Leírás
Vállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
Révy Eszter
Értékelések
Még nincsenek értékelések.