-
A magyarság genetikája
0A nyolcvanas években került sor, magyar-német együttműködésben, az első korszerű és 26 génjelet felölelő népességgenetikai vizsgálatra hazánkban. En-nek közérdekű eredményeit foglalja össze a szerző. Bizonyára sokakban fel-merül a kérdés: miért van szükség ilyen kutatásokra. Ezek az újabb adatok hozzájárulhatnak magyarságtudatunk elmélyítéséhez. Most újra tisztáznunk kell a „ki a magyar” és „mi a magyar” kérdéseit. A szégyenletes trianoni béke-diktátum után 3 millió magyarját elvesztő országon úrrá lett a sovinizmus és az irredentizmus. A II. világháború után ezekkel szemben sokan felemelték szavukat. Az ötvenes években azután nemcsak a korábbi sajnálatos túlkapásokat, hanem az egészséges magyarságtudatot is likvidálták. Szinte szégyellnünk kellett magyarságunkat és nemzeti tradícióinkat, ehelyett a Szovjetunió feltétlen imádatával fémjelzett internacionalizmust kívánták belénk oltani. Identitástudatunk és önbecsülésünk megingott, hozzájárulva önpusztító életmódunk, hitehagyottságunk és önértékelési válságunk kialakulásához. Mindezek miatt nagy szükség volt a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ennek vagyunk tanúi és részesei mostanában. De tovább kell lépnünk. Mi egyszerre vagyunk magyarok, közép-európaiak és európaiak. S jövőnk döntően attól függ, hogy mennyire tudjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat a múlt szennyes hordalékától megtisztítani és velük együtt Közép-Európa helyét megtalálni a XXI. században. E térség népeinek nagyon közeli genetikai rokonságának ismerete ebben is segíthet.
-
Honfoglaló gének
0A gének elfoglalták méltó helyüket mindennapi gondolkodásunkban. Eljutottunk oda is, hogy őseink genetikájával érdemben foglalkozhatunk. Ezért a kettősen értelmezhető cím. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy elsősorban a gének honfoglalásáról lesz szó e kötetben és csak másodsorban honfoglalóink génjeiről. Ismerteti a populációk genetikai alapú geográfiai eredetvizsgálatának, jellemzésének mai lehetőségeit, valamint azt a kezdeti stádiumban lévő, de úttörő munkát, amit mi a honfoglaló magyarok eddig rendelkezésünkre álló genetikai jellemzői feltérképezésével végeztünk. Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat, a Homo sapiens, az emberiség, a különböző emberi populációk eredetének megfejtésére? Természetesen igen, és erre a választ számos tudományág, közöttük a modern genetika is keresi. Az talán mindenki számára ismert, hogy az örökítőanyag, a DNS határozza meg egy ember külső és belső tulajdonságait. Az azonban kevésbé köztudott, hogy ugyanez a molekula tartalmazza az emberiség eredetére, ill. akár az egyes népcsoportok eredetére és rokonsági viszonyaira vonatkozó információkat is. A DNS nemcsak saját egyéni életünk történetét, de az emberi faj egész históriáját is tükrözi. Ez a könyv a populációk jellemzésének genetikai vizsgálati lehetőségeiről szól, melyben a szerző a legmodernebb adatok alapján, lehetőség szerint közérthető nyelven igyekszik bemutatni az adatokat, hiszen célja, hogy a szakmában nem járatos, de a témában érdeklődő ember is érthető információkhoz juthasson.
-
Jellegzetes embertípusok Kecskemét és környékén
0Munkámat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára segítségével 1956 tavaszán kezdtem azzal, hogy először Kecskeméten és környékén, majd később Bács-Kiskun megye egész területén embertani vizsgálatokat végzek. 1956-ban Kecskemét város területén dolgoztam, majd a megyei tanács művelődési és egészségügyi osztályának támogatásával vizsgálataimat 1957-ben a környező községekre is kiterjesztettem. A munka során hatvankét méretet és jelleget vetem fel és kiszámítottam a vonatkozó jelzőket. Részletesen tanulmányoztam a kiválasztott helységek településtörténetét is.
Dr. Henkey Gyula