A könyv szerzője eredeti foglalkozását tekintve filmrendező és forgatókönyvíró – egy hollywoodi stúdió megbízásából hosszabb időt töltött a Távol-Keleten. A sámánizmus, a meditáció és ezoterikus területen végzett tanulmányai, tapasztalatai inspirálták művei megírására. E remek könyvet ajánljuk mindazoknak, akik vonzódnak a misztika és a romantikus kalandok világához, és nem riadnak vissza egy kis hátborzongató izgalomtól sem. Kötetünk két regényt tartalmaz. A Démon a Távol-Keleten játszódik, és rendelkezik a sikerkönyv minden kellékével; egzotikus miliő, miszticizmus és különleges karakterek teszik izgalmassá a regényt, amelyből nem hiányozhat a Mágikus Szerelem sem. A Sámán a XIII. századi Koreában kezdődik és napjaink Los Angelesében fejeződik be. A történet főszereplője egy sámánnő, akinek egy évszázadok óta kísértő, borzalmas családi átokkal kell lélegzetelállító, halálos küzdelmet folytatnia…

Az igazi párkapcsolat kézikönyve, hogyan éljünk boldogan társunkkal. A marslakók az erőt, a szakértelmet, a teljesítményt értékelik. Erőkifejtésüket erre, valamint erejük és képességük kiteljesítésére összpontosítják. Jelszavuk: siker, győzelem, önmegvalósítás. A vénuszlakó nőknek más az értékrendjük. Szerelem, folyamatos kommunikáció, mély kapcsolat kiépítése a fontos. Zászlójukon: Szeress, hogy szerethesselek, gondoskodhassak rólad! Önbecsülésüket kapcsolataik minősége határozza meg. A marsbéli és vénuszlakók szerelme varázslatosan indul. Idővel azonban az érzések megkopnak, az eddigi természetesnek vett különbözőségek már nem varázslatként hatnak, hanem mérgezik a kapcsolatot. A könyv ezt a kibékíthetetlennek tűnő ellentétet oldja fel tanácsaival: – segít, hogyan szeressük a másikat anélkül, hogy megfojtanánk egymást, – miként bocsássunk meg egymásnak úgy, hogy ne csorbuljon önbecsülésünk, hiszen valamikor úgy imádtuk egymást.

Ez a könyv az utóbbi év egyik legnagyobb könyvsikere a világban. Azt mondják, az a jó benne, hogy mint A kis herceg, szépet, jót mesél el gyereknek, felnőttnek. Lehet együtt olvasni az egész családnak! Aztán ha elolvastuk, ajándékozzuk el a barátainknak négylevelű lóhere helyett. Szerencsét hoz az ajándékozónak is! Üstökön ragadni a szerencsét! Görcsösen és monomániásan hajszolni a sikert! Aztán ha nem értük el, ha csak a hajaszála maradt a kezünkben, ezt a csalfa istennőt vádolni mindenért. Mert másnak mindig minden sikerül, mert mi született balfékek vagyunk, mert már a nagyapámnak sem volt szerencséje, mert, mert, mert…! Ez a kis könyvecske nem receptet ad, csupán át szeretné ismételni az olvasóval, mit is jelent szerencsésnek lenni. De úgy teszi, ahogyan korunk többi „mestere”, Redfield és Coelhoe, hogy csak a magyarul legtöbbet olvasott szerzőket említsem: mesébe ágyazva, kedvesen és hatásosan.

Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

„Élni nem túl könnyű. A közfelfogás úgy tartja, hogy az ember „alapvetően jó”, csak gyarlóságai, önzése teszik rosszá. Ebben a könyvben ezzel szemben azt állítjuk, hogy a szeretet érvényesítéséhez nem kell feltétlenül lemondanunk természettől adott „önzésünkről”. Könyvünk többféleképpen is olvasható: interjúkötetként, esszégyűjteményként, de feladat- vagy példatárként is. Két alapvető témáról gondolkodunk, és kínálunk mellé gyakorlatokat: a „jó, értelmes, igényes”, de leginkább Érvényes Életről és a Másik Emberről, aki ennek az érvényes életnek az élményéhez juttat bennünket. Útközben megvizsgáljuk az Én és a Szerep, a Világ Világossága és Egy-sége, a Való Világossága, a Kapcsolat, Bizalom és Önbizalom, a Méltóság és Kegyelem mibenlétét. S végül eljutunk ahhoz, ami mindezekben Egy: ez a Szeretet…”

A kollektív tudat ereje és hatása napjainkban hihetetlen módon megerősödött. Eddig sem lehetett elvonatkoztatni tőle, de erőteljes jelenléte és befolyása szembetűnő akadállyá lett az emberi tudat ébredésének folyamatában. Olyan sok törekvés van az emberekben a tisztánlátásra, megértésre, mégis ez az a terület, amelyhez nagyon nehéz hozzáférni. Olyan rejtett szálakon fűz magához, hogy feloldásukhoz még nagyobbat kell lendülni egy olyan sávon, amely már nem a gondolatok lineáris pályáján fut, hanem egy függőleges irányt kér – a meghaladásét. A világ egy kaleidoszkópszerű tér, melynek tükröződésében elvész az ember. Bárhova néz – önmagát látja. Lelkünk mélyre temetett árnyoldala az, amit fel kell tárnunk ahhoz, hogy megértsük mindazt, ami a világban történik. Magunkat. Az embert. Mert a világ nem más, mint az emberi tudat kollektív kivetülése.

„Mrs. Fox kérdéseket adott fel, és én határozottan halottam az előbb említett kopogásokat, melyek oly erősek voltak, hogy az ágy megremegett beléjük. Mrs. Fox kérdésére, hogy nekem is fog-e válaszolni, három koppanás volt a felelet. Kérdeztem: Talán bántalmazták? Erre kopogott. Most megnevezem az előttünk lakó egyént, hogy vajon az bántalmazta-e. Erre három, a rendesnél erősebb kopogással válaszolt, annyira, hogy az ágy is megremegett. Kérdés: – Pénzért ölték meg? Határozott válasz következett. A szobában levők valamennyien hallották a kopogásokat. Semmiképpen sem tudom az általam és mások által hallott sajátos kopogások magyarázatát adni. Ez olyan rejtély előttem, melyet képtelen vagyok megokolni.” Ez a könyv, melyet most kezében tart az olvasó, oknyomozó szellemi kalandra hívja mindazokat, akiknek van kedvük és bátorságuk néhány percre elengedni a szentesített fogódzókat (mondhatnánk: korlátokat), életen innen és túl.

Ez nem szexuális kézikönyv, bár akként is használható. Ez a könyv csak kiindulópont. A kínaiak már évezredekkel ezelőtt tudták, hogy a szerelmeskedés nemcsak az élet megízesítésére való, hanem a meghosszabbítására is. Ez elsősorban férfiaknak való könyv, amelyet minden igazi nőnek el kéne olvasnia. Célja az, hogy jobb szeretőkké tegye a férfiakat, és ki nem érdekelt ebben jobban, mint a nők?… A tao nem oldhat meg mindent, de minél többen ismerik ezt a szemléletet, annál kevesebb szomorú, irigy, gyűlölködő, űzött – mert kielégületlen – arcot látunk magunk körül. Akik megtalálják a lelki békét, a kielégülést a szerelemben és a szeretkezésben, rendszerint boldog emberek. A boldogság pedig lassítja az öregedést, vagy legalábbis nem öregít: ez az egyetlen csodaszer, amellyel rendelkezünk…

A szerző Dante Isteni színjátékából ihletet merítve e klasszikus költemény keretrendszerében mutatja meg az olvasónak, miként élhet szívvel-lélekkel, kicsiny és könnyen végrehajtható lépések segítségével. Beck megtanítja nekünk, hogyan értelmezzük belső jelzéseinket, melyek igaz utunkra vezetnek, s miként ismerhetjük fel, hogy mire áhítozunk valójában kultúránk hamis meggyőződései helyett. Izgalmas utazás veszi kezdetét, mely során a szerző nem csupán Dante örökszép metaforáit osztja meg az olvasóval, hanem korunk azon tudományos felismeréseit is (a pszichológia, a szociológia vagy épp az idegtudomány területéről), amelyek segíthetnek érthetőbbé tenni és megszívlelni a kiteljesedés felé vezető út tanulságait.

A keresztre feszített Krisztus oldalát átdöfő lándzsa a legenda szerint azóta is csodálatos mágikus erővel bír. Ezért a történelem számos híres és hírhedt férfiúja próbálta felhasználni a világ meghódítására, kezdve Nagy Herodestől Adolf Hitlerig. A könyvben első ízben kerül nyilvánosságra autentikus módon Hitler okkult tudása és tevékenysége. A szerző Adolf Hitler kevésbé ismert lényét járja körül: a babonás, a fekete mágiát komolyan űző pszichopatát, és megpróbál magyarázatot találni Hitler beteges küldetéstudatára. A kriminél is izgalmasabb műből megismerhetjük a számtalan uralkodó kezén megfordult végzetes lándzsa történetét, olvashatunk Hitler megszállott kutatásairól ebben a témakörben. Magyarázatot kapunk a náci eszmerendszer és szimbolika eredetére, a primitív szadizmus gyökereire, valamint arra, miként válhatott Hitler egy birodalom vezérévé és a világ legnagyobb tömeggyilkosává.

Régi értelemben a vigasz hűséget és belső szilárdságon nyugvó bizalmat jelent (az angol trust-ban még ez a jelentés is kifejezésre jut). Bó Yin Rá eltekint a szentimentális nyugtatgatástól vagy a hideg sztoicizmustól, hanem a vigaszt igénylő saját erejét akarja felkelteni, amely a szenvedés és a keserű tapasztalat ellenére elvezethet az önbizalomhoz és az isteni segítséghez. A tudás mesterek, mint a szerző is, átlátják a mulandóság, a világi hatalmak és a testi fogyatékosságok röpke kis hazugságait, mert megtalálták – egyébként minden földi ember számra elérhető – otthonukat az örök életben, még ha eme kevés bölcs számára sem marad el a földi szenvedés. A modern, a Jób-üzenetek napi áradatától és az egyházi tantételek megingásától elbizonytalanodott embert ez a kis könyvecske elvezeti a valódi vigaszhoz: a bizalomhoz a saját sorsát illetően, a hithez a jóságos hatalmakban, amelyek végül is mindig legyőzik a destruktív erőket.