-
A detektívek órája
0I. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai -
-
A jog és államtudományi kar története 1667-1935 II. kötet
0Előszó: A jog- és államtudományi kar 1929 október 9-én tartott ülésében abban a megtisztelő megbízásban részesített, hogy az Egyetem közelgő háromszázéves jubileuma alkalmából a kar történetét megírjam.
-
-
-
-
A tulajdon és kezdetleges alakjai I-II.
0A Magyar Tudományos Akadémia, midőn Laveleye Emilnek a tulajdonról és ősi alakjairól szóló könyvét magyarul közrebocsátja, ezzel elismerését fejezi ki a szeretetre méltó és sokat utazott és látott író iránt, a ki a száraz tudományos kérdéseket is oly közvetlenséggel, oly élénkséggel és oly érdekfeszítően tárgyalta, és a ki, ha főképen hazai viszonyainkat illetőleg, néha-néha tévedett is, mégis a legjelesebb európai publicisták közé tartozott; de egyszersmind méltatja azon jelentőséget is, a melyre e mű úgy tartalmánál, valamint modoránál fogva igényt emelhet, a mi legjobban kiviláglik abból, hogy lefordították majdnem minden európai nyelvre, s hogy eredeti franczia alakjában is már négy kiadást ért. Nem az első munka, a melyet tárgyáról közzé tettek..
-
Angol jogelmélet
0A feladat csupán az lehet: néhány olyan vonását kidomborítani az angol jogi kultúrának, amely hatott, vagy legalábbis valószínűleg hathatott az elmélet különleges! fejlődésmenetéire. Persze nem mindig könnyű megvonni azokat a szellemtörténeti és -kritikai összekötő vonalakat, amelyek a jogfejlődés egy-egy sajátságát akár az ortodox, akár a revoltáló elmélet egy-egy ugyancsak különleges változatával okozati kapcsolatban mutatják.
-
-
Fegyencek, fegyőrök, fegyőrcsaládok életkörülményei 1945. előtt kis és nagy események sodrában
0ElőszóMikor 1945. nyarán künn jártam Sopronkőhidán és megrendülve láttam ott is a háború szörnyű pusztításait, akkor vetődött fel bennem a gondolat, hogy mint a régi Sopronkőhida eseményeinek, illetőleg életének egyik – még élő – tanúja, feldolgozom szülőhelyem, gyermekkorom és annyi kis és nagy esemény történetét azzal a hellyel kapcsolatban.
-
Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái
0Horváth Barna 1934-ben németül írt könyve a magyar jogfilozófiai és jogszociológiai gondolkodás egyik elfeledett alapműve, amely Zsidai Ágnes gondozásában most jelenik meg először magyarul. A szerző szinoptikus elméletében a jog mibenlétére, megismerésére, változására és helyességére vonatkozó kérdésfeltevéseit újító módon fogalmazza meg. Bár korának jellemző, a Sein és Sollen megkülönböztetésén és a módszertisztaság követelményén nyugvó neokantiánus paradigmáját fenntartja, a létezés és érvényesség kapcsolatának elméleti megragadása során fogalomképzésébe erőteljesen beépíti az angolszász pragmatikus-empirikus jogfelfogás szempontjait is.
-
Préda
0Ayaan Hirsi Ali, aki fiatal szomáliai muszlim nőként Hollandiába érkezve maga is megtapasztalta mindazt, amit a Persepolis Marjane-ja, ma már úgy látja, hogy a nyugati és az iszlám világ kulturálisan és értékrendjében sok tekintetben olyannyira nem összeegyeztethető, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban párhuzamos társadalmak alakultak ki. Bizonyos negyedekben, kerületekben például a nők – sokszor saját jól felfogott érdekükben – eltűntek az utcákról és a közterekről, az állam pedig alig tesz valamit azért, hogy megvédje őket és azokat a jogokat, amelyeknek a nyugati kultúrában alapvetőknek kellene lenniük.
-
Pulszky Ágost
0Bevezetés
Pulszky Ágostnak voltak sikerei, de nem volt sikere”! A pályatárs, Emmer Kornél eme aforisztikus tömörségű megállapítása kapcsán óhatatlanul is kétkedés lehet úrrá Pulszky életrajzának ismerőjén. Lehet-e kétségbe vonni egy 55 évre szabott életpálya sikerességét, ha azt 26, valamint 29 éves korban elért magántanári, illetve professzori kinevezés, MTA levelező tagság, társadalomtudományi társasági elnökség, alapműnek számító és angol nyelven is elismerést kivívó opus, tucatnyinál több tanulmány, több ezer oldalra rugó megörökített előadásanyag, harmincévi aktív országgyűlési képviselőség, delegációtagság és kultuszminisztériumi államtitkárság tölti ki tartalommal? -
Rendszerhiba
0Az előttünk álló időszak egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miképpen lehetne lebontani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét rövidebb és hosszabb távon, és mik lehetnek egy esetleges alkotmányos újjáépítés feltételei. Fleck Zoltán megvizsgálja, hogyan viszonyul egymáshoz a jogállam és a demokrácia, hogyan volt lehetséges húsz évvel a rendszerváltás után a visszarendeződés, hogyan épült ki az Orbán-rendszer, hogyan alakultak ki a NER új beszédmódjai, hogyan történt az intézményrendszerek átalakítása és a hatalom monopolizálása, és hogy szörnyszülöttnek vagy átmeneti állapotnak kell-e tekintenünk az illiberális demokráciát.
-
-