Leírás
A Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja szeptember 4-5-6-én tartotta a „Sponsa Mea, Regina Nostra. Külföldre került magyar királylányok civilizatorikus szerepe a középkori Európában” című tudományos konferenciáját, melyet az alábbi gondolatokkal, Prof. Dr. Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitott meg. A szakrális származású küldetéstudattal rendelkező magyar nagyfejedelmek leszármazottjairól van szó, a turulnemzetség királylányairól, akik Szent István, Szent Imre és Szent László szentté avatása után úgy hívták magukat, hogy a szent királyok nemzetsége. A vér szava rendkívüli volt ebben a korban, mert a nemzetségeken belül, a családokon belül időről időre, az Ég-küldöttje öntudat mellett megjelent az idoneitás, és megjelent a karizma is, amely kiemelte az Árpád-dinasztiát a környezetéből. A dinasztikus kapcsolatoknak elsősorban politikai okai voltak, de a politikai okon túlmenően kulturális vonatkozások is jelentkeztek. A kultúra az egész univerzumot egységesen magyarázni képes kereszténységre épült fel. Nyilvánvalóan a misszió, a kereszténység, az ideológia és a kultúra a legszorosabb értelemben összefüggött. Ha meg akarjuk nézni, hogy a magyar királylányok milyen szerepet játszottak, akkor azt kell mondani, hogy mind a három világhatalom, amely tulajdonképpen más néven, más ideológiával, más államformával ezer év után is ugyanúgy itt van körülöttünk, jelentős befolyásuk volt, míg a Magyarországra kerülő nemes hölgyek politikai hatást nem gyakoroltak.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.