• Századok legendája (sorszámozott nyl-kötés)

    0
    Victor Hugo

    Victor Hugo költeményeinek eddigi legbővebb magyar válogatása számos újdonságot tartalmaz a magyar olvasó számára, elsősorban Hugo utolsó éveinek franciául is csak nemrég feltárt verseiből. Hugo költészete magában foglalja a múlt minden jelentős örökségét, de már utat nyit a modern költészet felé is. Kötetünkben arra törekedtünk, hogy e hihetetlenül termékeny és sokoldalú költő minden korszakát és minden arculatát bemutassuk a legrangosabb magyar műfordítók tolmácsolásában, Victor Hugo illusztrációival. Vannak költők, és éppen a legnagyobbak, akik nemcsak a műveikkel hatnak, hanem életük példájával is. Hugo is ezek közé a kivételes nagyságok közé tartozik. Költészetének időtlen értékei, szerelmi, családi, tarsadalmi és politikai lírájának mély humanizmusa, természetfestő verseinek bensőséges szépsége, nyelv- és formaművészetének csodálatos gazdagsága önmagukban is a világirodalom legnagyobb költői közt jelölik ki helyét. Az igazságért való bátor kiállása, a száműzetés vállalása, meg nem alkuvása életét is példaképpé tették, s ez méltán adja meg neki azt a címet, melyet még ellenségei sem tagadhattak meg töle: ő a franciák legnagyobb költője.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Világ. 1948/jul-szept.

    0

    Az erősödő polgárság haladó szemléletű rétege 1908 táján mind kevésbé használhatta ki az egész országban befolyásos fővárosi sajtót radikális eszméi terjesztésére. Egy csatázó napilapra volt szüksége, és ez a törekvés egybefonódik a nagyközönségnek szóló, szabadkőműves eszméket terjesztő sajtó megteremtésének igényével. A szabadkőművesség alapszabályai „a közügyek körül kifejtendő hasznos munkára” serkentenek, viszont „kizárnak köréből minden politikai és vallási kérdést”. Ez a kívánt lap Világ néven indult meg 1910. március 30-án. A Világ a szabadkőműves eszméken túllépő, politikai, tudományos, művészeti radikalizmust képviselő orgánum volt, amelynek volt világnézete, azt sorsdöntő években vállalta, hitt benne és meggyőződését tanítva terjesztette. Hangja nem volt harsány, a sajtó sok más táján tapasztalható bárdolatlanságra tárgyilagos igazságkereséssel válaszolt. E vonásai révén jelentős a szerepe a publicisztika, a vezércikkírás történetében is: a szónoklat, a lírai szenvedély, a szecesszió, s másfelől az üres retorika helyébe lép — mondhatni realizmusával —, modernizálja közönségének ízlését és emeli a magyar sajtó színvonalát. Bekötve: 923-999. sz.

    20 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Világ. 1949/jan.-márc.

    0

    Az erősödő polgárság haladó szemléletű rétege 1908 táján mind kevésbé használhatta ki az egész országban befolyásos fővárosi sajtót radikális eszméi terjesztésére. Egy csatázó napilapra volt szüksége, és ez a törekvés egybefonódik a nagyközönségnek szóló, szabadkőműves eszméket terjesztő sajtó megteremtésének igényével. A szabadkőművesség alapszabályai „a közügyek körül kifejtendő hasznos munkára” serkentenek, viszont „kizárnak köréből minden politikai és vallási kérdést”. Ez a kívánt lap Világ néven indult meg 1910. március 30-án. A Világ a szabadkőműves eszméken túllépő, politikai, tudományos, művészeti radikalizmust képviselő orgánum volt, amelynek volt világnézete, azt sorsdöntő években vállalta, hitt benne és meggyőződését tanítva terjesztette. Hangja nem volt harsány, a sajtó sok más táján tapasztalható bárdolatlanságra tárgyilagos igazságkereséssel válaszolt. E vonásai révén jelentős a szerepe a publicisztika, a vezércikkírás történetében is: a szónoklat, a lírai szenvedély, a szecesszió, s másfelől az üres retorika helyébe lép — mondhatni realizmusával —, modernizálja közönségének ízlését és emeli a magyar sajtó színvonalát. Bekötve: 1077-1147. sz.

    20 000 Ft
    Kosárba teszem