-
-
Gy. Szabó Béla
01 200 FtKözel öt évtizede, hogy lemezt szaggató, kezdetleges vésőkkel Gy. Szabó Béla a KOLDUSOSK című rajzát kimetszette. Azóta több mint ezerkétszázhatvan fametszete készült el! Olyan sorozatok, metszetkönyvek és önálló lapok, melyek ismeretében méltán tekinthetjük őt huszadik századi fametszetművészetünk megújítójának. Grafikusi munkálkodása mintegy tizenötezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Pasztell- és olajképei pedig – a grafikusi erényeken túl – a színekre érzékeny festőt ismertetik mg velünk.
-
Jeles házak
01 000 FtMind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta. -
Kecskeméti litográfiák 1963-1973
0400 FtA Kecskeméti Képtár 1997.VI.-VIII. 30.-ig tartott kiállításának katalógusa
-
Kós Károly Művészete
04 000 FtKós Károlyt elsősorban építő- és íróművészként tartják számon. Tevékenységi formáiban mindig a művész-jelleg uralkodott. Látásmódját így fogalmazta meg: „Én képben gondolkozom, az irodalmi élmény is mindig képi formában rögződött meg bennem. Amikor írtam, akkor is képben gondolkoztam, láttam a képet és azt írtam le. Írás közben örökké rajzolgattam.” Munkásságában az építőművész, íróművész és grafikusművész hármas egysége érvényesült. A kötetben összegyűjtött képzőművészeti alkotásainak többsége kevéssé ismert. Több, a hagyatékából származó grafika közreadásával az eddigi legteljesebb képet nyerhetjük képzőművészeti munkásságáról, melyet a témához szorosan kapcsolódó írásai teljesítenek ki.
-
Magyar karikatúrák adat- és szignótára
04 500 FtA grafika legvidámabb „mostohagyermekét, a karikatúrát, illetve azok művelőit, a magyar karikaturistákat veszi lajstromba szerény lexikonunk. Magyarországon az újságkarikatúra-rajzolást 1848-tól, a Charivari (Dongó) című vicclap megjelenésétől eredeztetjük. A képzőművészek számára a képes vicc műfaja – az éppenhogy megtűrt, inkább csupán a megélhetést biztosító, esetenként az egymással bolondozó, avagy éppen egy harmadikat ugrató – de semmiképpen sem a „valódi” művészi – időtöltést jelentette.
Az első híres pályaelhagyó – s egyben a művészeti tanulmányait is feladó -, ám a karikatúráival nevet, rangot és országos ismertséget szerző művész Jankó János (1833-1896) volt. Az újonnan induló bal- és jobboldali vicclapok majd’ egy évtizeden át egyaránt (!) az ő munkásságára alapozták népszerűségüket. Jankó elévülhetetlen érdeme továbbá, hogy felfedezte számunkra az autodidakta Homicskó Atanázt, aki az orvosi táskáját hagyta hátra egy plajbászért cserébe. Talán ennek a két markáns egyéniségnek köszönhető, hogy a XIX. század második felében egyre több grafikus mérte meg tehetségét a karikatúra műfajában.” -
Régi magyar Magas-Tátrai képeslapok
01 200 FtA képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is. -
Székely Bertalan mozgástanulmányai
01 600 FtA kiadvány megjelent a Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992. március 20. és április 18. között megrendezett, azonos című kiállítás alkalmából.
-
-
Utamaro szépségei
02 600 FtHajdu Anita Utamaro szépségei című kiadványának témája a japán nőábrázolás. A kötet 50 akvarellt tartalmaz, amelyek a híres japán művész Kitagava Utamaro fametszetei alapján készültek. Utamaro új fejezetet nyitott a 18. századi japán fametszőkultúra fénykorában, ugyanis eltért a modellek addig megszokott idealizált egészalakos ábrázolásmódjától, amely az érzelmek megjelenítésének széles skáláját nyitotta meg. Alakjai sokszor az akkori főváros, Edó vigalmi negyedéből származtak, de szívesen örökített meg egyszerű dolgozó nőket, lányokat is a saját hétköznapi környezetükben. Gyakori témái közé tartozott még például az anya-lánya viszony, vagy éppen a nemi aktus ábrázolása is.
A Kölnben élő festőnő, aki egyben kiadványunk szerzője is, már régóta foglalkozik akvarellfestészettel. A technikának köszönhetően az általa tolmácsolt képeken a megjelenített nők lágyabb vonalakat kapnak. 2013-ban az itt bemutatott képek közül néhány már szerepelt egy budapesti kiállításon.
Jelen kötet a magyar mellett angol és német nyelven mutatja be a művésznő munkáit, emellett bepillantást enged a korabeli Japán kultúrájába és a japán mindennapokba. -
Zádor István rajzai
06 000 FtElőszó
1944. március 19. A németek lerohanták és megszállták Magyarországot. Ájult dermedtség ülte meg a lelkeket, megállt az élet, a művészek abbahagyták a munkát, senkit sem érdekeltek már képek vagy szobrok, a hangversenytermek kiürültek, az új atmoszféra megölt minden kultúrális megnyilvánulást.
Kétségek között vártuk, mit hoz a holnap. És október 15-én eloszlottak ezek a kétségek. Az ország különbéke ajánlatát a nemzet elnyomói vérbefojtották, egy elvetemült társaság ragadta magához a hatalmat és az üldözés elérte tetőfokát még a művészek társadalmában is.
Menekülnöm kellett. Megváltoztatott külsővel, idegen néven jóbarátok fogadtak be lakásukba Budán a Vár alján. Életem hatodik évtizedének elején le kellett mondanom nevemről is, mellyel minden képemet és többezernyi rajzomat, rézkarcomat és litográfiámat szignáltam és amely névvel oly sok kiállításon szerepeltem Európában és Amerikában.
El ebből az országból a háború után! Ez volt elhatározásom, el innen, minél messzebbre és soha többé vissza sem nézni.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
