• Regék és mondák

    0

    Népeink történetének különböző jelentős eseményeiről adott hírt a XIX. század tízes-húszas éveiben Mednyánszky Alajos. A korszak olvasói igényének megfelelően nem krónikás modorban, nem adatok száraz felsorolásának formájában, hanem regében, mondákban és legendákban. Egy-egy különös alakú szikla vagy sziklára épített vár, egy-egy félelmetes várrom távoli múltba vesző emlékét idézte föl, szinte mindig történelmi eseményhez, izgalmas sorsfordulóhoz kapcsolva. Népmondák és családi mondák, forrásokkal alátámasztható történetek és képzelet szülte mesék: szívesen olvasták elődeink. S szívesen olvasták őket költőink és íróink, nemcsak magyarok, hanem szlovákok és osztrákok is; mind-mind forgatták a németül író nemesúr könyvét, amely ma sem veszítette el érdekességét, nem fakult meg. Számot tarthat a figyelemre, hiszen mindenkit érdekel: hogyan látták múltunkat a régiek? Jelen kötetünk olyan válogatás az eredeti műből, amely főleg az egykori Felföld, a mai Szlovákia hegyes-völgyes vidékein gyűjtött regéket tartalmazza, s így jó példája a két nép egymásrautaltságának, történelmi együttélésének. A könyv – akárcsak a szerző 1981-ben kiadott Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon című munkája – az Európa Könyvkiadó és a bratislavai Tatran Kiadó közös vállalkozásában jelent meg magyar és szlovák nyelven.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Rippl-Rónai József

    0

    Rippl-Rónai József (1861-1927) nagy és sokoldalú életművel gazdagította a magyar művészetet. Szoros kapcsolata a századforduló európai művészeti áramlataival, ismeretsége a kor olyan jelentős francia művészeivel, mint Sérusier, Denis, Vuillard, Bonnard, Puvis de Chavannes, Gauguin és Maillol, meghatározta művészetének jellemző vonásait és rangját. Rippl-Rónai a múlt század utolsó évtizedeiben a francia art nouveau szellemi és formai ösztönzésétől érett eredeti és nagy formátumú művésszé; festményeit síkban komponálta, mély árnyalatú színfoltjait feszes és rafináltan kígyózó vonalakkal határolta, és a formákat „dekadensen” megnyújtotta. Bár egyszerű témáit a mindennapok világából vette – kerti jeleneteket, interieuröket, kecses szépasszonyokat formált meg –; műveit finoman árnyalt érzelmek, hangulatok, állandóságot sugalló állapotok hordozóivá emelte. Genthon István (1903-1969), a kiváló művészettörténész elemző tanulmánya feltárja Rippl-Rónai festői magatartásának emberi és művészi mozgatórugóit.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetek az áramlatban

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Több nyelven beszélünk

    0

    Majoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Trisztán és Izolda

    0

    A középkori Trisztán-monda egyik legeredetibb és legértékesebb feldolgozását, a XII. század második felében élt Thomas verses regénytöredékét első ízben olvashatja fordításban a magyar olvasóközönség. A világirodalom kevés alkotásának volt része akkora népszerűségben, mint a Trisztán és Izolda végzetes szerelmét elbeszélő történetnek. A szerelmet mitizáló, de a szó mai értelmében modern verses regény őstípusa azoknak a szerelmi történeteknek, melyek konfliktusa (és gyakran tragikuma) a szenvedély és a társadalmi kötöttségek kibékíthetetlen ellentmondásából fakad. A kelta eredetű Trisztán-monda breton közvetítéssel Írországból került át a kontinensre, ahol rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert. Az első francia nyelvű Trisztán-regény – a későbbi feldolgozások archetípusa – a XII. század közepe felé keletkezhetett, a két ránk maradt ófrancia regénytöredék, a Thomas-, illetve a Béroul-féle változat a XII. század második feléből való (az előbbit általában 1170 és 1175 közöttinek tartják, az utóbbit 1190 körül írhatta az északfrancia trouvére). A teljesnek tekinthető Trisztán-történet Joseph Bédier rekonstruálta és egészítette ki a század elején Béroul és Thomas ófrancia alkotásai, valamint más feldolgozások alapján. (Legismertebbek Eilhart von Oberg és Gottfried von Strassbourg középfelnémet variánsai, a norvég Saga, az angol Sir Tristrem és az olasz Tavola Rotonda).

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Üvöltő szelek

    0

    Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor – egy esztendővel a halála előtt – megírta ezt a regényt, a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus írói lélek vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek meg egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.

    700 Ft
    Kosárba teszem