-
-
A bűn álarc nélkül
0Kérdések és feleletek
Ki látta már álarc nélkül a bűnt? A hamis romantika tarka rongyaiból kivetkőztetve a maga visszataszító valóságában? Talán a rendőrség, bírák, börtönőr, védőügyvéd, büntető jogtudós, vagy az író?
Egyik sem. Még kevésbbé a nagyközönség. Sőt – hihetetlenül hangzik – még maga a bűnöző sem.
A rendőrséget addig érdekli a bűn, míg a tettest felkutatja és ártalmatlanná teszi. -
A célkeresztben: Magyarország
0Füredi Ferenc szüleivel 1956-ban, kilenc évesen hagyta el Magyarországot, majd Kanadában és Angliában végezte tanulmányait. Az immáron Frank Füredi néven számos nagyhatású tanulmányt, könyvet jegyző szociológus professzor nem kevesebbet állít, mint hogy a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc zajlik Európában. A szemben álló felek nem köthetnek konszenzuson alapuló „békét”, mert küzdelmük kulturális értékekről, identitásról vagyis a puszta létezésről szól. Szólásszabadság versus politikailag korrekt véleménydiktatúra. Keresztény értékek és hagyomány versus leszámolás a több ezer éves európai kultúrával. Nemzetállami eszme versus nemzetállamok fölötti föderatív, birodalmi gondolat. A célkeresztbe érzékelhetően Magyarország került.
-
A gazdasági átmenet etnikai tájképei
0A kötet szerzői: Bakics János, Fazekas Andrea, Kiss Tamás, Szabadi Laura, Szigeti Éva, Takács Gabriella, Zsubori Andrea
Hogy születik a villányi borász, és hogy születik az erdélyi magyar vállal-kozó? Nyilván mindegyik borász és mindegyik vállalkozó másképp került ismert helyzetébe, és mindegyik saját története, tudása és eszméi alapján alakította ki szerepét. Mégis: a történelemben adott utak és lehetőségek hálózatai és az identitások vállalásának kényszere (hiszen hősünk borász a sváb hagyományú magyarországi Villányban, illetve magyar és vállalkozó a Románia részét alkotó Erdélyben) rokonítja, vagy legalábbis viszonyítja életútját és eszméit csoportja többi tagjának életútjához és eszméihez.
Mire jók az életút-interjúk? Arra is, hogy rekonstruálhassuk a való-ság egy képét, és tisztességes szociográfusként segítségükkel megraj-zoljuk a társadalmi viszonyok és gondok térképét. De Kovács Éva és Kiss Tamás tudja, hogy az interjúban megjelenő kép – ha mégoly tárgyilagos és mélyre-látó is egy olyan személy alkotása, aki önmagának is és a kérdezőknek is el akar számolni hányattatásairól, döntéseiről, válasz-tott magatartásáról, és így tovább. Az elszámolások szerkezete, a hivat-kozások és elhatárolódások, az identitások viszonyításai és az elhallgatá-sok az igazán beszédesek. A társadalom lelkéről beszélnek.
Bölcs írás a bevezető, csillogó az Erdély-könyv, s ígéretes szerző a villányi beszámolókat készítő öt tanítvány is.
Juhász Pál -
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
0A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek. -
A szociológia kialakulása
0A tanulmányok szerzői: Felkai Gábor, Haskó Katalin, Molnár Attila Károly, Némedi Dénes, Pál Eszter, Somlai Péter
-
A társadalmi differenciálódásról
0Georg Simmel (1858-1918) a német szociológia egyik „alapító atyja”, a modern társadalomelméleti gondolkodás klasszikusa. 1890-ben jelent meg első nagyobb munkája, A társadalmi differenciálódásról. A könyv alapgondolata, hogy a növekvő társadalmi differenciálódással és fejlődéssel párhuzamosan teljesedik ki az ember individualitása. Szerves része ennek a folyamatnak a csoportok kialakulása, az egyén közeledése más, az övén kívüli csoportokhoz. Az individualitás kialakulása a szociális csoport kötő erejének csökkenésével függ össze (falu vagy város). A társadalmasodás mértéke a szociális kölcsönhatások és összefonódások hálójának differenciálódásával áll egyenes arányban. Simmel munkája amellett hogy a szociológiatörténet egyik meghatározó műve, a modern csoportlélektan és szociálpszichológia forrásvidékére is elvezeti az olvasót. A fordító, Weiss János alapos tanulmányban mutatja be a fiatal Simmel e művének máig eleven problémafölvetéseit.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A társas lény
0Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.
A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.
Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára. -
A vélemények világa
0Grusin könyvének témája – a közvélemény-kutatás szociológiája – is egyike annak a számos szociológiai kutatási területnek, amelyről hazai viszonylatban mindeddig nem jelent meg ilyen átfogó jellegű publikáció. Ennek hiánya különösen érezhetővé vált napjainkban, amikor hivatalosan támogatott, szervezett formában is megindult és egyre szélesebb bázison folyik a közvélemény kutatása. A szerző e munkáját fontos kísérletnek kell tekintenünk a tárgykörhöz tartozó fogalmak definiálása, az itt adódó problémák elemzése, s néhány, a szerző által kipróbált módszer ismertetése terén. Elmélet és empíria sikerrel egészíti ki egymást ebben a munkában. Ezek az erények joggal válthatnak ki érdeklődést nemcsak e fejlődő szakma művelőinek szűk körében, hanem a szociológiai és politikai orientációjú olvasóközönség szélesebb rétegeiben is
-
-
Az 1930. évi népszámlálás. 1. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint
0Az 1869. esztendő óta Magyarországon tíz évenkint megismétlődő népszámlálások sorában a hetedik, az ország határainak Trianonban történt oktalan megcsonkítása óta a második népszámlálás főbb demografiai adatait adjuk közre e kötetben községek, városi és egyes községi kerületek, valamint külterületi lakotthelyek szerint.
-
-
-
Bevezetés a szociológiába
0A jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.
-
Egy előítélet nyomában
0Szemérmes mottó. De vád rejtezik mögötte és történelmi igény. Nem kér, nem követel: bejelent. Jogosan. Hogyan kell írni az 1944-es évről? Sebeket tépő szenvedéllyel, vagy óvatos tapintattal? Literátus pátosszal, vagy tárgyilagos, koppanó mondatokban? Kortársi iszonyattal, a túlélő alázatával, az akaratlan cinkos bűntudatával, vagy a vétlenek hűvös nyugalmával? Hisz valamennyiünknek köze volt hozzá. A nézőknek, mert nézők voltak, a hóhéroknak, mert hóhérok voltak, az áldozatoknak, mert áldozatok voltak. Valamennyiünknek köze van hozzá: a túlélőknek, a szemtanúknak, a később születetteknek és az ezután születendőknek, mert ami akkor történt: immár csakugyan magyar történelem.
-
-
Előretekintő élettartam
0A társadalmak öregedése összetett, többdimenziós jelenség. Azonban annak ellenére, hogy a mindennapok számos területén észrevehető az életkor kitolódása, továbbá az adatok elérhetőségében és a számítások elvégzésére képes technológiában is jelentős fejlődés ment végbe, az idősödést legtöbbször továbbra is csupán egyetlen dimenzió mentén, a kronológiai értelemben vett életkor alapján vizsgáljuk. Warren C. Sanderson, aki a Stony Brook Egyetemen a közgazdaságtan professor emeritusa, és Sergei Scherbov professzor, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet Világnépesség programjának igazgatóhelyettese kötetükben a népesség öregedését egy új dimenzió beemelésével, az úgynevezett előretekintô élettartam mentén is elemzik.
-
Európa régiói a történelemben
0„Abból a feltételezésből indulok ki, hogy Európa régióiról írt eszmefuttatásom (Vázlat Európa három történeti régiójáról, Bp. 1983, „Gyorsuló idő”) nem ismeretlen ebben a körben. A dolog természetéből következik, hogy ahhoz képest, amit már ott is csak üggyel-bajjal sűrítettem 130 oldalba, néhány oldalnyi további sűrítményben aligha lehet valami meglepően újat nyújtani. De ez nem is célom. Ugyanakkor az idő és a terjedelem korlátozottsága kikényszeríti, az a körülmény pedig, hogy felfogásomat már kifejtettem, lehetővé is teszi, hogy nézeteimet a témáról tézisszerűen – pontokba és alpontokba foglaltan – adjam elő.”
Szűcs Jenő -
-
Hell’s Angels
0Hunter S. Thompson, Amerika legszínesebb és legtökösebb zsurnalisztája elmondja a történetüket, ahogy senki más nem tudná.
„Ez a könyv beviszi az olvasót Kalifornia leghírhedtebb motoros bandájába, a kerekeken száguldó állati hordába… a zajba, a hajba, a lerobbant erőszakvágyba. Ékesszóló, erős részletezéssel írja le a motorokat, a száguldásokat, a szabályokat, a tolvajnyelvet, eredetet és a jelen történéseit, a napi létezést…
Kitűnő könyv, de émelygőknek ellenjavallt.” (Library Journal) -