-
»Külön világban és külön időben«
0Külön világban és külön időben éltek azok a képzőművészek, akiknek neve, élete ismeretlen műveikben őrződött meg. Műveik tükörképek – tükörképei koroknak, helyzeteknek, eseményeknek, kultúráknak, melyekre sokáig egyáltalán nem, majd csak nehézségek árán lehetett rápillantani.
Az alkotások felkutatása és megőrzése mindig és mindenütt parancsoló feladat, még akkor is, ha az értékek tudtunk nélkül is beépülnek a jövőbe. Ezt igazolta az a nemzetközi művészettörténeti konferencia is, amit 2000. szeptemberében rendezett a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig címmel, s melynek előadásait hosszabb tanulmányok formájában most kezében tartja az Olvasó.
A vaskos kötet ötven tanulmánya olyan tényekre, életművekre hívja fel a figyelmet, amelyek fényében más megvilágításba kerül századunk magyar művészettörténeti kutatása. Élőbbé és érthetőbbé válik számos művészeti kapcsolat, az eddig felvillantott utalások, kérdések „megtalálják” a forrást, s a kutatások további útja felfedi magát.
Talán Nagybánya miatt is – legjobban az erdélyi művészetet ismertük, ismerjük, a legtöbbet publikáltak belőle Magyarországon, de Erdélyben is. Köszönet érte kutatóinknak. E kötetben a valós körkép hiányait „behozni” kívánván, ezért valamivel több reprodukciót közöltünk a szlovákiai magyar vagy akár a vajdasági művészet alkotásaiból.
Illyés Gyula a Külön világban című versének első sorától kölcsönöztük kiadványunk címét, melynek most folytatását is ide írjuk, bízva a magyar művészek egységében:
Külön világban és külön időben
Éltél, be messze tőlem. -
A barokk Magyarországon
0A magyarországi barokk, az ország egykori földrajzi helyzetét tekintve, ma is szerves része a közép-európai barokk művészetnek. Az egyedi alkotásokban felismerhetők az egyetemes vagy a közép-európai stílusjegyek, összefüggésük, kölcsönhatásuk, kisugárzásuk. Kötetünk tárgya az építészet, a barokk művészet összetartó kerete. Ennek fejlődésvonalát tekintve tárgyalja a tanulmány a szobrászatnak, a festészetnek, az iparművészetnek a műemlékekhez kapcsolódó emlékanyagát is.
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
A szépművészet hármas útján
0Orbán István munkásságában három jól elkülöníthető, de egymással azért szoros összefüggésben levő, egymást támogató vonal rajzolódik ki: a művészi, a pedagógiai és a művészetszervezői. Nem volt könnyű mindháromban helytállni, minőségit alkotni. Grafikusként a kompakt kompozíciók világában alkotott egyedit, rajzait nézegetve szövetszerű képi világ bontakozik ki előttünk. A munkák másik jellemzője a hangsúlyos fényárnyék játék. Ám ez is sajátos módon valósul meg: a fény sosem közvetlen formájában jelenik meg, hanem mindig visszaverten, egy tárgy, egy sejtelmes alak hajlatát emeli ki, villantja elénk mindig erős árnykeretbe foglalva. Egyedi Orbán István-i vonás, ahogyan az írást szerkesztette képpé, nevek, szavak, mondatok, versek bukkannak fel és vesznek szem elől rajzaiban. Újabb egybeformáló, szintetizáló példával állunk szemben akkor, amikor a plasztikai és a logikai világ egymásba játszatását csodálhatjuk. A képiség és a szövegszerűség egyszerre fejti ki hatását, kiegészítve egymást, a kényes alá-fölérendeltségi viszonyt mellőzve. Tanárként Orbán István azt vallotta, hogy a mai művészet – és ezen belül a képzőművészet – befogadásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a vizuális jelek kommunikációs struktúrákba való rendeződésének mikéntjét, a képzőművészet ábécéjét már kicsi korban elsajátítsák a gyerekek, másképp művészeti analfabéták maradnak. A kolozsvári Báthory Gimnáziumban éveken át fél ezernyi diákot nevelt a szépművészetek megértésére, megszeretésére. Művészetszervezőként legfőképp Balaskó Nándor és felesége, Osváth Zsuzsa művészi hagyatékának ápolása és népszerűsítése volt a célja Orbán Istvánnak, de rendezett kiállítást és tanulmányt szentelt Kádár Tibornak, a kolozsvári főiskola „rebellis üstökösének” is. Sütő Ferenc
-
A szocialista képzőművészet nyomában
0Olmacher Anna képzett festőként kezdte pályáját a két világháború közötti időszakban. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Az ecsetet azonban később – s főként a felszabadulás után – mindinkább a tollal cserélte fel: a képzőművészeti kritika és ismeretterjesztés fáradhatatlan, pártos munkása lett. Ez a kötet kritikusi működésének csaknem három évtizedét reprezentálja. Kiállításokról írott kritikái és összefoglaló jellegű, illetve portrészerű tanulmányai a magyar haladó képzőművészeti hagyomány alkotóit, a szocialista realista képzőművészet úttörőit, valamint a mai magyar képzőművészet figyelemre méltó alkotóit és alkotásait elemzik, méltatják.”
-
A szolnoki művésztelep
0Szolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.
-
Ani, az ősi örmény főváros és magyar vonatkozásai
0Ani, amely a X-XI. században az örmény főváros volt, jelenleg Törökországban, közvetlenül az örmény határnál fekvő káprázatos romváros, ahol megdöbbentő épségben maradtak meg az 1700 éves örmény kereszténység 1000 környékén épített szépséges templomai. Ezeket a kincseket igen gazdag fotóanyaggal ismertetjük, azonban magyar szempontból az is különlegesség, hogy Ani építészete és részben díszítőművészete megdöbbentő hasonlóságot mutat a korai romanika egyes jellegzetes magyar emlékeivel, amelyekről könyvünkben – az analógiák bemutatására különös hangsúlyt fektetve – szintén sok-sok fotó látható.
-
Az áttörés kora
0A Budapesti Történeti Múzeum által rendezett „Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete” című kiállítás tanulmány- illetve tárgyleírások kötete.
-
Az Istenszéke alatt
0Kósa Bálint fametszetei szeretett szülőföldjének, a Székelyföldnek igéző tájait, falvait és népét, valamint Wass Albert Funtinelli boszorkány című regényének helyszíneit és annak eseményeit mutatják be. A tehetséges művész nemcsak Erdélyben, hanem a világ távoli részein is részt vett kiállításokon és díjakat is nyert. A gazdag életműből ebben a mappában 50 db, nagyrészt az eredetivel azonos méretű képet találunk.A szép képeket a szerző életrajza és három tanulmány egészíti ki.
-
Baksai József
0Részlet a könyvből: „Baksai József művészetének kulcsszava a dualitás, a kettősség. Ez megnyilvánul egyrészt alkotói módszerében, az ábrázolt témákban és az alkalmazott technikákban egyaránt. Egyrészt képtárgyai között megtalálhatók az antik mitológia szereplői, az ókori görög, egyiptomi vagy krétai történetekre utaló motívumok, illetve az Ó- és Újszövetség mozzanatai, szimbolikus alakjai is. Sőt gyakran jelenít meg olyan figurákat, amelyek egyszerre utalnak profán és szakrális tartalmakra. Ezt erősíti asszociációs munkamódszere. Ugyanis Baksai József soha nem csak azt mondja ki egyértelműen, amit kifejezni szándékozik. Azaz az elsődleges tartalmakon túl minden művéhez járul egy másik, látszólag az elsővel ellentétes értelmezés is. A nézőt, a megjelenített elemek asszociatív társítása vezeti el az alkotó számára lényeges, de első megközelítésben konkrétan nem látható, illetve nem nyilvánvaló momentumok felfedezéséhez. Filozofikus spekulációra azonban nincs szükség, hogy megértsük műveit, hiszen többek között a címadással, és komplementer fogalmakat felidéző asszociációs módszerével is irányítja a befogadói folyamatot.”
-
Csillagbojtár
0Különös könyv ez. A tanítvány, majd a tanító szemszögéből pillanthatunk be lapjait böngészve a hihetetlen mennyiségű tehetséget termő és eltékozló magyar képzőművészeti életbe… Csaknem száz alkotó műhelyébe kalauzolnak el ezek a töprengő, rácsodálkozó, kérdezve válaszoló, válaszolva kérdező, minden értéket, értékcsírát elfogulatlan örömmel fogadó, rendhagyó írások.
-
Dalí közelről
0Kötetünk Salvador Dalí rajzaiból és a 20. század olyan művészeinek írásaiból kínál válogatást, akik viszonylag szoros kapcsolatban álltak Dalíval. Célunk az, hogy újjáélesszük a „cadavre exquis” szellemét, a művészi játékot, melyet a szürrealisták űztek egymás között: többük részvételével, „vakon” jöttek így létre szövegek vagy rajzok, illetve találomra, véletlenszerűen váltogatta egymást rajz és szöveg. A műveket rendszerezve, négy tematikus sorozatba helyezve mutatjuk be: a tanulóévek és az avantgárd; Gala avagy az örök nőiség; a szürrealizmus esztendői, és végül a kései korszak rajzos alkotásai. Ez a könyv elkalauzol bennünket abba a titokzatos, varázslatos világba, amely így újrateremtve is új és egyedi; ezzel kívánunk tisztelegni születésének századik évfordulóján Dalí előtt, ám egyszersmind a kiemelkedő egyéniségekkel benépesített világa előtt. A könyvet az teszi még érdekesebbé, hogy Dalí rajzainak és a kísérő szövegeknek java része eddig még nem látott, kevésbé ismert, és meglepően sokatmondó alkotás.
-
Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon
0A lexikon a XX. Századi délvidéki magyar képzőművészetet összegzi. Délvidéki, azaz történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek (festőművészek, grafikusok, szobrászok, keramikusok, iparművészek, grafikai formatervezők, díszlet- és jelmeztervezők, divattervezők, fotográfusok, stb.) életét és pályáját, valamint a délvidéki magyar képzőművészettel foglalkozó művészettörténészeket, művészeti írókat, képzvőművészeti filmek rendezőit mutatja be, 402 részletes szócikkben. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be
-
Életem
0A Habsburg-Bécsből származó Kokoschka festői és irodalmi munkásságát a nácik „elfajzott művészetnek” nyilvánították. Ő a terror elől Prágába, majd Londonba emigrált, ma is ott él. Önéletrajzát, mint színműveit, költeményeit azonban anyanyelvén írta. Ifjúságától kezdve sokat szenvedett a kispolgári szemlélettől. Élete, pályája, munkássága valóban nem kispolgári. De a mód sem az, ahogyan ezt megírja. Egy rendkívül éles látású és egyéni módon gondolkodó festőművész memoárjai ezek, aki nem is tart rá igényt, hogy olvasói mindenben egyetértsenek vele. Kiemelkedően érdekesek azok a részei, amelyekben a századelő bécsi megújhodó és pezsgő művészeti életéről, a látványos, botrányos bukásokról, polgárpukkasztó megnyilvánulásokról számol be, kiváló kortársairól rajzol portrét. És rendkívül tanulságosak, szépek azok a lapok, amelyeken a művészetről, a görög szobrászatról, Altdorfer, Dürer, Michelangelo, Tiziano, Rembrandt, Vermeer alkotásairól vall.
-
Építészeti Enciklopédia
0„Andreetti Károly okl. műépítész, képzőművészeti főiskolai tanár úr Őméltóságának az 1929/1930. tanévben tartott előadásai után jegyezte: Pozder Gyula, II. évf. hallgató.”
-
-
-
Impresszionizmus – posztimpresszionizmus
0Míg az impresszionisták abból merítik inspirációjukat, amit maguk előtt látnak, a posztimpresszionisták befelé fordulva, saját lelkivilágukat vetítik ki vásznaikra. Milyen képek születtek Camille Pissarro ecsetje alatt Pontoise Montmartre-ján? Miért tekintett Paul Cezanne apaként Pissarróra? Miért voltak rémálmai Claude Monet-nak a roueni katedrális megfestésekor? Hogyan veszítette el látását, miközben a francia államnak felajánlott tavirózsáit festette? Miért nevezik Edgar Degas-t „az emberi forma legérzékenyebb megfigyelőjének”? Miért okozott botrányt A Tizennégy éves kis táncos lány című szobra? Kik voltak Auguste Renoir legszebb modelljei? Miért számított családtagnak a hűséges házvezetőnő és dadus, Gabrielle Renard? Miért bénult meg a festő keze? Hogy lehetett Berthe Morisot „az impresszionizmus nagyasszonya” abban a korban, amikor nőket nem vettek fel a Szépművészeti Akadémiára? Miért merült feledésbe a kor egyik legünnepeltebb festője, Paul-Cézar Helleu neve? Miért mondta Pablo Picasso, hogy Paul Cezanne, a csendéletek, a fürdőző nők és a Saint-Victoire hegy megörökítője, „minden modern festő atyja”? Miért élt együtt Vincent van Gogh egy prostituálttal? Miért használta oly sokszor a sárga színt? Milyen remekműveket festett az elmegyógyintézetben? Miért választotta a kalandor Paul Gauguin a „vad és primitív Bretagne-t” és Tahitit lakhelyül, hogyan élt és alkotott? Miért szerette Henri de Toulouse-Lautrec a cirkusz világát? Miért mondják, hogy „minden képét abszinttal festette”? Miért költözött be egy bordélyházba? Többek közt ezekre a kérdésekre kapunk feleletet a számos színes képpel illusztrált könyv olvasásakor.
-
Korniss Dezső
0Korniss Dezső eddigi életműve a modern magyar művészetnek mindmáig feltáratlan területe volt, noha jelentősége, kimagasló eredményei és esztétikai értékei mindvégig benne voltak a szakmai köztudatban. Sajátos helyzet alakult ki: Korniss némely festménye egy-egy művészi korszak reprezentatív alkotásai között szerepelt, művészek és művészettörténészek hivatkoztak rájuk; e kimagasló értékű és vitathatatlanul korszakos jelentőségű műalkotások szellemi környezete, keletkezéstörténete és a kornissi életműben elfoglalt helye azonban többnyire teljesen rejtve maradt. Ehhez hozzájárult az is, hogy Korniss ritkán állított ki, legfeljebb csoportkiállításokon szerepelt egy-egy művével, s e művei is többnyire nem a legfrissebb munkái voltak, hanem gyakran egy-két évtizeddel korábban született képek.
-
Mába érő tegnapok
0Ék Sándort eddig az ecset, rajz, a grafika nemzetközileg ismert és elismert mestereként tartottuk számon. Ez a könyve arról tanúskodik, hogy a tollnak is művésze. Derűsen, játékos humorral idézi ifjúkori önmagát, az angyalföldi kis süvölvényt,aki a szoba-konyhás lakás kopár falai mögött egy szebb világról álmodik. A gyermeki képzelet megszínesíti a sivár környezetet is. Vidám pajtások, csínyek, nincstelenségben is boldog gyermekkor…
-
Mesterek köszöntése
0Kassák Lajos új verseskönyvében a modern festészet nagy úttörőiről írott költeményeit gyűjtötte össze. Picasso, Matisse, Braque, Léger, Franz Marc, Chagall, Klee, Rousseau a hősei ennek a könyvnek, akik ma már a modern piktúra halhatatlan klasszikusai közé számítanak, akiknek a műve – ha nem is ültek még el a róluk és körülöttük zajló viták – maradandó és megbecsülést érdemlő közös érték. Kassák versei tiszteletadások, szubjektív élménybeszámolók, de ugyanakkor szinte műtörténeti tanulmányok is e mesterek munkásságáról. Kassák avatott kalauz a modern művészet útvesztőkkel teli birodalmában. A tíz verset tíz színes reprodukció kíséri.
-
Minimal art
0Átlósan a falhoz rögzített hétköznapi neoncső; megmunkálatlan fagerendák vagy fémlemezek mintázata a padlón; egyszerűen elrendezett, fémből vagy plexiből készült dobozok; rétegelt lemezből, alumíniumból vagy acélból készült kockák és más alapvető geometriai alakzatok – így lehetne leírni számos képzőművésznek a hatvanas évek elején New Yorkban és Los Angelesben született műveit. A minimal art egyik legjellemzőbb vonása a hasonló elemek hierarchiát nélkülöző geometrikus egymás mellé rendelése. A minimal art az absztrakt expresszionizmus és a pop art irányzataira adott válaszként jelentkezett az Egyesült Államokban. A „Minimal Art” kifejezés Richard Wollheim művészetfilozófusnak tulajdonítható, 1965-ben írt, azonos című cikkében nem a legújabb amerikai művészeti irányzat leírására, hanem a 20. század általános jelenségének, a művészi tartalom minimalizálásának megragadására tesz kísérletet.
-
Munkácsy
0Végvári Lajos könyve az egyik legnagyobb magyar festőművész életét és munkásságát tárgyalja érdekfeszítő stílusban, elfogultság és túlzások nélkül. E méltán világhírű mesterünkről rengeteg írás jelent már meg, alakját legendák veszik körül, de maga a szerző utal rá, hogy e „népszerű” művek írói „vagy nem ismerik a tényeket, vagy szándékosan elferdítik”.
Végvári műve nem a képzelet játékát nyújtja, hanem azt a realitást, amelynek bemutatása egy történeti munka legfőbb célja és mint ilyen, mindig érdekesebb a költött történeteknél. Végvári Munkácsy életének tényeit az adott korszak politikai, társadalmi, gazdasági, illetőleg szellemi áramlatainak tükrében vizsgálja. Ez a fajta megközelítési mód az igazság teljesebb megismeréséhez vezet. A szerző lebilincselő érdekességgel adja elő Munkácsy életének fordulatait, küzdelmes, szenvedésekkel teli ifjúságát, és a kibontakozást egészen a világhírig. Munkácsy hirtelen tört a csúcsra, rendkívüli erővel és tehetséggel bírt, de e mű mesterien érzékelteti azt is, hogy ez a siker már korán magában hordta a festő emberi és művészi tragédiáját.
A képválogatás a legfontosabb művekre helyezi a fő hangsúlyokat, egymásutánjukból jól kibontakozik a mester művészi fejlődésének minden állomása, pozitívumai és negatívumai egyaránt. -
Művészet
0Mennyire irigyelhetjük azt, aki lelkendezve számol be egy kiállításról, fesztelenül cseveg egy képzőművészeti eseményről, a „menőnek” számító festőkről vagy szobrászokról! Pedig a mi szívünk is megdobbanhat egy műalkotás láttán. De elbátortalanít a sok név, cím, izmus? Semmi pánik! Ez a könyv majd segítségünkre lesz. Kézen fogva kalauzol végig a képzőművészet történetén a barlangfestészettől napjainkig. Bemutat szinte minden jelentős alkotót a régi mesterektől a kísérletező kortársakig – életútjukhoz és munkásságukhoz hozzátartoznak a sztorik, a legendák és a botrányok. Azért szól a Művészet mindenkinek, mert szórakoztatva vezet be a képzőművészet rejtelmeibe, megismertet a legfontosabb irányzatokkal és iskolákkal, bátorít jó vagy lesújtó véleményünk kimondására, számos remekmű reprodukcióját kínálja, segít abban, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is
-
-
Nagybánya
0Előszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére. -
-
-
Realizmus
0A képzőművészetben a realizmus kifejezés életszerű ábrázolásmódot jelöl. A realista művész bíráló szemmel közelít az objektív valósághoz, de az alkotás folyamatában általában ragaszkodik annak valamely fontosabb ismérvéhez: az eredeti arányokhoz, térbeliséghez, színhűséghez, fényviszonyokhoz vagy távolságokhoz. A valóságábrázolás eszerint az értelmezés függvénye. E könyv az elmúlt 150 év realista irányzataival – klasszikus realizmus, újtárgyilagosság, amerikai realizmus, újrealizmus, „szocreál” és fotórealizmus – ismerteti meg az olvasót.
-
Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II.
0A kérdés, hogy a keresztények mikor és miért kezdtek képeket alkalmazni a szakrális szférában, a VIII-IX. századi bizánci és frank képvita óta foglalkoztatja a művelt közvéleményt. A hatalmas intellektuáIis erőfeszítés ellenére azonban mind a mai napig nem sikerült konszenzust kialakítani számos kérdésben, és gyakran elfogult, vagy hibás nézetek ismétlődnek a kézikönyvekben vagy a szakirodalomban. Ezért a legfontosabb feladat hogy a kutatók és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyük az ismert forrásokat. Kötetünk a keresztény szakrális képiségre vonatkozó szövegek lehetősége szerint teljes gyűjteményét nyújtja a legkorábbi időkre vonatkozóan, valamint a képromboló vita kitöréséig a probléma legfontasabb teológiai feldolgozásait mutatja be. Az olvasó első kézből lehet tanúja egy vita kibontakozásának a helyes istentiszteletről, valamint a művészet szerepéről. A kérdés kontextusának jobb megértése végett e forrásokat kiegészíti egy-egy válogatás a művelt pogányság körében zajló képvita dokumentumaiból, a késő ókori zsidó irodalom ide vonatkozó megnyilatkozásaiból, valamint olyan keresztény szövegekből, amelyek a kereszt tisztetetére, a császárképpel, s általában a kultikus tárgyakkal szemben tanúsítandó helyes magatartásra reflektálnak.