-
[Lánchíd] A Buda és Pest közti álló híd képe a nagyméltóságú magyar országgyűlési küldöttség által megállapított terv szerint
0A Lánchidat ábrázoló korabeli, színezett acélmetszet
-
-
-
-
-
-
-
Az Üstökös [1. évf.] [1. köt.] (1858) 1-19. sz. (augusztus 21.-december 25.) ; [2. évf.] [2. köt.] (1859) 1-18. sz. (január 1.-április 30.) [egy kötetben]
0Az első évfolyam teljes éa a második évfolyam első kötetét tartalmazza. Lakatos 4293. (1997)
-
Az Üstökös. 21. évf. (1878) 1015-1063. sz. (január 27.-december 29.)
0Az Üstökös korai magyar humoros időszaki lap volt (a Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten. Több mint 70 éven át jelent meg, utolsó lapszáma 1918. november 12-én került kiadásra.
-
Az ütenyirás elméleti és gyakorlati tanmódja, az általam nyilvános és magánoktatásnál követett eljárás szerint
0Hiány: 2 mintafüzet
-
-
-
Borsszem Jankó. 3. évf. (1870) 105-156. sz. (január 2.-december 25.) [Hiány: 105., 110., 119., 130., 132., 146. sz.]
01868. január 5-én jelent meg a legnépszerűbb dualizmuskori élclap, a Borsszem Jankó első száma, mely Ágai Adolf főszerkesztő gondozásában került az olvasókhoz. Művészi igényű karikatúráival, szatirikus írásaival a Borsszem Jankó fennállása első fél évszázadában több mint kétezer fős olvasótábort toborzott magának, csökkenő népszerűséggel pedig egészen az 1938-as esztendőig fennmaradt.
-
-
Brevis notitia Fundationis Theodori Koriathovits, olim ducis de Munkács, pro religiosis Ruthenis Ordinis S. Basilii Magni in monte Csernek ad. Munkacs, anno MDCCCLX factae. 1-3. [egy kötetben]
0A munkácsi bazilita kolostor és a munkácsi görög-katolikus püspökség történetének forrásmunkája. A rézmetszű címképmetszet Koriatovics Tódor podóliai fejedelmet, a munkácsi vár alapítóját ábrázolja. A menekült litván herceget Zsigmond király fogadta be.
-
Bvda, vulgo Ofen, prima & regia Vngarici regni ciuitas, ad Danubium sita: Quam Ptolemaeus Curtam, vel, vt alijs persuasum est, Salmum nominat. Fran: Ire.
0Nyugat felől, de fordított helyzetben látható rajta a Várhegy és a Gellérthegyen lévő erőd, Pest városa helyén pedig a valóságban nem létező hegyek. Jól kivehető viszont a képen a Várhegyet védő, tornyokkal erősített, vastag várfal, s mögötte a 13. századi templomok sora: balról a Mária Magdolna-templom, középen a Domonkos-rend egyháza és a mai Mátyás-templom, jobbra a Ferences-rend elpusztult temploma. Feliratok utalnak a királyi palotára, alatta a fallal védett és Bonfini szerint változatosan díszített kertekre, a fürdőkre és a pompás márványcsarnokra. Bár a látkép ismeretlen rajzolója három magyar ruhás alakot ábrázolt a királyi vár előtt, 1541-től ezt már nem a magyarok birtokolták. A török sereg, amely 1526-ban meg-szállta, kifosztotta, elhagyta, majd 1529-ben ismét elfoglalta és az ellenkirály Szapolyai Jánosnak engedte át a várost, az ő halála után, 1541. szeptember 2-án csellel megszállta, és 1686-ig meg is tartotta Budát. (Soltész Erzsébet. Régi magyar várak. Helikon, 1993.)
-
-
Délvidék Bánát – Bácska – Baranya nem lehet másé! Nem! Nem! Soha!
0Irredenta képeslap album, a rajzos képeslapok a belső margónál perforáltak.
-
-
Die Schafzucht und Wollkunde für Schafzüchter und Landwirthe ; Kurz gefaßte Anleitung zum richtigen Betriebe der Schweinezucht
0A két mű a juh- és sertéstenyésztés rejtelmeibe avatja be az olvasót
-
-
Dolomitenstrasse
0A Nagy Dolomitok útja volt az első üdülőút a Dolomitokon keresztül, amelyet 1909. szeptember 13-án nyitottak meg. 109 km hosszú és nyugat-keleti irányban keresztezi a Dolomitokat Bolzanótól Cortina d’Ampezzoig. Az út jelenleg Olaszország három tartományát érinti, nevezetesen Bolzanót, Trentót és Bellunót . Eredetileg azonban osztrák turistaút volt, mert a terület megnyitásától 1918-ig még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott
-
Erdély három nemzete és négy vallása autonomiájának története.
0A mű öt, majdnem önálló részre oszlik: A honfoglalástól az erdélyi fejedelemség kialakulásáig, 895–1571-ig; az erdélyi fejedelemség korszaka 1571–1619; Erdély mint tartomány a Habsburgok alatt 1691–1867; Erdély az egységes magyar államban 1867–1918; s végül az elszakított Erdély 1918-tól. Külön tárgyalja minden korszakon belül az egyes nemzetek és vallások autonómiáját.
-
Évek illata
0Falu Tamás (1898-1977) magyar jogász, költő és regényíró. Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg; ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban; ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte. 1914–1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében.
-
-
-
-
-
-
-
-