Thék Endre, a méltóságos asztalos

Leírás

Thék Endre asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, a magyar nagyipar úttörője, az első hazai bútorgyár megalapítója 1842-ben született Orosházán. Családjának negyedik generációs iparos tagja. Az általa alapított gyár sokáig a legnagyobb volt az országban. Nála fejlődött ki a hazai nagyüzemi bútorgyártás, és az első nagyobb zongoragyár is ott működött. Thék Endre magyar királyi udvari tanácsos, az Osztrák–Magyar Monarchia korának ismert és a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakja volt. 2008-ban az Orosháza Város Önkormányzatának támogatásával kiadott Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez című monográfia megírásával állítottak emléket az iparosnak. 2012-ben pedig születésének 170. évfordulójára a budapesti Új köztemetőben álló síremlékénél emlékeztek meg róla. Bő tíz évvel az említett monográfia megjelenése után, 2019-ben, az iparos halálának 100. évfordulójára emlékezvén új adatokkal és fotókkal kiegészített könyv kiadását tervezte a város önkormányzata. A kutatómunka során a nagy múltú család történelmének minden részletére természetesen nem derült fény. Azért döntöttek azonban az újrakiadás mellett, mert Thék Endréről a sajtóban 80-100 évvel ezelőtt megjelent számos publikáció adatai nem minden esetben mondhatók hitelesnek. Erről az első monográfia megjelenése után tájékoztatta az illetékeseket Rupprich Péter, bécsi lakos, akit rokoni szálak fűznek a nemes Thék családhoz. Ebben a kötetben Rupprich Péter családi forrásanyagával, fotóival és levéltári dokumentumaival kiegészítve a szerző, Verasztó Antal a hitelesség jegyében megtoldotta, olykor kijavította a híres bútorgyáros családjának és életútjának korábban közölt történetét. Thék Endre nagy utat járt be szakmai szempontból: Orosházáról Pestre, majd Bécsbe került, de 24 éves korára már Párizs legjobb műhelyeiben alkalmazták a fiatalembert. 1885-ben vásárolta meg a budapesti Üllői úti üzemet, ahol kiépítette Magyarország legnagyobb bútorgyárát. Ebben az üzemben tizenegyféle zongorát készítettek, illetve többek között a Szent István Bazilika, az Operaház és a Királyi Palota bútorzatai is az ő gyárában készültek. Ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik a magyar ipartörténet óriásáról olvasnának, illetve érdeklődnek a bútor- és zongoragyártás fejlődésének története iránt.