-
A barokk Magyarországon
0A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientácója.
-
A magyar Szent Korona. Ikonológiai megjegyzések
0Van-e valamilyen eszmei rend a Magyar Szent Korona képei közt? Miért csak nyolc apostol van rajta? Miért nem egynyelvűek a feliratok? Hogyan függ össze ikonográfiailag a Magyar Szent Koronán a „görög nyelvű rész” és a „latin nyelvű rész”? Tájolható-e a Magyar Szent Korona? Van-e valamilyen szándékolt aritmetikai rend a Magyar Szent Koronán?
-
Avantgarde kapcsolatok Prágától Bukarestig
0Passuth Krisztina könyve – Magyarországon először – áttekintést ad azokról az avantgarde művészeti mozgalmakról, amelyek Prágában, Budapesten, Varsóban és Bukarestben bontakoztak ki 1907 és 1930 között. Az egyes országok egymást követő legfontosabb avantgarde csoportjait, folyóiratait, kiállításait, a térség kiemelkedő művész-személyiségeit a törekvések belső rokonságát fölfedezve, nemzetközi összefüggésben elemzi. A hagyományos műfajokon kívül (festészet, szobrászat, grafika) tárgyalja az olyan új műfajokat is, mint a fotó, a film vagy a tipográfia.íbr>A korszak utópiáit, újszerű kifejezésmódját, a korabeli szépirodalom és képzőművészet belső azonosságát a kötethez mellékelt egykorú cikkek, vesrek és írások dokumentálják.
-
-
Illúzió a természetben és a művészetben
0R. L. Gregory és E. H. Gombrich neve nem ismeretlen már a magyar olvasók előtt. Az értelmes szem, valamint A művészet története és a Művészet és illúzió c. magyarul is megjelent művek szerzői más neves szakemberekkel szövetkeztek e könyv megírására, hogy megkíséreljék ledönteni a „két kultúra” közötti válaszfalakat. Az észlelés és a művészet illúzió címszavával összefoglalható jelenségét próbálja meg értelmezni és magyarázni a fiziológus, a biológus és a művészettörténész egyaránt. A könyv szerzői nagy felkészültséggel tárgyalják a látás fiziológiájának (Blakemore), a percepció (Gregory), az állatvilág (Hinton), a látás kultúrákhoz kapcsolódó történeti fejlődésének (Deregowski), a művészet (Gombrich) és különösen a 20. századi képzőművészet (Penrose) problémáit a választott nézőpont felől közelítve, felhasználva a pszichológia, az élettan és a művészettörténet e téren rendelkezésre álló eredményeit. Mind a humán, mind pedig a természettudományos felkészültségű olvasó hasznosan és élvezettel mélyedhet el e tanulmányokban, követve a szerzőket izgalmas felfedező útjukon, az illúziótól a valóságig.
-
Keretek közt rajzolók
0A képregény a regények képes változata lenne, mint ahogy a nevéből erre következtetni lehet? Vagy önálló elbeszélési forma, amiben az irodalom és a képzőművészet egyenrangú elemek? Évtizedeken át kezeltük úgy a képregényt, mint az irodalmi művek zanzásított változatát, kivívva ezzel mind az irodalmárok, mind a képzőművészek megvetését. Sokszor maguk a rajzolóik sem tartották sokra a hétről hétre megjelenő rajzsorozataikat. De hogyan alakulhatott így a magyar képregény története? Ideológiai, politikai vagy üzleti szempontok határozták meg a magyar képregény sorsát az ötvenes-hatvanas években? Erre a kérdésre igyekszik választ adni Kertész Sándor, a privatkepregenytortenet.blogspot.hu szerzője, aki személyes élményeit is megírva közli képregénytörténeti írásait. A könyv ezekből az írásokból közöl válogatást.
-
Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára
0A szerzőnek – saját tapasztalataira és számos nagy művész, tudós vagy pedagógus meggyőződésére támaszkodva – az a véleménye, hogy a művészet különös tulajdonságai miatt „nem megtanítható”. Rengeteg ismeret és készség átadható és elsajátítható ugyan a művészettel kapcsolatban, elméletben és gyakorlatban egyaránt – csupa olyasmi, „amit minden művelt embernek illik tudnia” –, de éppen a legfontosabbhoz, ahhoz a bizonyos „kimondhatatlanhoz”, amelynek megragadására minden művész és minden műértő törekszik, kizárólag személyes utak vezetnek.
-
Művészetről mindenkinek
0Művészetről mindenkinek – ez a könyv címe és egyben ez programja is. Egy kötetben közérthetően nyújtja a képző- és iparművészetre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, a leglényegesebb ismereteket. Röviden összefoglalva, áttekinthetően mutatja be a művészet nagy korszakait, stílusait és technikáit.
-
-
-
-
A giccs. A rossz ízlés antológiája
0Az egyik értelmező szótár így határozza meg a giccset: „A giccs látszólagos művészi alakítás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formálóerőt.” Ludwig Giesz szerint, aki eddig a legátfogóbb könyvet írta e témáról, a giccs szó használata igen helyénvaló „művészeti szemét” értelemben. Hermann Broch úgy véli, hogy a „giccs nem silány művészet, hanem különálló, éspedig zárt rendszer, amely idegen testként ül a művészetek zárt rendszerében, vagy ha úgy tetszik, mellette helyezkedik el”. Ezen kívül a giccs „hazugság, amely… arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen”.