-
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
A magyar zsidóság története. Különös tekinettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században
0Az Előszóból: A magyar zsidóság monografikus történetét mind-máig nem készítették el, s az egyes résztanulmányok annotált bibliográfiáját sem állították össze, holott néhány – többé-kevésbé sikeres – összefoglaló történeti munkán túl, nagy számban keletkeztek (a legkülönbözőbb helyeken napvilágot látott) ilyen tanulmányok és hitközségi monográfiák. Az 1877-ben felállított (annak idején Ferenc József nevét viselő) Országos Rabbiképző Intézet végzett növendékeit is megkérték, hogy működési területükön kutassák a zsidóság történetét, gyűjtsék össze és dolgozzák fel a helyi forrásokat. E tevékenységük azért is értékes, mert az egyes hitközségek (sőt, az országos zsidó szervezetek) levéltára időközben megsemmisült, vagy éppenséggel ebek harmincadjára került. A ma olvasójának, érdeklődő szakemberének azonban szüksége van olyan kézikönyvre, amely a hazai zsidó történelem áttekintését nyújtja, igy mindenképp dicséretes a Könyvértékesítő Vállalat elképzelése, hogy az újonnan feltárt forrásokon alapuló történeti kézikönyv és az ahhoz kapcsolódó bibliográfia elkészültéig Venetianer Lajos klasszi-kus művét utánnyomásban közreadja.
-
A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók.
0Jókai Mór előszavával. A zsidó honvédek négy névjegyzékével.
-
A zsidóság története
01941-ben a német megszállók gyilkolták meg Rigában a zsidó történetírás legnagyobb alakját, akinek 10 kötetes művéből készült ez a lényegre törő, könnyen forgatható, Szabolcsi Bence választékos magyar nyelvén megszólaló kötet. Az eseményeket követő történet lezárul ugyan 1934-ben, de az ősidőktől a Hitler térnyeréséig terjedő több ezer évről sehol másutt nem olvasható ilyen világos, kiérlelt leírás. A fordító, az elmélyült tudományosságú Szabolcsi Bence itt-ott – a 10 kötetes mű alapján – kiegészítésekkel gazdagítja Dubnov szövegét, valamint a függelékben saját tollából tüzetes összefoglalást ad a zsidóság magyarországi történetéről.
-
Az őrködés éjszakája. Peszáchi hággádá.
0Bevezetés: Az ünnepi est elnevezése.
Az örködés éjszakájának neveztük el könyvünket, így hívja a Tóra niszán hó 15.-ének elő-estéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az Örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából”. (Móz. II. 12. 42.)
Ennek az estének legelterjedtebb neve: széder, vagyis: rend. Mert előírt rendjük van ekkor az imáknak és az ételeknek. A Biblia előírása szerint csak niszán 15.-ének előestéjén, vagyis egyszer kell szédert tartani. Így van ez ma is Erec Jiszráélban, a gálutban azonban a második este is megtartjuk.
Hággádá magyarul: elbeszélés. Annak a könyvnek a neve ez, amely a széderre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Teljes nevén: Széder hággádá sel peszách, a peszáchi elbeszélés rendje. (Vele szemben általában ággádának nevezik azokat a talmudi irodalomból való fejezeteket, amelyek törvényt nem tartalmaznak. A két szó hasonló hangzása miatt könyvünkben az ággádá helyett a midrás szót használjuk). -
Istenkeresők a Kárpátok alatt
0Az Izraelben élő, ma kilencvenéves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy – Buber szavaival – a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riportregény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a »non-fiction« eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. -
-
-
-
-