-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
Nagybánya
0Előszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére.