a törzsszövetség egészére vonatkozó eseményeket. A törzsszövetség esetében azonban már meg is kellett örökíteni, azaz le kellett róni az előző időszak történelmét.. Ez a rovósámán feladata volt. Az idők folyamán már 347 rovósámán tett eleget ennek a kötelezettségének. Ebből alakult ki az Arvisurák hatezer évet átívelő krónika – gyűjteménye. Ennek a hatalmas örökségnek az őrzése, a tudás birtoklása mindig egy-egy törzs kiváltságos feladata volt. A világhónapok váltásakor, tehát nagyjából kétezer évente kellett egy újabb törzs képviselőjének átadni a felhalmozott tudást, meghatározott szertartás keretében. Utoljára a manysiknál őrizték ezt az örökséget. A halak világhónapjából a vízöntő világhónapjába történő átmenet idején Szalaváré Tura manysi sámán kapta azt a feladatot, hogy a rokon úz törzsnek átadja a hagyatékot. Szalaváré Tura Paál Zoltán palóc (palúz) emberben találta meg azt a kiválasztottat, akit minden szempontból alkalmasnak tartott a féltve őrzött titkok átadására. PAÁL ZOLTÁN tehát kettős feladatot kapott. Le kellett rónia a teljes, hatezer éves történelmet, az Arvisurák gyűjteményét, és meg kellett írnia elődjének, Szalaváré Turának az idejében történt eseményeket. Paál Zoltán beavatott rovósámán mindkét feladatának eleget tett. Arvisura gyűjteményét hivatalosan 1996-ban adták ki először. A 348. Arvisura Vérrel pecsételve címmel viszont csak most lát először napvilágot. A Vérrel pecsételve felfogható tehát egy önéletrajzi ihletettségű regénynek, de a szerzője beleszőtte az Arvisura gyűjtemény legfontosabb részleteit is. Részben azért, mert Paál Zoltán számára az Arvisurák megismerése elválaszthatatlan volt az éppen zajló eseményektől, másrészt mert a szerzőnek volt egy olyan indíttatása, hogy azokkal is megismertesse az őstörténeti eseményeket, akik egyébként nem biztos, hogy az Arvisura gyűjteményt végigolvasnák. Egyébként ha valaki átugorja ezeket a részeket, maga a regény önmagában is sajátos élményt nyújt az olvasójának. Ám aki mégis belemélyed az Arvisura részletekbe, olyan ismereteket fog szerezni, amelyeket sehonnan máshonnan nem fog tudni összegyűjteni. És ebben nem az a döntő, hogy igazak-e ezek a történetek, hanem az, hogy milyen egységes rendszerré áll össze a magyar őstörténet, s ezen keresztül szinte az egész emberiség történelme. Ha semmi nem lenne igaz belőle, akkor is csodálattal adózhatnánk Paál Zoltán előtt, mert akkor ő volna a világ legnagyobb mesemondója. Ám az olvasót (a felkészült olvasót is) érik majd meglepetések. Sok-sok örök érvényű, vagy legalábbis megszívlelendő tanulsága van a műnek. A legalapvetőbb sajátossága mégis az, hogy nem irányul senki ellen. Bár végig a hun törzsszövetségről és a magyarság gyökereiről van benne szó, ugyanúgy megtaláljuk ezeknek az embereknek az erényeit és hibáit, mint más népek, nemzetek eredendő jó vagy rossz tulajdonságait. Mintha a szerzője valóban felülről szemlélné a világot. A mű olvasója azt is tapasztalhatja, hogy bizonyos események, összefüggések értelmezése több szinten lehetséges. Ezért bárki nyugodtan kézbe veheti, ki-ki megtalálja benne a saját világának megfelelő olvasatot. A Vérrel pecsételve nem versenyezhet a ma oly divatos sci-fikkel vagy thrillerekkel. Nem is ez a célja. De remélhető, hogy eljut ahhoz az olvasóközönséghez, amelyet ez a téma méltán megérdemel.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Versek

    0

    Immáron közel hét évszázada csengnek változatlan frissességgel és gazdag zengéssel a XIV. századi perzsa költő, Háfiz dalai, a ghazalok. De talán magyar nyelven először ily tisztán, maradéktalanul, mint ahogyan most Kepes Géza az eredeti perzsa nyelvből, a költőtárs szeretetével átültette őket. Szerelem, bor, emberség, barátság Háfiz ghazaljainak „örök témái”, de belülről idehallik a régesrégen élt irániak színes és idegen, mégis annyira ismerős, küzdelmes élete; a valósággal birkózó s az életben gyönyörködő ember világa. A kötet illusztrációit Kondor Lajos grafikusművész készítette, a maga eszközeivel ő is hozzájárulván a könyv olvasójának igaz, mély élvezetéhez.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Versek

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Versek & imák

    0

    Mindig igyekeztem logikusan értelmezni magamat és a világot. Mindig is szerettem szabályokra hagyatkozni, a dolgok értelmét keresve akadtam rá a formájukra, a gyakorlatias megoldást keresve akadtam rá a misztikumra, a koreográfiából kiindulva jártam a táncot, a bizonyíték vezetett el az igazsághoz, a valóságon keresztül találtam meg az álmokat. Az utóbbi időben egyre nehezebb eldönteni, miben higgyen az ember; nehéz hinni. De én nem akarok nem hinni, nem akarom elveszíteni a hitemet az emberiségben, benned, bennem, a potenciálunkban. Ideje kicsit változtatni a recepten: ahelyett, ami eddig észszerűnek tűnt, érdemes arra összpontosítani, ami magával ragad bennünket. Felejtsük el a logikát, a bizonyosságot, a magántulajdont, ne akarjunk start-upot csinálni; lépjünk túl a pusztán elképzelhetőn, és higgyünk abban, hogy az élet költői.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Versénekmondó. Verséneklő és énekmondó portrék szövegben és képben

    0

    A Misztrál együttes egyik alapító tagjaként, fotográfusként és a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj-programjának ösztöndíjkasaként 2020 őszétől 2023 tavaszáig felkerestem azokat az énekmondókat és verséneklőket, akik évtizedek óta ezt a hivatást választották, s a velük való beszélgetéseket rögzítve, képi portréjukat elkészítve válaszokat kerestem arra, hogy ki és miért foglalkozik a versek megéneklésével, mennyire volt tudatos és mennyire sorsszerű az ő pályája.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Versengő látomások

    0

    Moravánszky Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg. A kötet jelentős forrásirodalomra támaszkodva taglalja a modernizáció élménye által inspirált, azt lelkesen üdvözlő vagy elutasító szellemi áramlatok és az építészeti forma összefüggéseit. A modernizáció akkor megfogalmazott kérdéseiből jónéhány ma, az ezredforduló küszöbén is időszerű. Miben áll a modernizáció? Milyen viszonyban van a nemzeti identitással, hogyan hat az értékrend változására? Mindezekre van-e befolyása az építésznek a gazdasági-politikai átalakulás sodrában? Hogyan sarjadnak a kulturális örökség mindig változó, önkényesnek tűnő, szelektív konstrukcióiból újító, előrevivő eszmék? Hogyan kapcsolódhatnak össze eredetileg gyökeresen ellentétesként induló szellemi áramlatok? A kultúra egésze érzékenyen reagál a társadalmi változásokra, és az építészet, mely a szó legszorosabb értelmében a szemünk elé tárja anyaggá és látvánnyá sűrített mindenkori jelenünket, minden műszernél pontosabban mutatja be a háttérben zajló folyamatok természetét és jelöli irányukat. Ez a könyv szembesít a múltunkkal és feltárul benne a jelenünk. Sőt, ha figyelünk, a jövőnkre is vethetünk egy pillantást.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918

    0

    Moravánszky ​Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Vértelen vadászat

    0

    A szerző az egyik legismertebb természetfotós hazánkban. Könyvéből a természetfotózás fortélyain kívül megismerkedhetünk az egyes, ritkán lencsevégre kapható állatok életmódjával, a fotótrófeák gyűjtésének talán még az igazi vadászatot is felülmúló izgalmaival, veszélyeivel. Az egyes történetekhez természetesen gazdag fényképanyag tartozik. Ezek még élményszerűbbé teszik a kalandokat, és bizonyára meggyőzik az olvasót, hogy nem volt kárba veszett az igen jelentős munka, amit a szerző egy-egy kép elkészítésébe fektetett.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Vértelenül

    0

    Alessandro ​Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata.
    Az, amiről könyvében Baricco ír, bárhol és bármikor megtörténhet. A regény végére érve az olvasó bizonyára eltöpreng majd azon, hogyan döntene ő Nina helyében.

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Vérzivatar

    0

    Kívülről ​nézve James Sinclair szállodalánc tulajdonos családjának életét siker, luxus és fényűzés kíséri. Az ötcsillagos színfalak mögött azonban családi viszályok, irigység, rejtélyes halálesetek és titkos viszonyok bújnak meg.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon I-II.

    0
    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Veszprém vármegye (Comitatus Veszprimiensis)

    0

    rézmetszet, kézi szín.

    18 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Veszprémi regeszták

    0

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Vezérfonal népi építészetünk kutatásához

    0

    Magyarország feudális korból fennmaradt profán rendeltetésű épületállományának többségét – becslésünk szerint – a népi építészet emlékei teszik ki. A védett műemlékek körében számuk mégis igen szerény. Elég kivételes, ha egy XVIII. századi templomot nem tekintünk műemléknek, de nem ennyire magától értetődő ez, a népi építészet igen szép számban fennmaradt XVIII. századi alkotásai esetében. Vajon mit jelentenek ezek a kissé meghökkentő tények? Még mindig nem tudtunk volna igazában keresztüllépni egy elavult szemléleten, amely nem veszi tudomásul, hogy a népi építészet emlékei a magyar múltnak ugyanúgy szerves tartozékai, mint a várak, templomok, kastélyok, paloták, azzal a különbséggel, hogy személyes kapcsolódásunk az előbbiekhez erősebb lehet? Igaz, hogy legtöbbször nem olyan reprezentatív alkotások, mint az utóbbiak, viszont sokkal alkalmasabbak arra, hogy egy letűnt életforma emlékét idézzék, utaljanak azokra a körülményekre, amelyek között apáink, nagyapáink vagy legalább ükeink igen kevés kivétellel éltek. Ezt a szubjektív kapcsolódást a történeti tudat formálóinak kár volna figyelmen kívül hagynia.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Viadukt

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Vietnam – Laos – Cambodia

    0

    Map for Businessmen & tourists
    Geographical map
    With index
    Relief with elevation tints

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Vigaszág

    0

    Charles ​Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: „Anouk meghalt.” Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni. Ha elmerülünk a szereplők életében, elégedett és álmodozó mosollyal búcsúzunk el tőlük. Jó lenne még velük időzni, de tudjuk: egyelőre csak nekik sikerült. Aki szerette az Amélie csodálatos élete című filmet, szeretni fogja Charles Balanda szokatlan és nem kevésbé franciás útkeresését.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Vigasztalások – Erkölcsi levelek

    0

    „Az alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tûzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék… Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést” – írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő. Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalás-irodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből. Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját,eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Vigyázat! Csalok!

    0

    A könyv az én nevemet viseli. Ez is csak trükk. A mutatványok valóban az enyémek, de megírásuk, s az egész könyv írói feldolgozása Révész Gy. István műve. Legyen ez az első a soron következő trükkök leleplezései közül.
    Rodolfo

    2 800 Ft
    Kosárba teszem