• A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve

    0

    Tartalom Angyal Dávid : Előszó Kring Miklós : A magyar államhatár kialakulásáról Váczy Peter : Stephan der Heilige als päpstlicher Legat Pleidell Ambrus : Egyházi és világi immunitás Belitzky János : Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban Komorovitz L. Bernát : A magyar címer hármashalma Deér József : Közösségérzés és nemzettudat a XI–XIII. századi Magyarországon Fekete Nagy Antal : Küküllei János (1320–1394) Mályusz Elemér : A Told i-monda Lederer Emma : Bártfa város vészonszövő üzeme a XV. században Szilágyi Lóránd : A német birodalom és Magyarország államjogi viszonya Luxemburgi Zsigmond alatt Paulinyi Oszkár : Az első magyar országgyűlési napló Ila Bálint : Az 1614-i linzi egyetemes gyűlés Komoróczy György : A XVI. és XVII. századi lengyel kereskedelempolitika irányai és a magyar borkivitel Sinkovics István : Élő és halott falvak Galla Ferenc : A csiksomlyói ferencrendi kolostor viszontagságai Bethlen Gábor idején Huszár Lajos : A munkácsi pénzverő működése és a pénzrontás kora Erdélyben Bethlen Gábor idejében Bakács István János : A kincstár máramarosi bocskói uradalmának helyzete a XVII–XVIII. század fordulóján Kónyi Mária : A váradi kincstári uradalom jobbágysága 1718-ban Ember Győző : A commissariatus provinciális felállítása Magyarországon 1723-ban Csapody Csaba : A vámhatár megszüntetése Magyarország és Erdély közt 1784-ben Vácz Elemér : Vedress István munkássága és a Duna-Tisza csatorna Salacz Gábor : A vatikáni zsinat és a placetum Kozocsa Sándor : Hóman Bálint irodalmi munkássága

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A mester szavai

    0

    Azért jöttem, hogy kimondjak egy szót, s most ki is fogom mondani. De ha megelőz a halál, akkor majd valaki kimondja holnap, mert a Holnap sohasem hagy hátra titkokat az Örökkévalóság könyvében. Azért jöttem, hogy a Szeretet dicsőségében és a Szépség fényében éljek, melyek Isten visszafényei. Itt vagyok, élek, s nem lehet száműzni az élet országából, mert élő szavaim által a halálomban is élni fogok. Azért jöttem, hogy mindenkiért és mindenkivel együtt legyek, s amit ma egyes-egyedül teszek, azt holnap a sokaság visszhangozza majd. Amit ma egyetlen szívvel kimondok, holnap ezer szívvel kimondatik.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Fidelissimus Pastor – Mindszenty bíboros fehérvértanúsága

    0

    A Collegium Pazmaneum Bécs, A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és Mindszenty Alapítvány kiállítása
    „Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” Nem akarjuk elfelejteni, sőt ápolni akarjuk emlékét, tanulni tőle és megtapasztalni, hogy „hite által holtában is beszél” – „Defunctus adhuc loquitur” – ahogyan König bíboros gyászbeszédében fogalmazott. Megtapasztalni, hogy van üzenete a mának és ez az üzenet élő, eleven és átható, mint az Isten igéje, amiben hitt, amit megélt, amiért szenvedett, és amely egyedül képes megváltoztatni a világot, megváltani bennünket…

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Gödöllő

    0

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Jonathan, a sirály

    0

    A nagy sikerű Illúziók szerzője, Richard Bach számtalan művet alkotott már eddig is, neve mégis mindenekelőtt Jonathanéval forrt össze, a nem mindennapi sirályéval, „aki” a repülést nem zsákmányszerző eszköznek, hanem önmagáért, szépségéért való célnak, a tökéletesedés útjának tekinti. Bach a szakember biztonságával s az ihletett széíró tömören lírai stílusával vezeti be a laikus olvasót a repüléstudomány elemi „titkaiba”, s közben mélyen humanista életszemléletét vallja meg repülőknek és nem repülőknek egyaránt. Jonathan sirály tökéletesen akar repülni, vállalja ezért a kiközösítést, a magányt is. Minden értelemben felfelé törekszik, dimenzióhatárokon átívelve megéli, hogy a halál csupán a nehéz anyagba zárt lények szemében megsemmisülés, valójában út az egyre teljesebb és tágasabb valóságok felé. Tökéletesedni – ez a sirály (és az ember) feladata. Amikor pedig elérte ezt a célt (mert Jonathan eléri), rádöbben: mi értelme a tökéletességnek, ha csak a miénk? Ha nem adjuk tovább? És Jonathan visszatér a Rajhoz, amely kivetette magából, s megnyeri, oktatni kezdi a fiatal madarakat. Arra, hogy repülni szép, és arra, hogy fölfelé kell törekedni. Bennünket, embereket pedig arra: soha ne adjuk alább, mint ő, Jonathan, a sirály

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Karácsonyi történetek / Christmas Stories

    0

    Londonban, karácsonykor sült pulyka illata száll a levegőben, sokan sherryt iszogatnak, karácsonyi dalok hangja szól a szeretetről. Ám van egy másik London is, a szegények, a nincstelenek, a számkivetettek Londonja. Charles Dickens mindkét világ kiváló ismerője, de talán leginkább egy harmadiké, amelyben a kísértetek oly természetességgel látogatják a halandókat, mintha ők ugyanolyan élő emberek lennének, mintha csak golfozni tartanának a klubjukba. A Karácsonyi történetek kétnyelvű kiadvány, melynek külön érdekessége az angol nyelv régi íze, a rég elfelejtett szavak hangulata, ínyencek lapozgatják az effélét; ők azok az olvasók, akik örömmel fedeznek fel egy-egy megkopott, letűnt kifejezést a dickensi homályból. És persze unikum azoknak, akik csak nyelvet akarnak tanulni és gyakorolni, hiszen a régmúlt ellenére is élő e nyelv, akár egy hosszan érlelt aszú zamata.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Mária Dorottya az utolsó magyar nádorné élete képekben

    0

    1819. aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Monografia Clujului IV.

    0
    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Történeti festő a XX. században: András Tibor / A Historical Painter in 20th Century Tibor András

    0

    A történeti festészetről sokféle fölfogás, gyakran egymásnak is ellentmondó nézet alakult ki az elmúlt bő évszázadban. Mit mondhatunk a históriai festészet XX. század közepén-derekán született műveiről? Merő anakronizmus már a létrejöttük is, vagy mégis csak adekvát kifejezői lehetnek meghatározó történelmi eseményeknek? András Tibor hiteles, autentikus történeti műveket alkotott, mind a kuruc korból, a második világháború frontjairól, mind az 1956-os forradalomból vett témái földolgozásával. A sorsával, a történelem szabdalta életével is bizonyítja: történelmet megjelenítő, históriai eseményeket hitelesen megidéző alkotásai figyelmünkre-becsülésünkre érdemesek. A később háborús riportjaival hírnevet és elismerést szerzett fotós – Anders Engman – vagy az első vagy ami valószínűbb, a második budapesti napján, mintegy futtában, kuriózumként örökítette meg az anakronisztikus látványt: a harci törmelékekkel teli utca közepén, összecsukható székén békésen ülő és elmélyülten rajzoló fekete kalapos, szemüveges férfit. Arra csak hat évtized múltán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően derült fény, hogy a képen András Tibor festő, nem mellesleg e kötet főszereplője látható. Képei alapján olyan topográfia állítható össze, amelyből kiderül, hová és merre vezette kíváncsisága, érdeklődése a forradalom napjaiban András Tibort, amikor naponta elindult József körúti lakásából. Úgy tűnik, legtöbbször jobbra fordult, a Baross utca és az Üllői út felé vitt az útja. Érintette a Rákóczi teret, bekukkantott a Krúdy utcába, visszament a Ferenc körútra, jól körülnézett a Baross utcában, de érzékelhető, hogy a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésének, a Corvin köznek és a túloldali, a Kilián (korábbi nevén: Mária Terézia) laktanyának a látványa nem hagyta nyugodni. Fényképeinek meghatározó része, fennmaradt rajzainak többsége ezt a területet pásztázza.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem